Tényleg kijön Lázár János egyenlete?

2014.01.22. 06:58

Hiába csökken az államadósság most, ha a paksi atomerőmű felépítéséhez felvett orosz hitellel ismét eladósodik az ország. És ennek mi köze van az alaptörvényhez?

A jövő héten terjeszti a kormány a parlament elé a Moszkvában aláírt szerződéscsomagot. A Paks II. erőmű két blokkja óriási, 3000 milliárd forintnak megfelelő 10 milliárd eurónyi orosz hitelből épülne. Az ügylet finanszírozása még nincs kész, és a legutóbbi információk szerint még mindig tárgyal egymással a magyar nemzetgazdasági és az orosz pénzügyminisztérium.

Ha azonban valóban úgy néz ki a projekt, ahogyan Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár három nappal az aláírás után elmondta, akkor érdemes megvizsgálni, hogy a szerződésnek milyen hatása lehet az államadósság alakulására.

Ütemezett pénzlehívás

Az alaptörvény (37. cikk 3-as bekezdés) kiköti: nem vehető fel hitel, nem vállalható pénzügyi kötelezettség, amelynek eredményeként az államadósság emelkedne. Lázár szerint az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet nyit a magyar államnak, és csak a beruházás végső szakaszában kell a 2 milliárd euróra, azaz 600 milliárd forintra saccolt önrészünket beletenni (az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy a költségek valóban megállnak 12 milliárd eurónál, 3600 milliárd forintnál, és nem lesz a nagy projektekre világszerte jellemző költség- és időtúllépés).

A 10 milliárd euró irdatlan pénz, a magyar GDP 10 százalékával ér fel. A most a GDP 80 százalékának közelében levő, évek óta lényegében stagnáló államadósság nyomban 90 százalékra ugrana, ha hozzászámítanánk az orosz hitelt. Lázár szerint nem lesz gond, és a szerződés megfelel az alaptörvénynek, mert a pénzt ütemezve hívjuk le, olyan tempóban, ahogyan a két blokk építése zajlik.

Az államtitkár azzal érvelt, hogy az államadósság csökkenő pályán van, beleférnek a paksi hitelrészletek is, az adósság nem fog emelkedni. Ezt azonban eddig senki nem bizonyította, a kormány sem, a most rendelkezésre álló adatok és becslések inkább az ellenkezőjét valószínűsítik.

Adósságkép

Az atomerőmű-építéseknél durván másfél-két év elmegy az engedélyezésre, utána kezdődik az építkezés. A földmunkák nem visznek el sok pénzt, a költségesebb szakasz az építkezés kezdete után két évvel jön. Vagyis 2018 tájékán kezdhetünk nagyobb összegeket lehívni a hitelkeretből. A két blokk építése csúsztatva történik, egy-két év telik el a két építkezés között. Egy blokk felhúzása öt-hat évig tart, az első blokk Lázár szerint 2024-ben, a második 2025–2026-ban készülhet el. A 10 milliárd euró nagy részét így öt-hat év alatt vesszük igénybe, a csúcs pedig a 2019–2023 közötti időszakban lesz. Azzal lehet kalkulálni, hogy ezekben az években másfél milliárd euró körüli kölcsönt veszünk igénybe évente, ez az akkorra becsült GDP 1,3 százaléka körüli összeg. Ennyivel dobja meg a projekt évente az államadósságot.

A jegybank előző vezetésének stábja, pár héttel az új MNB-elnök kinevezése előtt, készített egy becslést: 15 éves kitekintésben vizsgálta, hogyan alakul az államadósság a hatályos jogszabályok és a demográfiai folyamatok alapján. Az előrejelzés szerint az államadósság 2014–2017 között emelkedik, és 79 százalék közelébe kúszik, 2017-ről 2018-ra hajszálnyival csökken, és utána is apránként apad. Becslésük szerint csak 2025-re bukik 70 százalék alá, azaz nyolc év alatt durván 9 százalékponttal – átlagosan 1,1 százalékponttal – mérséklődik az államadósság. A folyamat nem egyenletes, előbb kis lépésekkel, 2025-höz közeledve pedig egyre jobban csökken az adósság. Ha ehhez hozzáadjuk a 2018-ban kezdődő, 2019–2023 között tetőző hitellehívásokat, enyhén növekvő adósság jön ki.

