Résnyire nyitott ajtón szivárogtak a magyar ötletek

2014.03.06. 19:05

A szabadalmak arra valók, hogy ha valakinek van egy fantasztikus ötlete, akkor azt mások ne tudják ellopni, azaz ne ők gazdagodjanak meg belőle, ha az ötlet beválik. A magyar szabadalmakat védő internetes adatbázist viszont úgy rakták össze, hogy aki kicsit is szemfüles, az pár hónapig hozzáfért mások titkaihoz, és az sincs kizárva, hogy magyar államtitkokba is belenézhetett. A hibát valaki kiszúrta, szólt a kormánynak, és azóta háborúzik a szabadalmi hivatallal. A vita már Orbán Viktorhoz is elért, furcsaságát jól mutatja, hogy egy önfeljelentés oldhatná meg.

A Solar Farm Cleaning Kft. kifejlesztett egy napelemeket tisztító robotot. A gépet és az eljárást 2011 novemberében szabadalmaztatták Magyarországon. 2013 kora őszén azonban arra lettek figyelmesek, hogy az egyik amerikai vetélytársuk, amelyet épp a világ egyik legnagyobb napelemgyártó cége vásárolt fel akkor, az övékhez kísértetiesen hasonló berendezéssel állt elő.

Gyovai Gábor ügyvezető azt mondta az Origónak, nem feltételezik, hogy a versenytárs ellopta volna a szabadalmukat. Mivel azonban folyamatosan figyelik a piaci szereplőket, feltűnt nekik, hogy a Greenbotics nevű cég a korábbi fejlesztési irányuktól teljesen eltérve állt elő a magyar szabadalomhoz hasonló találmánnyal. Az amerikaiak természetesen maguk is eljuthattak ehhez a fejlesztéshez, az eset azonban rávilágít, mennyire fontos a szabadalmak védelme.

Rés nyílt a magyar ötletekre

A magyar fejlesztők azonban komolyan elbizonytalanodhattak a magyar szabadalmi védelem hatékonyságát illetően. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), illetve elődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal 2009 és 2011 között 95 millió forint uniós és magyar támogatásból fejlesztette ki a szabadalmak internetes lekérdezésére alkalmas rendszerét. Valamikor 2012 május-júniusától ezen a rendszeren egy biztonsági rés nyílt, amelyen keresztül a még nem nyilvános dokumentumokat is bárki elérhette.

A biztonsági rést felfedezve a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület hozzájutott ilyen dokumentumokhoz, majd felkértek egy közjegyzőt, hogy ő is tanúsítsa, hogy olyan dokumentumok is elérhetőek voltak, amelyeknek még nem szabadna nyilvánosnak lenniük. A közjegyző tavaly augusztus 30-án letöltött három szabadalmi bejelentést, és lépésről lépésre leírta, hogyan tette. Az egyesület ezek után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) jelezte a hibát, ahonnan néhány nappal később szóltak az SZTNH-nak, amely szeptember 16-án leállította a rendszert, és betömte a biztonsági rést.

A bejelentő koppan

Az egyesület tett közérdekű bejelentést, de az elnökük koppant. Pintz György, az egyesület elnöke ellen ugyanis a szabadalmi kamara fegyelmi eljárást kezdeményezett annak ellenére, hogy Pintz Györgyöt közérdekű bejelentőként védelem illetné meg. Pintzet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli. A TASZ hétfői közleményéből kiderül, hogy a kamara február 25-én úgy tárgyalta Pintz ügyét, hogy a szabadalmi ügyvéd érveit és bizonyítékait meg sem hallgatták. A kamara kizárta tagjai közül Pintzet arra hivatkozva, hogy nem lelkiismeretesen járt el, amikor nem a szabadalmi hivatalt, hanem a csak az azt felügyelő KIM-et értesítette a hibáról.

A TASZ a döntés ellen bíróságon fellebbezett, ezért a kizárás nem jogerős. Pintz Györgyék arra hivatkoztak, hogy alkotmányos jog bármely állami szervhez fordulni közérdekű bejelentéssel, vagyis törvényesen jártak el, amikor a KIM-hez fordultak. A TASZ össze is kötötte Pintz esetét az áfaügyet kirobbantó Horváth Andráséval: "Ember legyen a talpán, aki Horváth András házkutatása és ez után a fegyelmi eset után még megpróbál a közjóért valamit tenni."

