A kreativitás csendes gyilkosa: a brainstorming

2014.02.04. 08:03

A brainstormingról évtizedek óta tudjuk, hogy nem működik, mégis kiirthatatlan eleme a vállalati kultúrának. Mi megmutatjuk az egyetlen módot, ahogy mégis hatékony lehet.

Igen, jól olvastad. Hiába örvend még mindig nagy megbecsülésnek, a brainstorming valójában pont arra nem alkalmas, amire mindenki használja: nem lehet a segítségével gyorsan, sok jó ötletet összegyűjteni.

Ráadásul ezt már régóta tudjuk. Susan Cain a Csend című könyvében részletesen leírja azt a kísérletsorozatot, amit először a hatvanas években végeztek el, azóta pedig számtalanszor megismételtek – mindig ugyanazzal az eredménnyel.

Mégis, mi a baj a brainstorminggal?

Nem lesz belőle sok ötlet

A kísérlet részeként egy társasággal elvégeztetnek egy hagyományos brain storming összejövetelt (tudod, ahol gyorsan, asszociatív módon, szinte gondolkodás nélkül kell ötleteket bemondani egy problémára), egy másik pont ugyanakkora társaságtól pedig azt kérik, hogy annak tagjai külön-külön üljenek le egy-egy papírral, és ugyanannyi idő alatt maguktól próbáljanak meg ötleteket gyűjteni.

Tudod már, hogy kinek lett több ötlete?

Persze, hogy tudod: azoknak, akik kettesben voltak a papírral. És hogy miért? Ezt egészen pontosan nem sikerült megállapítani. Bár a brainstorming során az elhangzott ötleteket tilos minősíteni, a legtöbbeket valószínűleg mégis visszatart az érzés, hogy a társai előtt valami bődületes nagy hülyeséget mondjon. Ott van aztán az, hogy amikor több ember vesz részt az ötletelésben, akkor az ötletek összegyűjtése és rögzítése szűk keresztmetszetté válhat. Aztán az, hogy a mások által bekiabált ötletek eltéríthetik a beinduló fantáziánkat. Összefoglalva tehát: arról van szó, hogy a brainstorming módszere nem működik jól.

A mennyiség persze csak egy dolog. De van egy másik probléma is:

Az elhangzott ötletek nem elég jók

A kísérlet módszere ugyanaz: az egyik csoport csoportosan ötletel, a másik pedig magában. A végén pedig anonim módon ki-ki értékeli az elhangzott (vagy leírt) ötleteket, aszerint, hogy mennyire jók, mennyire megvalósíthatóak, mennyire mozdítják előre az adott probléma megoldását.

Kreatív terek, össznépi ötletelés egy budapesti startup-szervezet irodájában. Van jobb megoldás a brainstormingnál.Forrás: Kibu Flickr

Most már nyilván nem fogsz meglepődni: ebből is a magányosan jegyzetelős csoport jött ki jobban. Megint csak nehéz racionális magyarázatot találni, így a legjobb elfogadni, amit a kutatások újra és újra bebizonyítottak: a brainstorming úgy, ahogy mindig is használták, nem működik.

És most jön a fordulat: mert mégis van egy mód, ahogy működik

Csak ezt a módot a hatvanas években még nemigen tudták tanulmányozni, ugyanis kell hozzá az internet.

Igen, az egyetlen mód, ahogy a brainstorming valóban működik, az az internetes (vagy más számítógépes hálózaton történő) össznépi ötletelés.

Úgy tűnik, hogy a képernyő és a számítógép védelme elég ahhoz, hogy a csoportos meetingek alatt esetleg meglévő gátlásokat lebontsa, és az elektronikus brainstorming a közösségi munka minden előnyét össze tudja kötni az ismert hátrányok kiiktatásával.

Azt lehet mondani, hogy a résztvevők ebben az esetben „együtt vannak egyedül” a problémával – egyszerre ösztönözve, inspirálva egymást a jobbnál jobb megoldások kitalálására.

Még egy érdekesség: miközben a hagyományos brainstormingnál a csoport teljesítménye drasztikusan csökken a csoport méretének növekedésével (talán azért, mert minél nagyobb a csapat, az emberek annál inkább hajlamosak hátradőlni, és másokra hagyni a munka érdemi részét), aközben a hálózati brainstorming annál hatékonyabb, minél magasabb a résztvevők száma.

A kutatók egyébként azt gyanítják, hogy ez a jelenség lehet a rendkívül sikeres online kollaboratív projektek, köztük a nyílt forráskódú, közösségileg fejlesztett programok sikerének hátterében is.

Az online brainstormingnak egyébként mára komoly infrastruktúrája van, egy magyar startup, a Be-novative például ilyen, közösségi innovációs megoldásban utazik, és sorra nyeri a szilícium-völgybeli startup-ösztöndíjakat.

Az átállás tehát távolról sem lehetetlen. A legfontosabb első lépés, amit egy vállalatnak meg kell tennie ezen a téren: szakítani a berögződésekkel, és új megoldások után nézni.