Rossz hírt kapott az OTP?

2014.02.12. 09:50

Megérkezett az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa a devizahitelesek ügyében, mely szerint megvizsgálható, hogy tisztességesen jártak-e el a bankok a devizahitel törlesztésekor alkalmazott árfolyamrésnél. A hírt rosszul fogadták a hazai nagybank, az OTP részvényesei, hiszen az árfolyam már 2,5 százalékos mínuszban tartózodik.

Mit mond az Európai Bíróság főtanácsnoka (részletesebben ide kattintva)?

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló tanácsi irányelv vonatkozó bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, azonban valójában hazai pénznemben folyósított és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő kölcsön esetén az átváltási árfolyamot meghatározó azon szerződési feltétel, amelyet egyedileg nem tárgyaltak meg, úgy tekinthető, mint amely a szerződés elsődleges tárgya alá tartozik, amennyiben ez utóbbiból világosan kiderül, hogy e feltétel e szerződés alapvető elemének minősül. A deviza eladási árfolyama és vételi árfolyama közötti különbözet viszont nem tekinthető úgy, mint olyan díjazás, amelynek a szolgáltatásnak való megfelelése nem vizsgálható a tisztességtelen jellegének értékelése céljából. 

Ha a szerződésben szereplő feltételek nem világosak és érthetőek, az eljáró bíróság feladata, hogy azok tisztességtelen jellegét a szóban forgó szerződés létrejöttének időpontjában alkalmazandó nemzeti jog összhangban álló értelmezése alapján megítélje. A szerződési feltételek világos és érthető jellegének vizsgálata során figyelembe kell venni az adott eset valamennyi körülményét, és különösen a szerződéskötéskor a fogyasztó tudomására hozott információkat, továbbá a szigorúan vett alaki és nyelvi szemponton felül e vizsgálatnak ki kell terjednie az említett feltételek gazdasági következményeinek és az esetlegesen közöttük fennálló kapcsolatok pontos értékelésére is. 

Noha a nemzeti bíróság nem orvosolhatja az alkalmazott szerződési feltétel tisztességtelen jellegének érvénytelenségét a fogyasztó javára, semmi nem zárja ki azt, hogy a nemzeti bíróság a nemzeti jog olyan diszpozitív rendelkezését alkalmazza, amellyel helyettesítheti az érvénytelen szerződési feltételt, amennyiben a nemzeti jog szabályai alapján a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyásával jogilag továbbra is fennmaradhat.

Akkor ez most mit jelent?

Bár a jogi szöveg értelmezése nem könnyű feladat, a következőkben megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi mit hámoztunk ki a leírtakból, és annak véleményünk szerint milyen hatásai lehetnek a hazai bankokra nézve. Fontos azt is hozzátenni, hogy azzal a feltételezéssel élünk, hogy az Európai Bíróság (pár hónapon belül) a főtanácsnok véleményében foglaltakkal azonos döntést hoz majd az ügyben, miközben attól akár eltérő végső döntést is hozhat majd a Bíróság.

A főtanácsnok véleményéből tehát az következhet (ha a Bíróság is így dönt!), hogy a Kúria megvizsgálhatja, hogy tisztességesen jártak-e el a bankok, amikor a devizahitel törlesztésekor eladási árfolyamon forintosították a tartozás összegét. A Kúriának arról kell majd véleményt mondani, hogy a hitelfelvevőknek módjukban állt-e az eladási és vételi árfolyam különbségéből eredő többletteher viselését megérteni. 

Amit a főtanácsnok megállapításaiból kiolvasunk, az véleményünk szerint a hazai bankok számára inkább negatív üzeneteket hordoznak. Nem azért, mert a leírtak alapján végre számszerűsíthetők a devizahiteles probléma rendezése miatt a bankokra nehezedő újabb terhek, csupán azért, mert a bizonytalanságok még várhatóan a következő hetekben (vagy inkább hónapokban) is fennmaradnak, amíg a Kúria meg nem szólal a szerződések tisztességességével kapcsolatban. A részvénypiacon pedig a bizonytalan jó sokszor rosszabb, mint a biztos rossz. 

Amennyiben az árfolyamrést tisztességtelennek minősítenék, az értelemszerűen többletterhet jelenthetne a hazai pénzintézetek számára, de azt nem tudjuk, hogy mekkorát. A potenciális negatív hatásokat mindenesetre nagyban tompíthatja, hogy a bankok a lakáscélú hiteleknél évek óta a középárfolyamot alkalmazzák a törlesztésnél. Ráadásul egyébként akár azt is lehet mondani, hogy az eddigi - már ismert - kockázatokhoz képest újabb negatív meglepetés már nem jött a főtanácsnok véleményével, a részvényárfolyam mai nagy esése mindenesetre nem ezt az üzenetet küldi. 

Összességében egy bankrészvényes szemszögéből nézve a devizahitelekkel kapcsolatos kockázatokat erősítette meg a mai luxemburgi jelzés, aminek viszont van egy igazán kedvező pontja is. Eszerint a legkedvezőtlenebb hatásokkal járó szcenárió, vagyis a szerződések semmissé nyilvánítása nem tartozik a járható utak közé, ami azért némiképp fellélegzést is jelenthet a bankrészvényesek számára.  

Az OTP két hetes mélypontjára zuhant, 4142 forinton is járt a bankpapír. Eközben a másik hazai bankpapír, az FHB 5 százalék feletti plusza 2,5 százalékos emelkedésre mérséklődött.

OTP napi grafikonForrás: Bloomberg, Investor.hu