A forintra és a paksi bővítésre figyeltünk

Erősödő forintot láthattunk a héten – volt honnan erősödnie –, s a paksi bővítéshez adott orosz hitel kamata is nyilvánosságra került. Ez történt a héten a gazdaságban.

Erős hírrel indult a hét: hajnalban a dolgozók lezárták a lakosság körében leginkább talán a WU2 sampon gyártójaként ismert EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt. budapesti telepének összes kapuját, és sztrájkőrséget állítottak, hogy megakadályozzák a telepen már hetekkel ezelőtt leállított gépek elszállítását. Az ügy előzménye, hogy elkezdték leszerelni a gyár gépeit, anélkül, hogy erről az ott dolgozó mintegy 100 munkavállalót értesítették volna. A VDSZ felvette a kapcsolatot a cseh tulajdonos magyar képviselőjével, de a leszereléssel kapcsolatos érdemi információt ő sem adott. Az egykor sokkal jobb napokat látott vállalat veszteséges, 2012-ben 359 milliós mínuszt mutatott a mérlegbeszámoló.

A forint árfolyama a héten is az érdeklődés középpontjában maradt, hiszen ha a forint tartósan gyenge marad, akkor az importon keresztül drágulást hoz, ami a lakosságot közvetlenül érinti. A forint azonban megnyugtatóan erősödött a héten. Múlt héten még egészen más volt a trend, a forint zuhanórepülésébe egy piaci pletyka is besegített, miszerint Magyarország nem tudta volna teljesíteni a devizakötvényének tőke- és kamatfizetését. Ezért piacfelügyeleti eljárást indított a Magyar Nemzeti Bank.

Az Európai Unió Bírósága eljárásának már megvan a vesztese: Magyarország, a 2010-es magyar különadótörvény kiskereskedelemre vonatkozó egyik passzusa miatt.

Alighanem a takarékszövetkezetek ügye is eljut majd uniós jogi fórumokig: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szerint tagszervezetei érvénytelennek tekintik a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, s minden lehetséges jogorvoslatot igénybe fognak venni. A szaktárca szerint persze minden rendben van a pályázattal. A pályázaton a Népszabadság információi szerint a Magyar Takarék Zrt. volt az egyetlen, amely elindult. Így a takarékszövetkezeti szektor közvetve az FHB-csoport érdekeltségébe kerülhet.

A héten megszavazták – az ellenzéki képviselők parlamenti demonstrációja dacára – a paksi bővítést az Országgyűlésben, s kiderült, mi a kamata az oroszoktól felveendő, paksi bővítést szolgáló hitelnek. Az első 11 évben 3,9, majd 4,5 és 4,9 százalék lesz a kamata a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek. A 10 milliárd eurós – durván 3000 milliárd forintos – hitelt a beruházás tíz éve alatt folyósítják; Magyarországnak az építkezés utolsó időszakában ezen felül 20 százalék önrészt kell biztosítania.

Nem lágyította meg az oroszokat a paksi bővítés tető alá hozott üzlete a Dunaferrt illetően: nem fogadták el a magyar kormány ajánlatát az ISD Dunaferr Zrt. orosz tulajdonosait tömörítő Vnyesekonombank (orosz állami bank) képviselői. Varga Mihály kérdésére, hogy eladnák-e a kohót, egyértelmű nemmel válaszoltak.

Tovább finomítaná a Fidesz a „pénzügyi rezsicsökkentést”, a bankok nem alkalmazhatnának a bankszámlaszerződésben olyan feltételt, amely napi 150 ezer forintnál kevesebb készpénzt enged kivenni a bankjegykiadó automatából.

S egy másik banki téma is előrekerült a héten: újabb devizahiteles kormányzati lépést lebegtetett meg Lázár János egy algyői lakossági fórumon. Bővebb konkrétumok nélkül körvonalazott egy megoldási lehetőséget, amely szerint akik az évek alatt akár kétszer megfizették gépkocsijuk árát, de a tőkéből szinte semmit nem tudtak törleszteni, visszaadhatnák autójukat, ezzel letudva az adósságot.