Európai Bíróság: Lehet vizsgálni az árfolyamrést

Megszólalt a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka a testület előtt fekvő Kásler-ügyben. Nils Wahl szerint indokolt azt vizsgálni, hogy a bankok által a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen volt-e.

A főtanácsnok álláspontja nem egyenlő az Európai Bíróság ítéletével, de annak fontos előzménye. Az ítéletet a testület később hozza meg (általában hat hónapos csúszással), Nils Wahl véleménye alapján most részletesen megtárgyalják Kásler Árpád ügyét. A perről mi is írtunk részletesebben, Kásler Árpád jogerősen megnyerte, az OTP pedig a Kúriához fordult, majd a Kúria az Európai Bírósághoz továbbította a kérdést. A magyar bíróság arra vár választ, hogy a nemzeti bíróság jogosult-e a szerződést módosítani vagy kiegészíteni.

A per lényege az árfolyamrés, vagyis az a különbözet, amely a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor alkalmazott árfolyamok között van, és amely többletterhet okoz az adósoknak. A gyakorlat teljesen elterjedt volt a hazai bankoknál, Kásler Árpád óta többen is támadják emiatt a bankokat.

A főtanácsnok ma közzétett álláspontja szerint az árfolyamrés kérdését vizsgálhatja az Európai Bíróság, mert előfordulhat, hogy tisztességtelen feltételnek minősül. Nils Wahl szerint ezt akkor lehet egyáltalán vizsgálni, ha az árfolyamra vonatkozó feltételek a szerződés elsődleges tárgyát képezték (szerinte igen), és ebben az esetben azt kell nézni, hogy ezek a feltételek világosak és érthetőek-e. Nem csak megfogalmazásukban, hanem úgy is, hogy az adós érti-e azok következményeit. A konkrét Kásler-perben Wahl szerint világosan fogalmazta meg a bank a feltételeket, de azzal kapcsolatban lehetnek kétségek, hogy az adós megérthette-e a feltételeket. (Hogy milyen kockázatfeltáró nyilatkozatot kellett az adósoknak aláírniuk a szerződés előtt, azt lásd külön.)

Az ügyben a tárgyalást tavaly december 5-én tartották Luxembourgban. Most a kijelölt főtanácsnok terjesztette elő szakvéleményét, amely a bíróságot egyébként nem köti később meghozandó ítéletében. A luxembourgi döntés - amint az ítélet is megszületik - azért fontos, mert a kormány valamilyen jogi megoldásra készül a devizaadósok érdekében. Ehhez várja az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság határozatát is.

Timothy Ash, a Standard Bank elemzője úgy értelmezte a főtanácsnok állásfoglalását, hogy az további erősítheti a kormányzati szándékot a beavatkozásra, illetve, hogy az Alkotmánybíróság is az EB-hez hasonló döntéssel fog majd előrukkolni. „Mindez nem jó a Magyarországon működő külföldi bankoknak, és fokozza a forráskivonást a magyar bankszektorból” – jegyzi meg Ash.

Az OTP árfolyama azonnal kéthetes mélypontjára zuhant, 4142 forinton is járt a bankpapír - írja az Investor.hu. Eközben a másik hazai bankpapír, az FHB 5 százalék feletti plusza 2,5 százalékos emelkedésre mérséklődött.

Mit írtak alá az ügyfelek?

A hitelfelvétel előtt kötelezően aláírt, úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatban egyébként a következő mondatok állnak:

"A folyósított összeg a folyósítás napján érvényes, az OTP Bank Rt. által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra."

"A kölcsön törlesztése forintban történik. Az egyes törlesztő részletek forint összegét az OTP Bank Rt. az általa alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozza meg."

"Tudomással bírunk arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik (euro esetében meghatározott ± 15 %-os sávban, svájci frank esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztő részlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet."