Teljesen semmis egy OTP-s hitelszerződés

Vágólapra másolva!
Olyan jogerős bírósági ítélet született, amely szerint nemcsak részlegesen semmis egy deviza alapú lakáskölcsön-szerződés, hanem teljesen érvénytelen. Ez az első eset, amikor az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt is elítélte a bankot a bíróság, ami az adós értelmezésében azt jelenti, hogy egy fillér kamat nem jár az OTP-nek. Az OTP vitatja a döntést, a Kúriára hivatkozik, és a Kúriához is fordul.
Vágólapra másolva!

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben hozott, de csak mostanra írásba foglalt ítélete szerint az OTP négy pontban megsértette a hitelintézeti törvényt, ezért egy 2007-ben kötött lakáskölcsön-szerződést érvénytelennek nyilvánított. A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és majdnem 740 ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket is le kell rónia. A peres ügyet első fokon még a bank javára döntötte el a bíróság (a Pesti Központi Kerületi Bíróság), de másodfokon az adósnak adott igazat, akit a kabai Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda képviselt.

A teljes érvénytelenség elvétve fordult eddig elő devizahiteles perekben, így nincs arra jól bevált rutin, hogy egy ilyen ítélet milyen következményekkel jár. Elvileg, ha egy szerződés érvénytelen, akkor a feleknek vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot, de ez egy lakáshitel esetében nehezen képzelhető el (maximum úgy, hogy az adós eladja a lakását, és egy az egyben visszafizeti az eredeti kölcsönt a banknak, mintha fel sem vette volna azt).

Az OTP ellen most pert nyert adós nem így értelmezi a jogi helyzetet. "Mivel a szerződés érvénytelen, a bank nem gyarapodhat rajta, nem húzhat hasznot belőle, vagyis semmilyen kamatra nem jogosult" – érvelt az adós az Origónak. Ő úgy számol, hogy megkapta a kért 5 milliós kölcsönt (ezt nem vitatja), visszafizetett ebből durván 3 milliót, vagyis még körülbelül két millióval tartozik a banknak. Ezt vissza is akarja fizetni, és valamekkora összegű pénzhasználati díjat is hajlandó adni, erről egy peren kívüli eljárásban próbál megegyezni a bankkal. Mint mondta, nyitott a korrekt elszámolásra, és arra fog javaslatot tenni, hogy a 2 milliós hátralék visszafizetésére adjon neki az OTP egy forintalapú kölcsönt.

A bíróság a hitelintézeti törvény 213. paragrafus első bekezdésének b, c, d és e pontja miatt mondta ki egyébként a semmisséget a Hitelsikerek.hu honlapra feltett dokumentum alapján. Lapunk megkeresésére Kiss-Gáll Éva ügyvédnő vázolta a bíróság döntésének lényegét: eszerint ez a kereset két olyan problémát ötvöz, amelyért egyenként már több - részleges semmisséget okozó - jogerős határozat született. A kifogásolt pontok egyike (a 213. paragrafus 1. bekezdésének c. pontja) ugyanis az árfolyamréssel kapcsolatos: itt az a lényeg, hogy a devizahitelek folyósításakor és a törlesztéskor alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti rést az adóssal megfizettetik, de külön költségként általában nem tüntetik fel a szerződésben.

A d. pont pedig az egyoldalú kamatemeléseket megalapozó oklistára vonatkozik, vagyis, hogy benne van-e a szerződésben tételesen az a sok külső, piaci körülmény, amely adott esetben felhatalmazza a bankot, hogy kamatot emelhet, és ezt az oklistát az adós értelmezni tudja-e. Több olyan ítélet született már, amely akár az árfolyamrés, akár az oklista miatt a bank ellen ítélt (és sok olyan, amikor a bank javára), de egyszerre ebben a két pontban még soha nem találtak laksáhiteles szerződést semmisnek. Az már csak ráadás, hogy még további két pontot (a thm kiszámítását, és azt, hogy a szerződés nem rögzítette előre, hogy a futamidő végéig pontosan mennyi lesz a törlesztőrészlet) is kifogásolt a bíróság.

Kértük az OTP-t is, hogy kommentálja az ítéletet. A bank sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy mivel a Fővárosi Törvényszék ítélete 2013. november 13-án született, abban nem vehették figyelembe a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésének irányelveit, amelyek kötelező érvényűek a bíróságok számára. "Az OTP Bank a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul" - írta lapunknak a bank.