Itt a pályázati rezsicsökkentés

2014.01.30. 13:16

A közcélú fejlesztéseknél nem lesz pályázat, és a kis összegű támogatásokat a cégeknek is automatikusan fizethetik. Megszűnik a papíros beadás, és összekötik az állami adatbázisokat, hogy kevesebb adatot kelljen megadni. A fejlesztési helyettes államtitkár szerint mindez a pályázati rendszer rezsicsökkentése.

Egyszerűsítik az uniós pénzosztási rendszert, ez a „pályázati rendszer rezsicsökkentése” – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. A 2014–2020-as ciklusban az uniós források új arculatot is kapnak Széchenyi 2020 néven (Csepreghy Széchenyi húsz-húszként ejtette), amely új színvilágot is hoz a jelenlegi zöld-narancssárga kombinációhoz képest.

Január elsejével indult az új pályázati ciklus, habár az új forrásrendszer még nem is véglegesedett, így új pályázatokat sem írtak még ki. A fejlesztéspolitika kommunikálásáért felelős helyettes államtitkár azonban beszámolt néhány változásról, amely a pályázókra vár. Megszűnik például a papíros ügyintézés, csak az elektronikus felületen lehet majd benyújtani a pályázatokat. Cserébe viszont a kezelőfelületet (EMIR-rendszer, amely az új formájában a FAIR nevet kapja) összekapcsolják különböző állami adatbázisokkal, így például nem kell majd telekkönyvi kivonatot vagy nullás adóigazolást kérni, mert azt automatikusan kiolvashatják az adatbázisból.

A vállalkozásokat az kevésbé érinti, de annyiban is egyszerűsödik a rendszer, hogy a közcélú fejlesztéseknél megszünteti a kormány a pályáztatást, vagyis az iskoláknak, kórházaknak nem kell versenyezniük egymással. Ezt a rendszert részben a vállalkozásokra is átültetnék. Csepreghy Nándor szerint lehet majd egy összeghatár, amely alatt a pályázó automatikusan megkapja a támogatást, ha egyébként a feltételeknek megfelel. Az összeghatárról azonban még nem tudott beszámolni, mivel a rendszer kialakítása még folyamatban van.

A „pályázati rezsicsökkentés” része az is, hogy a pályázatírók költsége már nem lesz elszámolható a pályázati forrás terhére. Csepreghy szerint a támogatás átlagosan 10-12 százaléka került eddig a pályázatírókhoz, most azonban a pályázó maga dönti el, hogy kifizeti-e a pályázatírót, vagy a Széchenyi Programiroda ingyenes állami szolgáltatását veszi igénybe.

Az előző ciklusban a pénzosztásért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 1-jével megszűnt, a feladatai a Miniszterelnökséghez kerültek át, a pályázatok megtervezése pedig a szakminisztériumok feladata lett. Az átállás nem volt zökkenőmentes, a kifizetések ugyanis három hétre leálltak. Csepreghy Nándor szerint az intézményi átalakítás (új szervezeti és működési szabályzatok, az aláírási jogok megadása) miatt nem tudták folytatni a kifizetéseket, de ezen a héten újra beindult a működés. A helyettes államtitkár azt mondta, ezt a késlekedést február-márciusra le fogják dolgozni. Idén rekord összegű kifizetést kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy év végéig 2000 milliárd forintot kell kiutalni a pályázati nyertesek számláira.

A forráslehívás egyszerűsítésén kívül konkrétabb rezsicsökkentés is készül – legalábbis, ami az energiahatékonysági beruházásokat illeti. Csepreghy szerint a lakossági felújítások közvetlen támogatásának Brüsszel nem igazán örül, ezért az előző ciklusban főleg a középületek felújítására költöttek. Lázár János az Európai Bizottságnak egy olyan vállalást tett, hogy 2020-ra 10 százalékkal javul az ország energiafelhasználása, vagyis ennyivel takarékosabb lesz az ország.

Csepreghy szerint ezt nem lehetne elérni csak a középületek szigetelésével, ezért a lakossági beruházásokat is támogatnák. Az egyik lehetséges módszer az lenne, hogy nem a felújító lakosok pályáznak, hanem az energiamegtakarításhoz szükséges eszközök árát támogatnák, vagyis olcsóbbak lehetnének a jól szigetelő ablakok, olcsóbb lehetne a homlokzatfelújítás vagy akár az új kazán. Egy másik lehetséges módszer, hogy nem vissza nem fizetendő támogatásként adják a pénzt, hanem például kedvezményes hitel formájában. Vagy létrejöhetne egy felújítási alap, amelyet az állam garantál. Ezek a megoldások azt jelentenék, hogy végső soron a lakosság fizeti ki a felújítást, de az ahhoz szükséges tőkét uniós pénzből állnák, a visszafizetést pedig fedezhetné a megtakarítás.

Csepreghy Nándor szerint június-július fordulóján jelenhetnek meg az első pályázatok az új uniós keret terhére. Addig is vállalhatja egy állam, hogy elindít pályázatokat, de ha utólag kiderül, hogy azt nem olyan feltételek mentén írták ki, mint amiben végül megállapodtak, akkor az unió nem fizeti ki – tehát a költségvetést terheli az összeg.