Miért lehet ez nagy baj?
Pintz György szerint azért baj, hogy hozzáférhetőek voltak a még nem nyilvános bejelentések, mert a magyar cégek így könnyen hátrányba kerülhetnek külföldön. A bejelentéssel a cégek azt biztosították, hogy másik magyarországi cég nem lophatta el a terveiket, mert a védelem a bejelentéstől él. Külföldön viszont ezzel nem jár védettség, és sok cégnek nincs arra pénze, hogy más országokban is szabadalmaztassa a találmányát. Vagyis egy külföldi fejlesztő elvileg könnyen letölthette az SZTNH honlapjáról a szabadalom leírását, és külföldön maga kérhette a védettséget rá, ezzel megfosztva a magyar céget attól, hogy külföldön piacra lépjen a találmányával.
A biztonsági rés ráadásul kínos jogi kérdéseket is felvetett. A szabadalom mint szellemi tulajdon ugyanis csak addig üzleti titok, amíg nem hozzáférhető. Vagyis azzal, hogy hozzáférhetővé váltak ezek a szellemi termékek, kérdéses, hogy máshol le lehet-e védetni őket. Az SZTNH által kiadott iparjogvédelmi kiadványban az áll, hogy „a bárki általi hozzáférésnek elegendő csupán a lehetősége, nem kell azt vizsgálni, hogy a megismerés tényleg megtörtént-e”. A hivatal egy közleményében hivatkozik egy európai döntésre, amely pont fordított irányban ítélt, vagyis hogy azzal nem lett publikus az irat, hogy hozzáférhetővé vált.
Ez az érvelés viszont sántít. Az Európai Szabadalmi Hivatal egyik testülete valóban döntött így 2012-ben a Philips egyik vitás esete miatt, de ez pont arról szólt, hogy a főszabályt ott miért nem lehetett használni. 2000. január 31-én 9.20 és 9.40 között élt egy link, amelyen az egyik fél átküldte az üzleti titkot tartalmazó iratot a másik félnek. A partnernek szándékosan elmondta az URL címét, hogy az letölthesse a dokumentumot, majd amikor ez megtörtént, törölték a linket. Az európai hivatal megállapította, hogy ez a 20 perc nem volt elég ahhoz, hogy bárki által hozzáférhetővé váljon az irat, mert még az internetes keresőmotorok sem rögzítették a linket, amire az már meg is szűnt.
A hivatal azt is állította egy közleményében, hogy csak az egyesület kért le tőlük nem nyilvános dokumentumokat, ezért mások kezébe nem került ki ilyen adat. A rendszert egy újabb uniós pályázattal tovább fejlesztik, ennek során az egyesület reményei szerint azt a biztonsági kockázatot is kezelik, hogy ne azonos adatbázisba kerüljenek a már nyilvános és a még nem publikálható dokumentumok.
Mi is feltettünk több kérdést a hivatalnak a problémáról, de a konkrét kérdésekre nem válaszoltak, például azt sem árulták el, hogy mennyi ideig lehetett hozzáférni nem nyilvános adatokhoz. Válasz helyett a hivatal legutóbbi közleményét ajánlották, ebből azonban nem derül ki sem a probléma időtartama, sem az, hogy összesen hány nem nyilvános dokumentum kerülhetett ki (a hibát kiszúró egyesület 2000 iratra tippeli ezt).
Orbán Viktorhoz ért az ügy
Arra viszont a közlemény is felhívja a figyelmet, hogy az egyesület a hivatal szerint összesen 884 szabadalmi iratot töltött le. A hiba jelzése pedig máig tartó háborúskodást indított el. A hivatal először hackertámadásról írt, majd amikor kiderült, hogy az egyesület tett közérdekű bejelentést a KIM-nél, akkor azt állították, hogy rosszindulatból, lejárató szándékkal indított támadást ellenük. Pintz ügyvédi irodája „jogtalan gazdasági és erkölcsi előnyszerzés érdekében lépett fel, nyilvános sajtókampánnyal fenyegetve. Követelései és ajánlatai teljesületlenségét tapasztalva 2013 októberében pedig megkezdte a többhullámú lejárató kampányát, rágalmazó publikációk sorozatát elindítva, amelyek mind a mai napig tartanak” – írta az SZTNH. Pintz György az Origónak azt mondta, a bejelentéskor még Bendzsel Miklóst jó elnöknek tartotta, és csak annyit kértek, hogy vizsgálják ki az ügyet, ehhez „együttműködési javaslatot” tettek. Az érintett cégeknek pedig egy 149 országra kiterjedő védelmet jelentő eljárást ajánlottak, amelyhez a kormányzattól anyagi támogatást szerettek volna.
Mostanra azonban beálltak a frontok. Az SZTNH ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, amit viszont Pintz György rendőrségi feljelentéssel kontrázott arra hivatkozva, hogy közérdekű bejelentőként védelem illeti meg. A hivatal vitatja, hogy közérdekű bejelentés történt volna, de a KIM egyik írásos válaszából kiderül, hogy ők annak fogták fel az egyesület megkeresését. Közben a szabadalmi kamara, amelyet Bendzsel Miklós a hivatal elnökeként felügyel, két ügyben is fegyelmi eljárást kezdett Pintz György ellen. Az Origo úgy tudja, az ügyészség is nyomoz az üzleti titkok hanyag kezelése miatt. Pintz György szerint a hivatal működési szabályzata alapján Bendzsel Miklós felelős a hivatal honlapjáért és belső rendszeréért.
Az eset miatt Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő írásbeli kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek „Mikor mentik fel Bendzsel Miklóst, a szabadalmi hivatal elnökét?” címmel. A Btk.-ra hivatkozva Gaudi-Nagy a kormányfőnek írt kérdésében azt is felveti, hogy minősített adat, vagyis államtitok hozzáférhetővé tétele miatt is kellene vizsgálatot indítani, mert akkor is visszaélésről van szó, ha nem szándékosan hozták létre a biztonsági rést. Ugyanakkor minősített adattal való visszaélés miatt csak az adat minősítésére jogosult személy tehet feljelentést, aki ebben az esetben maga a hivatal vezetője. Vagyis Bendzsel Miklósnak kéne feljelentenie saját magát, vagy ha leváltják, akkor a kijelölt utódja teheti ezt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
