Lázár: Az elmúlt 40 év legjobb üzlete a paksi bővítés

2014.01.16. 11:13

Először a kormány, utána a parlament tárgyalja a Moszkvában aláírt szerződést, amely a paksi atomerőmű bővítéséről szól. A hitel kedvező, és nem borítja az államadósságot.

Jövő szerdán tárgyalja a kormány a paksi erőmű megújításáról szóló orosz–magyar nemzetközi megállapodást – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő.

Az államtitkár szerint miután a kabinet megtárgyalta a szerződést, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. Az elkövetkező évtizedekben is a paksi erőművel érhető el a legolcsóbb áram – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy a bővítéssel Magyarország növelni fogja energiafüggetlenségét. Azt is mondta a Portfólió szerint, hogy az oroszok addig szállíthatnak fűtőanyagot az erőműbe, amíg a használtat el is szállítják onnan.

Azt a hitelt, amelyet az oroszok ajánlottak, nem tudna a piacon felvenni Magyarország, mondta az államtitkár. Most a hosszú távú euróalapú hitel Magyarország számára a piaci alapon 5,6 százalékos kamatozású, ehhez képest lesz kisebb a kamat Lázár ígérete szerint, de konkrét mértéket nem említett, a még folyó tárgyalásokra hivatkozva.

Lázár János és Giró-Szász András a csütörtöki sajtótájékoztatónForrás: MTI/Soós Lajos

10 ezer munkahely jön létre a beruházással, legalább 3 milliárd eurónyi, vagyis 900 milliárd forintnyi megrendeléshez jutnak a magyar vállalatok, a magyar állam 300 milliárd forintnyi adóbevétellel gazdagodik majd a kormány becslései szerint. Ezek és az olcsó áram, plusz az olcsó hitel miatt az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni az ország az oroszokkkal, a beruházás révén, az olcsó áramnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb gazdasága leszünk - mondta Lázár. Azt isállította ez a világ egyik legátláthatóbb szerződéskötése, nincs titkos záradék sem.

Az orosz államtól felveendő hitel azért nem borítja fel a folyamatos csökkenést feltételező államadósság-pályát, mert a hitelt nem egy összegben veszi fel a magyar állam, hanem a beruházás ütemezésétől függően, részletekben. Ezért aztán, tért ki az Origo kérdésére Lázár, nem is kell módosítani az alaptörvényt.

Az alaptörvény azt írja elő, hogy nem vehető fel hitel, nem vállalható pénzügyi kötelezettség, ha az államadósság emelkedne. Ezt a hitel részletekben történő lehívásával kerüli el a magyar állam. A hitelszerződést is, ahogyan az államközi szerződést, hamarosan a parlament elé fogja terjeszteni a kormány. Előreláthatóan a február 3-án kezdődő héten tárgyalja az Országgyűlés a két nemzetközi szerződést. Azt jóvá kell hagynia, a köztársasági elnöknek alá kell írnia, hogy érvényes is legyen.

Lázár azt is mondta, hogy a 10 milliárd eurós orosz hitel költségei nem fognak beépülni az áram árába, mert államközi hitelről van szó (ez még nem feltétlenül jelenti, hogy növeli az államadósságot, ez az elszámolás módjától függ). A paksi áram olcsóbb lesz, mint a mindenkori áramár – mondta Lázár, de Paks így is csak a magyar energiaszükséglet felét tudja majd kielégíteni, a többit importálni kell, vagy megújuló forrásokból fedezni.

Azt is állította, hogy az alkut nem kötötték össze más területekkel – ezzel például a gázszállítás hosszú távú szerződésére utalhatott. Az atomerőmű mellett viszont a kormány Lázár szerint törekszik a zöldenergiák felfuttatására is, a cél az, hogy 40 százalékos legyen a megújuló energia aránya.

Brüsszel mindent tud a tárgyalásokról, és nem emeltek kifogást – állította a politikus. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti államközi szerződés szövegét december 14-én átküldték az Európai Bizottsághoz, annak illetékes részéhez, az energiaügyi főigazgatósághoz. Brüsszelnek egy hónapja volt kifogást tenni, a határidő ma jár le, de már kapott levelet a magyar kormány. Abban Lázár elmondása szerint azt írja Brüsszel, hogy nem emelnek kifogást az Euratom-szerződés (nukleáris technológiák felhasználását szabályozó uniós szerződés) alapján.

Arra a kérdésre, hogy miért nem versenyeztette meg a magyar kormány az atomerőmű-építést, Lázár azt mondta, hogy mert ez egy államközi szerződésen alapul. A világon legfeljebb három olyan atomerőmű-beruházás zajlik vagy van előkészület alatt, ahol versenytárgyaláson választják ki az atomerőművet építő vállalatot, az Európai Unióban sehol sincs tendereztetés. A finnek tendereztettek, de a kormány egy idő után leállította a tendert, és utána állapodott meg a Roszatommal erőmű-építésről - hozott egy a magyarhoz hasonló példát Lázár. A Roszatom, amely a beruházást végzi, majd ír ki közbeszerzéseket az egyes elvégzendő feladatokra, az eljárásnak pedig meg kell felelnie az uniós és magyar közbeszerzési és versenyjogi előírásoknak. A magyar bedolgozói arány 40 százalékos lesz – mondta.

Lázár arra is hivatkozott, hogy a paksi atomerőmű-bővítés egy 1966-ban aláírt, ma is érvényben levő orosz-magyar államközi szerződés meghosszabbításának keretében valósul meg, a szerződés meghosszabbításáról írtak alá dokumentumokat két napja. Érvelt azzal is az államtitkár, hogy a meglevő négy blokk orosz technológiával épült. "Mekkora biztonsági kockázatot jelentene, hogy ha nem orosz technológiával készülnek a két új blokk?"- tette fel a kérdést Lázár, hozzátéve, hogy pár éven keresztül együtt fog működni a hat blokk, "be kell vinni a két újat a meglevő négy rendszerébe". Az új erőmű 2024–25-ben indulhat majd be az első blokkal, a második pedig 1-1,5 évvel később követi az elsőt.

Moszkvában kedden Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétele mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak.

A paksi bővítés mellett és ellen szóló érveket itt olvashatja.