Gyökeres átalakulás előtt áll a munka világa

Gyökeres átalakulások várhatóak a munka világában
Vágólapra másolva!
A digitális kor már eddig is jelentős változásokat hozott a munka világában, a nemzetközi tapasztalatok és a technológia trendjei pedig abba az irányba mutatnak, hogy a terület további, gyökeres átalakulások előtt áll.
Vágólapra másolva!

Ez volt a tanulsága annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amely HR-szakemberek részvételével vizsgálta a digitális technológiák, a közösségi média és a vállalati kultúra összefüggéseit.

„Ahogy a digitális technológiák egyre inkább átszövik az életünket, mind jobban fókuszba kerül az az ’új megállapodás’, ami a felhasználók és a különböző szolgáltatások üzemeltetésével együtt a felhasználók adatait is kezelő cégek között születik,” vélte Szelecki Zsolt a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának vezetője. „Nagyon fontos kérdés, hogy lehet-e virtuálisan bizalmat építeni, és hogy elhiszik-e a felhasználóink – és a munkatársaink –, hogy a rendelkezésünkre álló, egyre fejlettebb technológiákat úgy és arra tudjuk felhasználni, ahogy az minden félnek a legelőnyösebb.”

Gyökeres átalakulások várhatóak a munka világában

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkavállalói mobilitás mára – tulajdonképpen iparágtól függetlenül – mindenhol alapkérdéssé vált. Bár a technológiával és a kommunikációval fókuszáltan foglalkozó cégeknél ez a változás már néhány éve megtörtént, ma már a konzervatívabb iparágak vezető szereplői is a rugalmas, mobil eszközpark, és az ennek megfelelő munkavállalói habitusok felé mozdulnak el.

Ahol lételem az innováció

Vannak persze olyan cégek és olyan területek, ahol azért nincs szükség radikális változtatásra, mert a digitális technológiák a kezdetektől központi elemét képezik a cégkultúrának.

„Mi a felhasználóinkat és a munkavállalóinkat tekintve is nemzetközi piacon versenyzünk, az innováció pedig a cég természeténél fogva lételemünk,” mondta Szakács Gábor, a Ustream Business Intelligence Menedzsere, aki szerint a Ustreamnek nem volt más választása, mint hogy felnőjön a feladathoz. „Nálunk szinte az összes eszköz felhőalapú – a munkatársaink bárhol és bárhonnan tudnak dolgozni, a lényeg, hogy a végtermék a megfelelő időre a megfelelő minőségben elkészüljön”.

Szakács Gábor kiemelte, hogy a rugalmasság és a mobilitás azért is kulcskérdés, mert a cég három irodája Budapesten, Tokióban és San Franciscóban a világ három távoli pontján, egymástól jó néhány időzónára található. „Ha nem lehetne otthonról dolgozni, akkor gyakorlatilag állna a cég,” véli a menedzser, aki szerint az eszközpark rugalmasságának lehetőségeit is „tanulni kellett”. Tapasztalataik alapján a megoldás kulcsa a megfelelő kiválasztási folyamatban és abban rejlik, hogy a mobiltechnológiákból adódó gyenge pontokat a cégkultúra kellően ellensúlyozza.

Miközben a mobilitás rengeteg lehetőséget tartogat a cégek számára, ugyanilyen fontos a felmerülő kockázatok megfelelő kezelése is – hívta fel a figyelmet Márton Miklós, a Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese.

Az első ezek közül a saját mobileszközök használatának a politikája (bring your own device). Ez az elv lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a saját kényelmüket szem előtt tartva a saját mobileszközeiken érjék el a vállalati adatokat és alkalmazásokat. Legtöbbször azonban nemcsak az a probléma, hogy a különböző rendszereket futtató eszközöket nehéz összehangolni, hanem az is, hogy a vállalat IT-szakemberei nem is feltétlenül értesülnek arról, hogy milyen eszközökre kellene kiterjeszteniük a biztonsági beállításokat.

„Legtöbbször nem is tudnak arról, ha egy munkavállaló a saját eszközét használja a munkavégzés során, vagy mondjuk tudnak egy eszközről, de közben használ négyet,” meséli az ügyfelek informatikai támogatása során szerzett tapasztalatait Márton Miklós. „Arról pedig már ne is beszéljünk, amikor a papa telefonjával a gyereke kezd otthon játszani,” hangsúlyozza a rendkívül gyakori, és technológiai szempontból szinte kivédhetetlen forgatókönyvet, amely óriási biztonsági kockázatokat rejt magában.

Márton Miklós szerint a cégek többsége most jutott el arra a szintre, hogy nem csupán reaktívan közelíti meg a mobilitás kérdését, hanem elkezdett az események elébe menve valamiféle stratégia kialakításán dolgozni.

„Meg kell oldani, hogy két párhuzamosan üzemeltetett rendszeren egyértelműen elkülönülhessen az informális és kevéssé érzékeny kommunikáció a különösen érzékeny vállalati adatoktól,” vélte Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. Hr vezérigazgató-helyettese.

Az igazgató tapasztalatai szerint a felhasználók mára egyre jobban értik a kezükbe adott technológiákat, a bennük rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

„Mi abból élünk, hogy ez nem így van,” vetette közbe Márton Miklós némileg szarkasztikusan arra utalva, hogy a Magyar Telekom alkalmazottai nem fedik a magyar átlag-munkavállalók digitális érettségét és képzettségét.

„Pont ez a legnagyobb probléma, hogy nincs két rendszer, az embereknek nincs két telefonjuk, és ugyanarról az eszközről töltik fel a nyaralásuk képeit a Facebookra, amivel adott esetben hozzáférhetnek a vállalati SAP-rendszeren keresztül elérhető érzékeny pénzügyi adatokhoz is,” világított rá egy nehezen áthidalható biztonsági kockázatra az adatbiztonságra specializálódott cég szakembere.

Vége a hagyományos 9-17-es munkaidőnek?

A technológia változásai természetesen mélyre ható, a munka világának egészét érintő változásokat is katalizálnak.

Az egyik központi kérdés a rugalmas munkaidő és a távmunka kérdése.

„Én szívesen vállalom, akár névvel is azt a véleményemet, hogy öt éven belül a munkaidő, a bérezés és a teljesítmény fogalmai gyökeresen mást fognak jelenteni, mint ma,” jelentette ki Szelecki Zsolt.

A szakemberek közül többen kiemelték, hogy a technológiákhoz való viszonyulás nagyon nagy részben korosztályi kérdés is.

A digitális bennszülöttek nemcsak a virtualitáshoz viszonyulnak teljesen másképpen, mint az idősebb generáció tagjai, de bizonyos konkrét technológiákhoz is – így például sokkal kevésbé hajlamosak emailen kommunikálni. Ebből és az ehhez hasonló jelenségek következtében a szakemberek várakozásai szerint az email néhány év múlva ugyanolyan elavult technikává válik, mint a fax, a szerepét pedig valamilyen integrált közösségi médiás megoldás fogja átvenni.

„A HR világában csak az biztos, ami megtörtént,” összegezte Somorjai Éva, megerősítve azt a várakozást, hogy a munka világa több szempontból is jelentős változások előtt áll.