A hivatal szerint az egyesület valójában félrevezető nevet használ, mert Pintz György ügyvédi irodájának üzleti vállalkozásáról van csak szó, az egyesület vezetése "lényegében" megegyezik az ügyvédi iroda munkatársaival. A TASZ pedig azt kifogásolta, hogy a bejelentőt kizáró kamarát Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke felügyeli.

Könnyen kitalálható volt

A bejelentés még tavaly szeptemberben történt, de addig elvileg bárki hozzáférhetett a titkos iratokhoz. A nem publikus adatokat az SZTNH honlapjának keresője nem adta ki, de a nyilvános és a nem nyilvános iratok ugyanolyan felépítésű internetcímről voltak elérhetők. Aki lekérdezett két nyilvános szabadalmi iratot, annak feltűnhetett, hogy a cím csak az utolsó részében változik, ami a szabadalom iktatási száma. Ezt átírva hozzáférhetett bárki a nem nyilvános szabadalmi bejelentésekhez is.

Pontosan nem tudni, hogy mennyi ideig működött így a rendszer. A közjegyzői lekérések idején az online felületen az volt olvasható, hogy 2012. május 3-án frissítették legutóbb, ebből arra lehet következtetni, hogy legalább ettől az időponttól a 2013. szeptember 16-i leállításig elérhetők voltak a nem nyilvános dokumentumok.

Talán államtitkot is láthattak

A probléma az, hogy a cégek szabadalmi bejelentése másfél évig védettséget élvez, ezután kell kötelezően nyilvánosságra hozni őket. Az SZTNH azonban egy adatbázisba rendezte az üzleti titkokat a nyilvánosságra hozott szabadalmakkal, és ez a közös adatbázis volt elérhető.

Az informatikai hiba államtitkokat is érinthetett. Egy 2008-as kormányrendelet szerint a bejelentett szabadalmakat el kell küldeni a Honvédelmi Minisztériumba, ahol a bejelentéstől számítva 38 napon belül javaslatot tesznek arra, hogy a bejelentett találmány államtitok legyen-e, majd újabb 8 napon belül a hivatal elnöke dönt arról, hogy azzá nyilvánítja-e. A minősítési folyamat alatt azonban az ilyen dokumentumok is elérhetők lehettek az oldalon, amíg a biztonsági rés nyitva volt.

A hivatal ugyanis gyorsan dolgozott. A közjegyző által hitelesített egyik esetben például 2013. augusztus 21-én érkezett be a szabadalmi bejelentés, és 22-én már fel is töltötték az adatbázisba. Egy másikat már a beérkezés napján feltöltöttek, holott mindkét esetben meg kellett volna várni, hogy államtitokká minősítik-e a szabadalmakat, vagy sem.

Miért lehet ez nagy baj?

Pintz György szerint azért baj, hogy hozzáférhetőek voltak a még nem nyilvános bejelentések, mert a magyar cégek így könnyen hátrányba kerülhetnek külföldön. A bejelentéssel a cégek azt biztosították, hogy másik magyarországi cég nem lophatta el a terveiket, mert a védelem a bejelentéstől él. Külföldön viszont ezzel nem jár védettség, és sok cégnek nincs arra pénze, hogy más országokban is szabadalmaztassa a találmányát. Vagyis egy külföldi fejlesztő elvileg könnyen letölthette az SZTNH honlapjáról a szabadalom leírását, és külföldön maga kérhette a védettséget rá, ezzel megfosztva a magyar céget attól, hogy külföldön piacra lépjen a találmányával.

A biztonsági rés ráadásul kínos jogi kérdéseket is felvetett. A szabadalom mint szellemi tulajdon ugyanis csak addig üzleti titok, amíg nem hozzáférhető. Vagyis azzal, hogy hozzáférhetővé váltak ezek a szellemi termékek, kérdéses, hogy máshol le lehet-e védetni őket. Az SZTNH által kiadott iparjogvédelmi kiadványban az áll, hogy „a bárki általi hozzáférésnek elegendő csupán a lehetősége, nem kell azt vizsgálni, hogy a megismerés tényleg megtörtént-e”. A hivatal egy közleményében hivatkozik egy európai döntésre, amely pont fordított irányban ítélt, vagyis hogy azzal nem lett publikus az irat, hogy hozzáférhetővé vált.

