90 milliárdos időzített bomba a CBA-t is kímélő adó

2014.02.11. 08:36

Kedvet kaphatnak a Magyarországon működő hipermarketek a pereskedéshez, miután a luxemburgi bíróság szerint uniós alapelvet sértett a kiskereskedelmi különadó. A nemzetközi bíróság döntését a magyaroknak is jóvá kell hagyni, ha így lesz, perek sokasága indulhat meg. A tét 90 milliárd forint.

A luxemburgi bíróság ítélete alapján elképzelhető, hogy a 2010–12 közötti kiskereskedelmi különadó miatt sikerrel perelhetnek a Magyarországon működő hipermarketláncok. Az Európai Unió Bírósága a múlt szerdán kimondta ugyanis, hogy a Magyarországon 2010–12 között alkalmazott speciális adónem egy piaci szereplőt hátrányosan különböztetett meg, ami nem egyeztethető össze az unióban való letelepedés szabadságával és az egyenlő bánásmód elvével.

A bíróság az osztrák Spar-csoporthoz tartozó Hervis üzletlánc perében foglalt állást, ám azt a különadó döntő részét befizető hipermarketek a saját helyzetükre is érvényesnek tekinthetik. Ha pedig így lesz, akkor jó eséllyel megindíthatják a saját pereiket, hogy az általuk három év alatt befizetett 90 milliárd forint adó jó részét visszakaphassák.

Előnytelen számítás

Az uniós bíróság azt kifogásolta, ahogy a Hervis sportszeráruház-láncnak az adóalapját kellett kiszámolnia. Az anyavállalat, vagyis az osztrák Spar összes magyarországi leányának bevételét összeadták, és azt sorolták be a megfelelő adósávba. Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó bevétel után 0 százalék, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 százalék, 30–100 milliárd forint között 0,4 százalék, 100 milliárd forintot felett pedig 2,5 százalék volt. Miután így kiszámolták a teljes Spar-csoport adófizetési kötelezettségét, a Hervisre osztották rá a csoporton belüli bevétel arányában a fizetendő adó összegét.

A különadó legnagyobb befizetője a Tesco volt, amelynek szintén össze kellett adnia minden áruháza bevételét, és így a legmagasabb kulccsal adóztatták. Ezért évente mintegy 12 milliárd forintot, azaz összesen 36 milliárdot fizetett be a költségvetésbe. A Spar-csoport évi közel 7 milliárdot, az Auchan 3,5 milliárdot fizetett.

A Költségvetési Tanács 2010. októberi hatástanulmánya azzal számolt, hogy a kiskereskedelmi láncok három év alatt összesen 96,6 milliárd forint különadót fognak fizetni – és információink szerint ezzel nem is tévedtek. A tanulmány azt is kiemelte, hogy az adózók körében a koncentráció nagyon nagy, az összeg több mint 90 százalékát a első 11 legnagyobb árbevételű szereplő fizette meg.

Nem egyszerű értelmezés

Ugyanakkor a CBA-nak, bár szintén a vezető kiskereskedelmi láncok közé tartozik, mégsem kellett összesített adóalapot számolnia. Mivel franchise-rendszerben működik, terhelése a versenytársaknál sokkal kisebb volt, azaz az alacsonyabb adósávba esett. Ugyanez vonatkozott a Reál és a Coop láncokra is.

A szabályok ismeretében például a Tesco vagy az Auchan meg sem kísérelte formailag szétválasztani a boltjait. Hiába alapítottak volna minden egyes üzletére külön céget, az adózásnál így is össze kellett volna vonnia a bevételeit. A luxemburgi ítélet azonban arra utal, hogy a progresszivitással párosuló összeszámítási szabály sérti az egyenlő bánásmód elvét.

"A Tesco egyelőre vizsgálja, értelmezi az ítélet szövegét" - mondja Hevesi Nóra, a cég kommunikációs igazgatója. Szinte szóról szóra ugyanezt mondta megkeresésünkre az Auchan is, a Spar pedig nem kívánt nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy az ügy folyamatban van.

Nem lesz gyors döntés

Az Origónak nyilatkozó adószakértők is úgy látják, hogy a Hervis-ügyben született európai bírósági ítélet a hipermarketeknek kedvezhet. Azonban még a Hervis perének sincs vége, a luxemburgi állásfoglalás után az ügyet tárgyaló székesfehérvári törvényszék hoz végső döntést az ügyben – bár meglepő lenne, ha az Hervis végül semmilyen kompenzációt nem kapna.

„Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el úgy, hogy az adott vállalkozás nem egy vállalatcsoport része” – mondja Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnere. Ha pedig a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal. Szerinte ebből az is következik, hogy a különadó leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta.

Hasonlóan gondolja Gombkötő Bálint is. A KPMG adótanácsadó cég szenior menedzsere szerint a jogi folyamat elhúzódhat. „A székesfehérvári bíróság egy már folyó eljárást felfüggesztett az Európai Bíróság ítéletéig, az most megszületett. Néhány hónapon belül, de még a legrosszabb esetben is év végéig a fehérvári bíróság lezárhatja az ügyet. Könnyen lehet, hogy a fehérvári bíróság döntését megtámadja az a fél, akinek a kárára ítél a fehérvári bíróság, ezért a Kúrián folytatódik a per. A szokásos átfutási időt alapul véve, a Kúria valamikor jövőre dönthet az ügyben.”

Ha a magyarországi ítélet is kimondja, hogy a kiskereskedelmi különadó sértette az uniós jogot, a kulcskérdés az lesz, hogy mennyit kaphatnak vissza az érintett cégek, és hogyan. Erről az Országgyűlésnek kell határoznia: lehet, hogy automatikusan visszakapnák a túlfizetést, és lehet, hogy újra kell számolniuk az adóalapjukat, de ezúttal az összeszámítás alkalmazása nélkül. Hasonlóra volt már példa: amikor az Európai Bíróság egy magyar áfaszabályról mondta ki, hogy uniós jogba ütközött, a túlfizetett áfát – a jegybanki alapkamattal számolt pótlékkal növelten – fél éven keresztül, 2012 végéig lehetett visszakérni. Az sokba került a magyar államnak: 200 milliárd forint feletti összeget fizetett ki a vállalkozásoknak.

Kövessen minket a Facebookon is!