Pénz lenne, a bátorság hiányzik

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint nem a forráshiány a szűk keresztmetszet a hazai pályázati gyakorlatban

Lényegesen több pályázatra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar cégek legalább 300 millió eurót elhozhassanak a brüsszeli innovációs programból. Magyarországon ugyanúgy körülbelül minden ötödik pályázat nyer támogatást, mint az Európai Unió többi országában. De kevesebben mernek pályázni.

A nemrég indult Horizon 2020 programban 8,6 milliárd eurójával az Európai Bizottság a kkv-szektor innovációs tevékenységének kívánja támogatni. A cél az, hogy a magyar cégek ebből legalább 300 millió eurót el is hozzanak, mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár. A most lezárult költségvetési ciklusban az Unió K+F forrásainak 0,7 százaléka, mintegy 220 millió euró jutott Magyarországra, ami körülbelül arányban van azzal, amennyivel Magyarország hozzájárul az EU teljes GDP-jéhez. Hogy ezt szinten tudjuk tartani, a következő ciklusra körülbelül 300 millió euró pályázati forrás felhasználására kell felkészülni.

A Horizon 2020 három pillérre épül. Az elsőként a tudományos kiválóság támogatása, a második pedig az ipar vezető szerepe és az iparközeli kutatások ösztönzése. A harmadik elem a társadalmi kihívások innovatív megközelítése. A második- és harmadik pillér esetében a források 20 százalékát dedikáltan a KKV-szektor támogatására fordítják.

„Forrásban nem lesz hiány”, fogalmazott Cséfalvay. Az államtitkár szerint Magyarországon sokszor a bátorság hiányzik a pályázatokhoz. Ugyanis a pályázatok sikeraránya (körülbelül ötből egy pályázat nyer) megegyezik az EU más országaiban megszokottal, a magyar vállalati szektor nem elég ambiciózus a pályázatok benyújtásakor.

Cséfalvay szerint nem a forráshiány a szűk keresztmetszet Forrás: MTI/Beliczay László

Ha növelni szeretnénk az elnyert összeget, akkor lényegesen több benyújtott pályázatra van szükségünk – mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. „Több ezer megnyert pályázatra van szükség, és a mostani nyerési aránnyal számolva ez azt jelenti, hogy a beadandó pályázatok volumenének tízezres nagyságrendben kell lennie.”

Miközben a vállalkozások, és főleg a kkv-szektor részvétele a K+F szektorban egyre inkább célként fogalmazódik meg, a valós részvételi adatokat tekintve jelentős elmaradást láthatunk: a most lezárult ciklus K+F támogatásainak többsége egyetemekhez és kutatóintézetekhez, nem pedig vállalkozásokhoz jutott.

A Nemzeti Innovációs Hivatal segítené a vállalkozásokat, hogy minél nagyobb számban pályázzanak. Korányi szerint érdemes megkeresni a brüszeli bírálóbizottságok munkájában részt vevő magyar szakembereket, akik praktikus információkkal rendelkeznek.