Magyarország Krokodil Dundee-szerű fordulatáról ír a Forbes

2014.01.16. 11:49

A magyar gazdasági fordulattal foglalkozik az amerikai Forbes magazin egyik legújabb írása, amely végső soron nem tud egyértelműen állást foglalni az érvek és ellenérvek sokaságában.

Emlékeznek a Krokodil Dundee-ból arra a jelenetre, amikor New Yorkban a főhőst néhány pitiáner tolvaj késsel fenyegetve próbálja kirabolni? „Az nem kés. Ez a kés” – mondja Dundee, és előránt egy sokkal nagyobbat. Ez jut eszébe ma Charles Robertsonnak, a Renaissance Capital londoni elemzőjének, amikor a magyar és a spanyol gazdasági fordulatot hasonlítja össze – írja az amerikai Forbes magazin.

Spanyolország gazdasági újraéledése elég jó sajtóvisszhangot kapott, de Robertson szerint Magyarország egészen más nagyságrendben van. Az nem fordulat. Ez a fordulat.

„Bizalomgerjesztő hírek érkeznek Spanyolországból, és az eurózóna legtöbb országából, ám Magyarország olyannak tűnik, mint egy igazán jó fordulat” – idézi Robertsont az amerikai lap.

Az írás ezután kezdi sorolni a pozitív érveket, például azt, hogy az üzleti bizalom 1998 óta most a legmagasabb, és a fogyasztói bizalom is növekszik. Bár a munkanélküliségi arány magas, 11 százalékos, a bérek nőnek, a kiskereskedelmi forgalom növekedése tavaly az első negyedév és október között megduplázódott, és a bruttó hazai termékre vonatkozó előrejelzések is javulnak.

A Renaissance Capital még magasabb GDP-növekedést vár 2013–15 között, mint a Bloomberg mértékadónak számító elemzői konszenzusa, mert a növekvő foglalkoztatás, a magasabb bérek és a fogyasztás növekedése egy önmagát tápláló gazdasági fordulathoz vezethet. Az export és az ipari termelés szintén nő, és a gazdaság erős német kötődésének következtében nem látnak semmi okot arra, hogy ennek vége szakadjon.

A Forbes szakírója ezek után kezdi sorba venni az ellenérveket. Kiemeli, hogy számos „Magyarország-specifikus” jelenséggel kell számolni. Az alapkamatot 17 egymás utáni döntéssel rekordalacsonyan tartja az ország, a forintot tavaly év végén támadták a piacokon, és továbbra is sebezhető, a parlamenti választások éve ritkán segíti a hosszú távú gondolkodást, és a furcsa hozzáállás a külföldi kézben lévő közműszolgáltatók államosításához nem éppen a gazdasági felemelkedés tankönyvi példája.

A Forbes felhozza, hogy a Deutsche Bank például Magyarország magas külső adósságát, ellenséges adórendszerét és különösen a bankszektor esetében a „kihívásokkal teli szabályozói hátteret” emlegeti.

Végső soron még Robertson is arra jut az elemzése végén, hogy legalább olyan nehéz lesz a befektetőknek a magyar feltámadásból profitálni, mint a rablóknak elvenni egy ausztrál turista pénzét New Yorkban, 1986-ban.