Fizess, ha tudni akarod, mi bajod!

2014.01.09. 15:35

A betegek tíz százaléka ma már inkább magánrendelésre megy vizsgálatokra, különben hónapokat várhatna. A nem kimondottan speciális MR-vizsgálatok ára 30–50 ezer, a CT 15–50 ezer forint között mozog. A magánrendelők gyakran állami kórházakban, állami gépekkel végzik a vizsgálatokat, a fizetségért nem jobb ellátást kapunk, csak kevesebbet kell várnunk. 

Endokrin bajaim vannak, a dokim egy speciális MR-vizsgálatra utalt be, ami csak a SOTE-n van, és decemberre van időpontom – áll egy beteg tavaly júniusi bejegyzésében. Neki fél évet kellett várnia a leletre, és bár az eset vélhetően nem volt sürgősségi (azoknál soron kívüli az állami ellátás), hat hónap bizonytalanság nem lehetett kellemes.

Az internetes fórumokon rengetegen kérnek tanácsokat, keresnek alternatív megoldásokat. „Hova menjek vizsgálatra? Mennyi lenne egy magánklinikán? Hol jók a tapasztalatok?” – kérdezte az előbbi beteg is.

Nincs lista

A magán szakorvosi rendelők, diagnosztikai centrumok visszajelzései alapján egyértelmű, hogy egyre kevesebben hajlandóak várakozni, és inkább magánrendelőben végeztetik el a vizsgálatokat. Egyszerűbb a dolguk, mint a műtéti várólistán lévő betegeknek, mert nem milliós összegeket, hanem a legtöbb esetben néhány tízezer forintot kell kifizetniük.

A nem kimondottan speciális MR-vizsgálatok ára jellemzően 30–50 ezer, a CT-é 15–50 ezer forint között mozog – a szórást a vizsgálatok sokfélesége okozza. A nagyon gyakori hasi ultrahang egyes szolgáltatóknál 10 ezer forintnál kevesebbe kerül, a jellemző átlagár 15 ezer körül van.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak a várólista köteles fekvőbeteg szakellátásokról rendelkezik naprakész adatokkal, a diagnosztikus tevékenységekről nem. Ezért inkább a magánellátók tapasztalataiból lehet következtetni a mértékre, ezeknek a rendelőknek a többsége ugyanis állami és fizetős magánbetegeket egyaránt kezel.

A magánpiacot a több vidéki rendelőt is fenntartó Diagnoscan Magyarország vezeti. Ha valaki náluk az OEP kontójára szeretne egy vizsgálatot elvégeztetni, akkor MR-re jelenleg 1–4 hónapot, CT-re 2–5 hetet, ultrahangra pedig 1–4 hetet kell várnia. Csak a röntgenre lehet bejutni azonnal. Ez egy korábbi, tavalyi hasonló adattal összehasonlítva azt mutatja, hogy az MR-lista hossza nőtt, a többié pedig stagnált.

Egy kisebb szereplő, a Raditec Kft. operatív igazgatója, Janny Géza azt mondja, náluk 30-40 nap körül van az átlagos várakozási idő.

Az OEP 2011-ben összesen 15,3, 2012-ben 16,1, tavaly pedig 16,5 milliárd forintot fizetett ki CT és MR vizsgálatokra, a röntgenre fordított összeg kevéssel 10 milliárd forint felett stagnált ugyanebben az időszakban, az ultrahangos diagnosztika finanszírozása pedig kis mértékben emelkedik, tavaly 5,9 milliárdos volt. 

Minden tizedik magánúton

Ha viszont valaki kifizeti a díjat, legfeljebb pár napot kell várnia. A Diagnoscan Magyarország tapasztalatai szerint egyre többen döntenek a magánvizsgálatok mellett. „Néhány éve még csak a páciensek 1-2 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, de ma már elérhetik a 8-10 százalékot is” – mondták a cégnél. Ugyancsak 10 százalék körüli arányt érzékel a Raditec.

Egy korábbi, a Szinapszis Kft. által végzett felmérés azt mutatta, hogy a 36–45 éves korosztályban 80 százalék azoknak az aránya, akik hajlandóak kifizetni az MR- és CT-vizsgálatok árát, ha így hamarabb jutnak be a rendelésre.

Az alapképlet itt is ugyanaz, mint a nagyobb műtéteknél: nem az a baj, hogy nincs gép vagy ember a vizsgálathoz, hanem az OEP csak adott mennyiségű vizsgálatot finanszírozhat. Az úgynevezett volumenkorlát szabja meg, hogy az adott időszakban (a sürgősségi eseteken felül) összesen hány vizsgálatot finanszírozhat az OEP. Ez azonban nem elegendő arra, hogy mindenki azonnal ellátáshoz jusson. (A képalkotó vizsgálatokra egyébként nincs külön meghatározott volumenkorlát, az adott szolgáltató fekvő- vagy járóbeteg szakellátásra vonatkozó volumenkeretéből kell kigazdálkodnia). 

Az állami és a magánellátás alaposan összefonódott az elmúlt években. A Diagnoscan Magyarország esetenként állami kórházakba kihelyezett rendelőkben várja a közfinanszírozott és a magánbetegeket is. Mindketten ugyanoda mennek, mindkettő ugyanazt a szolgáltatást kapja, csak az egyik vár, a másik pedig fizet, és azonnal bekerül.

Torlódás nélkül

Tavaly megemelkedett azoknak a daganatos betegeknek a száma, akik a kezelésükhöz szükséges kísérő vizsgálatoknál veszik igénybe a magánrendelőket, ami arra utal, hogy ezen a területen az állami kínálat egyre jobban elmaradt az igényektől. „Komoly kormányzati törekvés van arra, hogy ezt a problémát mihamarabb orvosolják” – mondta az Origónak egy szakértő, de a konkrét részletekről még névtelenül sem kívánt nyilatkozni.

A Diagnoscan Magyarország szerint a 4 hónapos MR-várólistát úgy lehetne megszüntetni, ha egyszer hirtelen négyszeresére emelnék az állami volumenkorlátot. Utána pedig egy jelenleginél magasabb szinten kellene tartani ahhoz, hogy ne kezdjenek megint torlódni a betegek.

„Ha körülbelül 30-40 százalékkal megemelnék a volumenkorlátot, akkor 6-8 hónap alatt egy hónapon belülre lehetne csökkenteni a várakozási időket” – mondja Janny Géza. Szerinte az év végén az egészségügyi intézményeknek most már évek óta rendszeresen szétosztott, úgynevezett költségvetési maradványösszeget felhasználva gyakorlatilag 10 napra lehetne csökkenteni a várakozási időt.

Valamilyen korlát fenntartása viszont indokolt a szakértők szerint, annak hiányában ugyanis több lenne a kevésbé indokolható beutalás.

a várólista köteles fekvőbeteg szakellátások  esetében, az úgynevezett intézményi várólisták esetén kezeli a szolgáltatók  várólistára vonatkozó adatait,  ebben az ellátási körben  rendelkezik hiteles, pontos, naprakész adatokkal  a várakozási idők tekintetében. A  listában azonban nem szerepelnek az Ön által említett diagnosztikus tevékenységek