A NAV is tudja, minden boltba eljuthatnak az áfacsalt áruk

2014.01.25. 14:03

Az adóhatóság szerint egységes elektronikus számlázási és könyvelési rendszerre volna szükség az áfacsalás ellen. A hivatal bűnügyi elnökhelyettese olyanokat nyilatkozott, amely egybevág Horváth András állításaival, mégis utóbbit az adóhatóság két ügyben is feljelentette.

Általános és egységes elektronikus számlázási és könyvelési rendszer kiépítése lehetne az egyik megoldás az áfacsalás megakadályozására – mondta a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese. A lap Sors Lászlótól megtudta: tavaly több mint 1400 esetben indult nyomozás áfacsalás miatt, a felderített ügyek szereplői nagyjából 79 milliárd forint kárt okoztak az államkincstárnak.

A bűnügyi vezető szerint manapság jóformán minden áruházlánc polcaira eljuthatnak azok a termékek, amelyek után a kereskedelem valamely szereplője korábban nem fizette meg az áfát. Adócsalás gyanúja merülhet fel valamennyi olyan esetben, amikor egy bolt jóval a beszerzési ár alatt kínál nagy mennyiségben valamilyen árucikket. Megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy a bolthálózatok önmagában ezzel bűncselekményt követnének el, más kérdés, hogy etikus-e gyanúsan olcsó termékkel üzletelni. Csak akkor lehet felelősségre vonni egy szervezetet, ha bebizonyítható, részt vett a jogellenes cselekedetben, az áfacsalásban, jelezte Sors. A gyakorlat azt mutatja, hogy az áfacsalók hosszú cégláncolatot építenek ki, az áfavisszaélés során két-három vállalkozást még biztosan beiktatnak, mielőtt az árut eladnák a nagyáruházaknak. A multi vagy a hazai kiskereskedelmi lánc így rendszerint nem vonható felelősségre, hiszen legfeljebb csak sejtése lehet az eseményekről.

Az elnökhelyettes megemlítette, hogy az Európai Bíróságnak voltak idevágó ítéletei a közelmúltban. Ezekből az szűrhető le, hogy a magánszemély vagy a vállalkozás akkor vonható felelősségre, ha egyértelműen bebizonyítható, hogy tudott vagy tudnia kellett a visszaélésről, vagyis arról, hogy áfacsalásban vett részt. Elvárható ugyanakkor a gazdasági szereplőktől az, hogy a tőlük megkövetelhető mértékben, az üzleti ellenőrzés keretein belül vizsgálják partnereik adózási magatartását is.

Horváth András két hónapja lépett ki az adóhatóságtól, az állításai egybevágnak a NAV bűnügyi elnökhelyettesének nyilatkozatával. Mégis Horváthot a hatóságok próbálják lejáratni, két nyomozás is indult ellene, mindkettő a NAV feljelentésére. Horváth is több mint ezermilliárd forintos kárról beszélt az  áfacsalások miatt, és jelezte, a kiskereskedelmi láncoknak tudniuk kell arról, hogy áfacsalt árut emel le a polcukról a vásárló. Az adóhatóság azonban nem minden adózónál megy utána a csalásnak.

A NAV elnökhelyettese a Magyar Nemzetnek adott interjúban kitért arra is: az uniós számításokon alapuló becslések ezermilliárd forintra teszik azt a kárt, amit egy év alatt az áfacsalás - valamint az egyéb okok miatt kieső áfabevétel - okoz a magyar költségvetésnek. Nyilvánvaló, hogy a büntetőjog, a bűnüldözési eszközrendszer hatékonysága egy ponton túl nem fokozható. Ezért jogalkotási, technológiai újításokra is szükség lenne - vélekedett Sors László -, például arra, hogy létrehozzák a könyvelés és a számlázás egységes, elektronikus rendszerét.

Az elnökhelyettes azt is elárulta, hogy az alapvető élelmiszerek régóta kedvencei az áfacsalóknak, mert gyorsan forognak, nagy mennyiség fogy belőlük, de mostanában már a zúzott kő, homok, műtrágya is az áfacsalók repetoárjába került.