A különbség nem nagy, és a kormány idővel intézkedhetne, hogy lejjebb szorítsa az adósságot, vagy kissé visszafogja a hitelfelvételt, akár a projekt csúszását is belekalkulálva. A jegybank Matolcsy György vezetése alatt nem frissítette az adósságkivetítését, így a tavaly készült prognózis pillanatnyilag az MNB adósságról alkotott képe. A Portfolio.hu is megpróbált becslést adni az államadósság alakulására. A gazdasági portál is hasonló következtetésre jut: „Figyelembe véve a projekt tervezett lefutását és azt, hogy a magyar állam a saját 20 százalékos részét a projekt végén szeretné fizetni, úgy tűnik, hogy GDP-arányosan évente 1-1,5 százalékos hitelt akar felvenni a magyar állam. A ma látott makrogazdasági paraméterek alapján nehezen jön ki a csökkenő államadósság.”

Derűlátó modell

A kormány – bár bármikor megteheti, hogy közzétesz egy hosszú távú előrejelzést – nem hozta nyilvánosságra közép vagy hosszú távú adósságprognózisát, és a konvergenciaprogram is csak 2016-ig tekint a jövőbe.

Az adósságkivetítés eredménye nagyban függ attól, hogy milyen gazdasági növekedéssel, inflációval, államháztartási hiánnyal, kamatlábbal számol az előrejelzés készítője. Elég egy kissé optimistábban feltételezett gazdasági növekedés (az eddig sem állt távol az Orbán-kormánytól) és kicsit alacsonyabb kamatláb, és máris meredekebb adósságcsökkenési pálya rajzolódik ki. Olyannyira, hogy azt még a paksi ütemezett hitel sem tudná növekedésbe fordítani.

Azt a Költségvetési Tanács dönti el, hogy a kormány adósságpályája hihető-e. A KT tagjai Matolcsy György jegybankelnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki 2011 előtt a Fidesz képviselője volt, és Kovács Árpád korábbi ÁSZ-elnök.

Kell-e hatodik?

Léteznek olyan alkotmányértelmezések is, hogy az ütemezett hitelfelvételre hiába hivatkozna a kormány. Az erőmű építéséről szóló szerződésben a magyar állam pénzügyi kötelezettséget vállal: az oroszok felépítik a két új blokkot, amit javarészt a Moszkva által folyósított hitelből finanszírozunk, mondta egy alkotmányjogász, aki a téma érzékenysége miatt kérte a neve elhallgatását. Mivel az alaptörvény nem pusztán az államadósságot növelő, konkrét hitelfelvételt, hanem az arra vonatkozó kötelezettségvállalást is tiltja, az alaptörvény-ellenesség attól függetlenül fennállhat, hogy ütemezve hívjuk-e le a hitelrészleteket.

"Amikor az akkori kormány dönt, mennyit hív le a hitelkeretből, akkor az alapján határoz, hogy a konkrét hitelfelvételi összeggel az alaptörvényt ne sértse meg. De most, amikor aláírja a magyar fél a szerződést az oroszokkal, amikor pénzügyi kötelezettséget vállalunk az új paksi blokkok hitelből történő megépíttetésére, külön is vizsgálni kell, hogy a GDP 10 százalékára rúgó hitel beszámításával nő-e vagy sem az államadósság. Aligha lehet olyan előrejelzést találni, amely szerint ezzel ne emelkedne az adósság” – igyekszik megvilágítani a mostani kötelezettségvállalás és a majdani, évenkénti hitelfelvételről való döntés alkotmányjogi megítélése közötti különbséget a jogász.

Az aggályokkal egyetért Valki László nemzetközi jogász is. Szerinte, ha a Moszkvában aláírt szerződések egyike sérti az alaptörvényt, akkor azt nem szabad megkötni. A nemzetközi szerződés hatálybalépése előtt az alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. A parlament elé jövő héten kerülő törvényt az Országgyűlés a tervek szerint a február 3-i, esetleg a 10-i héten fogadhatja el. Ha a képviselők többsége kéri az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényről, akkor a testület megvizsgálja a szerződést. A köztársasági elnök is kérheti az AB vizsgálatát.

A hivatalos nyilatkozatok szerint a parlamentnek is el kell fogadnia, majd pedig a köztársasági elnöknek ratifikálnia kell a megállapodást ahhoz, hogy érvényes legyen a nemzetközi szerződés. Ha az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a megállapodás alaptörvény-ellenes, akkor a nemzetközi szerződés ratifikálására addig nem kerülhet sor, amíg a szerződéskötő felek az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, mondja Valki.

A szabályokat azonban meg is lehet változtatni – ezt a kétharmados többség eddig ötször már megtette a 2012. január 1-jén életbe lépett alaptörvénnyel. Lázár János a múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta, erre nem lesz szükség.