A finom magyar termálvíz után vágyakozó turisták, ukrán offshore-lovagok és Ukrajnában próbálkozó magyar üzletemberek tölthetik meg a Wizz Air legújabb, Donyeckbe induló járatát. Magyarország iránt állítólag nagyobb az érdeklődés, mint gondolnánk, Hévízen az orosznak tűnő turisták nagy része is inkább ukrán.

Gelb Sándor, a Hungaroinvest Kft. kereskedelmi igazgatója viszonylag gyakran utazik Kelet-Ukrajnába. Cége nehézipari, elsősorban kohászati berendezések tervezésével, illetve építésével foglalkozik, és amikor az ukrán kézben lévő Dunaferrnél itthon jó referenciákat szerzett, megnyílt előtte a magyarok által kevésbé ismert régió.

Eddig csak Bécsen vagy Kijeven keresztül juthatott el Dnyipropetrovszkba, Donyeckbe vagy Luhanszkba, esetleg Kijevből autózott kelet felé. A bécsi átszálláshoz vastagabb pénztárcára volt szüksége, mert a jegyek ezer euró körül mozognak, csak néhanapján sikerült 500 euróból kihoznia egy-egy utat.

Az autózáshoz némi kalandvágy is szükségeltetik, az utakon 70-80 kilométer/órás átlaggal sokáig kell döcögni. Neki nagy könnyebbséget jelent, hogy a Wizz Air ukrán leányvállalata április végétől a Donyeckbe telepített gépét hetente kétszer Budapesten is megforgatja. Szerinte sokan vannak hasonló cipőben, és a járatok tele lesznek utasokkal.

Minimálteszt

A fapados légitársaságok bevett szokása, hogy piacfelmérés helyett élesben kísérleteznek új útvonalakkal, és ha nincs elég utas, rövid időn belül dobják a járatot. A donyecki bázisról Milánóba, Londonba, Münchenbe, Rómába, Dortmundba, Lárnakába és a grúziai Kutaisziba (illetve ezek közelébe) repült a társaság, és elsőre talányosnak tűnt, hogyan illeszkedik ebbe a sorba Budapest.

Mivel hetente kétszer fordul majd a 180 székes repülő, a légitársaság arra számít, hogy egy héten közel 360 utas fog oda-vissza utazni a városok között. Ha nem sikerül közel ennyi utast összeszedni, valószínűleg leállítják a járatot.

Az indulási időpontokból rögtön kiderül az is, hogy a Wizz Air elsősorban nem a Gelb Sándorhoz hasonló kiutazó üzletembereket, hanem a Magyarországra jövő turistákat célozza meg. A Budapestről induló szerdai gép például fél ötkor száll le Donyeckben, ez egy üzletembernek eleve rossz, de az még rosszabb, hogy leghamarabb csak vasárnap délelőtt tudna visszautazni. Ellenben egy Hévízre tartó ukrán turistának pont jó lehet, hogy vasárnap kora délután érkezik Budapestre, és egy héttel később még túl korán sem kell kelnie ahhoz, hogy elérje a repülőjét.

Daniel de Carvalho, a Wizz Air szóvivője a járattal kapcsolatban csak annyit mondott, hogy "nyilvánvaló az ukrán igény arra, hogy alacsony árakon nyugat felé utazzanak". Üzleti szempontból érzékeny információnak tartják azt, hogy mennyi időn belül vizsgálják felül a járat teljesítményét, és jóslatokba nem bocsátkoznak a jövőjével kapcsolatban.

Az ukrán állampolgárok eddig csak Kijevben kérhettek magyar beutazó vízumot, ehhez kétszer is el kellett utazniuk a fővárosba, egyszer a kérelem beadásához, egyszer pedig a vízum átvételéhez. Donyeckben (több más ukrán várossal együtt) azonban hamarosan megnyílik a vízumügyintézés lehetősége.

„Sokan azt hiszik, hogy Hévíz tele van oroszokkal, pedig állítom, hogy azoknak a vendégeknek a zöme ukrán” – mondja Szentpéteri Bertalan, a Magyar Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ő az elmúlt években sokat járt Kelet-Ukrajnában, több magyar üzleti csoportot is vitt a régióba, és azt mondja, a gazdasági kapcsolatok élénkebbek, mint sokan gondolnák. Ezért szerinte üzleti utasok is bőven ülnek majd a repülőjáratokon.

Offshore-lovagok

Az ukrán vállalkozók magyarországi jelenléte (a Dunaferr kivételével) általában azért kevésbé látványos, mert szeretnek offshore társaságokon keresztül befektetni. A gazdasági kapcsolatok tehát jóval erősebbek, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják, a kamara elnöke szerint az ukránok Északkelet-Magyarországon és Budapesten is sok céges érdekeltséggel rendelkeznek.

Kota György, a régiót szintén jól ismerő kamarai ügyvezető meg van győződve arról, hogy a donyecki járat sok üzleti utasra is számíthat. „A Malév és az ukrán Aerosvit csődjével a Wizz Air kijevi járata maradt a kapocs a két ország között, de nagyon nehézzé vált az utazás, márpedig a keleti régióból viszonylag sokan járnának Magyarországra” - mondja.

„Az elmúlt pár év alatt felhalmozódott a Wizz Air ukrán leányvállalatában annyi piacismeret, hogy belevághat egy ilyen kísérletbe” – mondja Bognár András, a londoni székhelyű, légi ipari elemzésekkel foglalkozó ICF-SH&E tanácsadója.

A kísérletezésre szükség van, mert a Wizz Air nyugat-európai versenytársai a piac felsőbb szegmensei felé nyitottak, amikor telítetté vált számukra a vékonyabb pénztárcájú réteg. Bognár szerint „a Wizz Airnek ez a lehetőség nem adatik meg, mert Kelet-Európában kis túlzással csak az alsóbb szegmens létezik, ezért inkább keleti irányú terjeszkedést választott”.

A Wizz Air tavaly 13,5 millió utast szállított összesen, a gépek átlagos telítettsége a társaság közlése szerint 86 százalékos volt. A keleti nyitás jegyében idén a tizennyolcadik bázisát az ukrajnai Lvovban, tizenkilencedik bázisát  pedig a romániai Craiovában nyitja majd meg.

Tavaszra a Budapestről Donyeckbe, egy útra szóló jegyek ára jelenleg 600-1000 hrivnya (kb. 16-27 ezer forint) között mozog, de nyár közepére, a balatoni szezon kellős közepére még 300 hrivnyás (azaz 7800 forintos) tarifák is elérhetőek, és bár ezek az utazás időpontjának közeledtével emelkedhetnek, valószínűleg még akkor is jóval el fognak maradni a hagyományos légitársaságok áraitól.