Te már Budapestre költöztetted az irodád?

A gazdasági növekedéssel az irodakereslet is nőni fog, ami komoly építkezések előtt nyithatja meg az utat

Ha nem, mondunk mellette hat érvet. Ennyi kitörési pontot talált a témában az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, amely az Eltinga és a DTZ közreműködésével elemezte a lehetőségeket. Ne abból olvassuk ki a jövőt, hogy pillanatnyilag nincs jó állapotban a magyar iroda-befektetési piac. A benne rejlő potenciál ugyanis hatalmas.

Magyarország alacsony befektetési volumenű országnak számít Európában, 2013-ban nem is történt itt érdemi tranzakció. „Friss tanulmányunk szerint azonban számos jel mutat arra, hogy a közeljövőben Budapest az ingatlan-befektetők és új céges vagy kutatási központot keresők egyik legelső célpontjává válhat” – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke.

A gazdasági növekedéssel az irodakereslet is nőni fog, ami komoly építkezések előtt nyithatja meg az utat Forrás: Origo

Egy: a budapesti irodapiac növekedni fog

Az átlagos nyugat-európai fővárosok modern irodaállományában közel 11 négyzetméter jut egy főre, ugyanez Közép-Európában csupán 2,5 négyzetméter – ismerteti a tanulmány megállapítását az IFK elnöke. A gazdasági növekedés beindulásával az irodák iránti kereslet is megnő majd, ám ehhez nem lesz elegendő a jelenlegi 3,1 millió négyzetméter, komoly építkezésekre számíthatunk. Európaszerte Budapesten a legalacsonyabb az irodai munkahely rezsije: a régióban az átlagos összeg fele, az átlagos munkavállaló által megtermelt bevételnek mindössze 6 százaléka.

Kettő: a szakképzettség

A tanulmány szerint a Budapesten élő 25 és 40 közöttiek 45 százaléka diplomás. Mivel többségük – a nemrég végzettek is – helyben szeretne elhelyezkedni, az ide költöző vállalatok magasan kvalifikált szakemberek közül válogathatnak. Magyarországon 35 felsőoktatási intézmény működik – míg Bécsben például csak 19 –, hagyományosan erős a műszaki és informatikai oktatás. Évente több mint 1100 diák vág bele mérnök informatikus tanulmányokba.

Három: nem drága a munkaerő

Az Eurostat átlagadatai nagy eltéréseket fednek. Magyarországon a hatodik legalacsonyabb, 8 euró az egy órára jutó munkaerőköltség. Összehasonlításul: Romániában ugyanez az adat 5, Franciaországban 35, Norvégiában 46 euró. Az EU egészében 2013 harmadik negyedévében az átlagos óránkénti munkaerőköltség az egész gazdaságra – de nem a mezőgazdaságra és a közigazgatásra – vetítve 25,8 euró, míg az eurózónában 30,8 euró volt.

Négy: régiós vezető szerep

Budapest a maga 1,7 millió lakosával – és 2,4 milliós agglomerációs populációjával – Kelet-Európa legnagyobb városa. Ezáltal kiválóan belesimul abba az európai trendbe, hogy munkalehetőséget jellemzően a nagyvárosban lehet találni. Az Eurostat előrejelzése szerint 2033-ra a fővárosi lakosság és az agglomeráció 6 százalékkal nő majd. Ez az arány 2,5-szer haladja meg a közép-európai átlagot.

Öt: tömegközlekedés és bicikli utak

Fővárosunk közlekedési sűrűsége egyedülálló Európában, körülbelül kétszer kiterjedtebb, mint Prágáé vagy Bécsé: nálunk minden négyzetkilométerre 9 megálló jut, és még ezen is javít majd a hamarosan beinduló 4-es metró. Tavasszal BuBi néven kerékpárkölcsönző-hálózat nyílik Budapesten. Szükség is van rá, mert a nap mint nap bringára pattanók száma már megközelíti a 100 ezret.

Hat: közlekedési csomópont

Budapestről Európa csaknem minden városába indul repülőjárat – átlagosan két óránként. A közlekedés szempontjából meglehetősen központi helyet foglalunk el: a régió minden fővárosával közvetlen összekötésben állunk.