Durvább évet zárt az építőipar, mint 2010-ben

2014.02.07. 11:56

Nemcsak a téli alvás, a rossz álom is folytatódott tavaly az építőiparban. Az Opten szerint 2013-ban 5672 cég szűnt meg a szektorban. Ez 11 százalékkal több, mint ahány vállalkozás 2012-ben zárt be, de a rosszhírt tetézi, hogy a számok alulmúlták a legrosszabbnak tartott év, 2010 rekordnak számító mélypontját.

Az Opten úgy véli, idén legalább annyival jobb lesz a helyzet, hogy a felszámolások súlya csökkeni fog az okok között.

A cégtörlések számából kiindulva rettenetesen rossz évet zárt az építőipar, a szerződés- és megrendelés-állomány figyelembevételével viszont már jóval vegyesebb a kép. 559-cel több építőipari vállalkozás ment tönkre, mint 2012-ben, és 440-nel több, mint 2010-ben, amikor 5232 céget töröltek az ágazatban. „2010-zel szemben most jobbnak tűnnek az ágazat perspektívái, a megszűnő cégek helyett mostanában nem alakul azonnal két másik, így a mostani megszűnési hullámot részben pozitív fejleményként is értékelhetjük” – mondja Tóth Tamás, az Opten igazgatója. Ugyanakkor: „Ha a cégtörlések száma mellett figyelembe vesszük a cégalapítások visszaszorulását és az ágazatot érintő jogszabályváltozásokat is, kijelenthetjük, hogy az építőipar lassú tisztulásnak indult” – véli az igazgató.

Releváns az is, hogy bár az ágazat egészében évek óta lejtmenetben küzd, a cégalapítás csak tavaly esett negyedévenként 1000 alá. (2012 előtt negyedévente 1400-1500 új céget alapítottak, 2013-ban 884-et.) A két adat együttesen vezetett oda, hogy „…az újkori magyar történelemben első alkalommal tartósan csökkent az ágazatban működő cégek száma”, írja az Opten. „Korábban is voltak időszakok, amikor semmiféle gazdasági számítás nem igazolta az építőipari cégek számának bővülését, de 2009–2010-ben a jogszabályi kiskapuk kihasználása robbanásszerű cégalapítási hullámot eredményezett, ami egyes esetekben kifizetetlen számlák hátrahagyásával és a lánctartozások felfutásával járt együtt” – mondja az igazgató.

Tóth Tamás szerint a cégalapítások szigorítása, a teljesítést igazoló hatóságok felállítása és általában a cégjog keményedése nyomán jogszabályi szinten már van lehetőség a valódi tulajdonosok és cégvezetők felelősségre vonására. A gyakorlati alkalmazás elterjedése azonban még várat magára: „Messze vagyunk még az ideális cégstruktúrától, nemcsak az építőiparban, de összágazati szinten is. A tőkeszerkezet továbbra is rendkívül szétaprózott, a végrehajtások száma és a cégfluktuáció pedig még mindig irreálisan magas” – mondja az Opten igazgatója.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke mégis a tavalyi adatok alapján optimista, a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet máris eredményesnek látja. „A TSZSZ által lefolytatott vizsgálatok száma még felfutó fázisban van, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vitás esetek döntő többsége a felek egyetértésével rendezhető. Az olyan esetekben pedig, amelyekben nem született megállapodás, a bíróság is a TSZSZ állásfoglalásával megegyező döntést hozott. Ezek figyelembevételével a TSZSZ szerepének folyamatos térnyerésére számíthatunk 2014-ben is, különösen akkor, ha a jogalkotókkal együttműködésben a szervezet működési körét sikerül a kivitelezői tevékenységen túl a mérnöki szolgáltatásokra is kiterjeszteni” – mondja Koji László.

Az ÉVOSZ alelnöke úgy véli, ha javul is a helyzet, azt a közbeszerzések adják majd. A lakásépítések sajnos önmagukban idén még nem érnek el akkora volument, hogy javítsák a grafikonokat.