Sosem volt ilyen alacsony az infláció

Vágólapra másolva!
Amióta mérik az inflációt, sosem volt még ilyen alacsony az áremelkedés üteme, mint decemberben. Ez főleg a rezsicsökkentéseknek köszönhető. A jegybankot további kamatcsökkentésre bátoríthatja az adat, de minél lejjebb vágja a kamatot, annál nagyobb kockázatot vállal.
Vágólapra másolva!

Decemberben 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak átlagosan az előző év decemberéhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel nem csak az derült ki, hogy 2013-ban összességében 1,7 százalékkal nőttek az árak Magyarországon, hanem az is, hogy eddig soha nem mért mélységbe esett infláció.

A KSH-nak 1974 januárjától kötelező adatokat szolgáltatnia, így csak ettől az időponttól áll rendelkezésre információ az árak alakulásáról. Ez alatt a negyven év alatt egyszer sem fordult elő, hogy az árszínvonal ilyen alacsony mértékben emelkedett volna. Legutóbb 1974 februárjában volt hasonlóan alacsony szintű a drágulás, akkor 0,6 százalékos volt az infláció. 1974 előtt előfordulhatott (sőt valószínűleg előfordult) ennél alacsonyabb áremelkedés, vagy akár árcsökkenés, csak arról nincs részletes feljegyzés.

Ilyen közel még sosem volt az úgynevezett defláció, ami az árszínvonal csökkenését jelenti. Bár jól hangzik, hogy az árak lejjebb kúsznak, valójában nagy problémát jelent egy piacgazdaságnak. A defláció ugyanis általában azt jelzi, hogy az emberek nem tudnak vásárolni, ezért a kereskedők nem tudnak árat emelni. Ráadásul mivel az emberek azt látják, hogy holnap olcsóbb lesz az áru, ezért ma nem vásárolnak, ezzel pedig fékezik a gazdasági növekedést. Magyarországon egyelőre nem kell tartani a deflációtól, mert az infláció mélypontra esése nagyrészt nem piaci folyamatok eredménye, hanem a kormány által szabályozott áraké, pontosabban a rezsicsökkentésé.

Az inflációesésben a kormány keze vastagon benne van. Az inflációs mutatót leggyakrabban úgy használják, hogy az árakat az előző év ugyanazon időszakához mérik, és a változást fejezik ki százalékos alakban. A kormány által bevezetett rezsicsökkentés mindkét köre egy-egy évig befolyásolja az inflációt. Mivel az első körös rezsicsökkentés először a 2013 februári számlákban jelent meg, a második kör pedig a decemberi számlákban, ezért két olyan hónap (december és január) van, amikor ez a két hatás egyszerre érződik az éves összehasonlítású inflációs mutatóban. (Ha a kormány a belengetett harmadik kört bevezeti március 1-jével, akkor áprilistól novemberig fogja leszorítani az inflációt a rezsicsökkentés második és harmadik köre, utána decembertől 2015. márciusig már csak a harmadik kör fog hatni.)

Segítenek a stabil élelmiszerárak

A rezsicsökkentések erőteljesen tudják befolyásolni az infláció alakulását, de nem kizárólag tőlük függött a mélypontra zuhanó árváltozás. A háztartási energia közel 10 százalékban határozza meg az inflációt, az élelmiszerek és alkoholmentes italok ezzel szemben körülbelül 20 százalékban. A szeszes italok, dohányáruk 7,5, a közlekedéssel összefüggő kiadások (bérletdíj és az autófenntartás is) 16, az egészségügyi kiadások körülbelül 5 százalékos súlyt képviselnek.

Önmagában tehát a rezsicsökkentések csökkentő hatása nem lett volna elég, kellett hozzá az is, hogy a többi termék és szolgáltatás ára se növekedjen nagyon. Ehhez jól jött, hogy az élelmiszerek áremelkedése a tavalyi első félév után tartósan 3 százalék alá került, decemberben pedig már csak minimális, 0,1 százalékos volt. Ez nem jelenti azt, hogy egyes termékek ne drágultak volna, csupán azt, hogy az élelmiszerek ára átlagosan szinten maradt. Nem kis mértékben az olcsóbbá váló benzinnek köszönhetően a nagy súlyt képviselő közlekedési kiadások is viszonylag stabilak maradtak, decemberben csupán 1,1 százalékkal volt drágább az utazás.

Két kategóriában drágult az élet nagyobb mértékben, ez a szeszes italok és dohányáruk, illetve az úgynevezett „egyéb termékek és szolgáltatások” kategóriája. Az alkoholos italok és a dohány jövedéki adója is emelkedett tavaly több lépcsőben is, illetve az új trafikszabályok életbelépésével a cigaretta ára is durván emelkedett. Ezek együtt 10 százalék fölötti áremelkedéshez vezettek. Az egyéb kategória átlagos drágulása szintén 10 százalék fölötti volt, de ezen belül csupán egyetlen szolgáltatáskör lógott ki fölfelé, a banki termékeket is magában foglaló „máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások”. A bankok a rájuk kivetett adók, például a tranzakciós illeték továbbhárításával több mint 50 százalékos drágítást valósítottak meg. Decemberben az egy évvel korábbi állapothoz képest 55,4 százalékkal volt drágább a bankhasználat.

Tér nyílik a kamatvágásnak

"Várakozásunk szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ám ez függ a forint árfolyamának alakulásától és az üzemanyag áraktól is" -áll az Erste Bank elemzésében.

Ezután azonban fokozatosan emelkedő inflációt várunak a bank elemzői, mivel februártól elkezd kikerülni a tavalyi rezsicsökkentések hatása. Év végére emiatt már 2,7 százalékra nőhet a mutató, éves átlagban azonban csupán 1,3 százalék várható.

A jegybank decemberi előrejelzése szerint is fokozatosan kúszik majd visszafelé az infláció 2014-ben, de legfeljebb csak 2015-ben érhet ismét 3 százalék közelébe. Az inflációs jelentésben azonban az MNB nem számolhatott a rezsicsökkentés harmadik körével, mivel az még most sem eldöntött kérdés. Ha a kormány a választások előtt beveti még egyszer a rezsifegyvert, akkor 2014-ben csak valami óriási sokk miatt tudna elszállni az áremelkedés.

Ennek azért van jelentősége, mert Matolcsy György jegybankelnök novemberben a CNBC-nek azt mondta, hogy a jegybank csak az inflációra figyel. Azt mondta, ha csökken az inflációs ráta, akkor a jegybank követheti a csökkenő inflációs trendet. Ha viszont megáll az infláció csökkenése, akkor az MNB-nek is meg kell állnia a kamatcsökkentésekkel. Ezek alapján a jegybank további csökkentésre szánhatja el magát, mivel az infláció még alacsonyabb szintre süllyedt.

Ez azonban egyre veszélyesebb terep. A jegybanknak valóban elég csak az inflációra figyelnie, viszont az áremelkedés fő mutatója a rezsicsökkentések miatt esett ekkorát. A szabályozott árakat, mezőgazdasági termékeket és az adóhatásokat nem tartalmazó úgynevezett maginfláció 3 százalék fölött (decemberben 3,5 százalék volt) van, ami azt mutatja, hogy a gazdaság mélyén még igenis jelen van a kívánatosnál nagyobb áremelkedés.

Ráadásul az alacsony kamat miatt sérülékenyebb a magyar gazdaság, az euró már most is 300 forint környékén táncol, pedig az eddigi jó piaci hangulatot okozó amerikai pénznyomtatást csak most kezdik visszafogni.