Ez az érvelés viszont sántít. Az Európai Szabadalmi Hivatal egyik testülete valóban döntött így 2012-ben a Philips egyik vitás esete miatt, de ez pont arról szólt, hogy a főszabályt ott miért nem lehetett használni. 2000. január 31-én 9.20 és 9.40 között élt egy link, amelyen az egyik fél átküldte az üzleti titkot tartalmazó iratot a másik félnek. A partnernek szándékosan elmondta az URL címét, hogy az letölthesse a dokumentumot, majd amikor ez megtörtént, törölték a linket. Az európai hivatal megállapította, hogy ez a 20 perc nem volt elég ahhoz, hogy bárki által hozzáférhetővé váljon az irat, mert még az internetes keresőmotorok sem rögzítették a linket, amire az már meg is szűnt.

A hivatal azt is állította egy közleményében, hogy csak az egyesület kért le tőlük nem nyilvános dokumentumokat, ezért mások kezébe nem került ki ilyen adat. A rendszert egy újabb uniós pályázattal tovább fejlesztik, ennek során az egyesület reményei szerint azt a biztonsági kockázatot is kezelik, hogy ne azonos adatbázisba kerüljenek a már nyilvános és a még nem publikálható dokumentumok.

Mi is feltettünk több kérdést a hivatalnak a problémáról, de a konkrét kérdésekre nem válaszoltak, például azt sem árulták el, hogy mennyi ideig lehetett hozzáférni nem nyilvános adatokhoz. Válasz helyett a hivatal legutóbbi közleményét ajánlották, ebből azonban nem derül ki sem a probléma időtartama, sem az, hogy összesen hány nem nyilvános dokumentum kerülhetett ki (a hibát kiszúró egyesület 2000 iratra tippeli ezt).

Orbán Viktorhoz ért az ügy

Arra viszont a közlemény is felhívja a figyelmet, hogy az egyesület a hivatal szerint összesen 884 szabadalmi iratot töltött le. A hiba jelzése pedig máig tartó háborúskodást indított el. A hivatal először hackertámadásról írt, majd amikor kiderült, hogy az egyesület tett közérdekű bejelentést a KIM-nél, akkor azt állították, hogy rosszindulatból, lejárató szándékkal indított támadást ellenük. Pintz ügyvédi irodája „jogtalan gazdasági és erkölcsi előnyszerzés érdekében lépett fel, nyilvános sajtókampánnyal fenyegetve. Követelései és ajánlatai teljesületlenségét tapasztalva 2013 októberében pedig megkezdte a többhullámú lejárató kampányát, rágalmazó publikációk sorozatát elindítva, amelyek mind a mai napig tartanak” – írta az SZTNH. Pintz György az Origónak azt mondta, a bejelentéskor még Bendzsel Miklóst jó elnöknek tartotta, és csak annyit kértek, hogy vizsgálják ki az ügyet, ehhez „együttműködési javaslatot” tettek. Az érintett cégeknek pedig egy 149 országra kiterjedő védelmet jelentő eljárást ajánlottak, amelyhez a kormányzattól anyagi támogatást szerettek volna.

Mostanra azonban beálltak a frontok. Az SZTNH ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, amit viszont Pintz György rendőrségi feljelentéssel kontrázott arra hivatkozva, hogy közérdekű bejelentőként védelem illeti meg. A hivatal vitatja, hogy közérdekű bejelentés történt volna, de a KIM egyik írásos válaszából kiderül, hogy ők annak fogták fel az egyesület megkeresését. Közben a szabadalmi kamara, amelyet Bendzsel Miklós a hivatal elnökeként felügyel, két ügyben is fegyelmi eljárást kezdett Pintz György ellen. Az Origo úgy tudja, az ügyészség is nyomoz az üzleti titkok hanyag kezelése miatt. Pintz György szerint a hivatal működési szabályzata alapján Bendzsel Miklós felelős a hivatal honlapjáért és belső rendszeréért.

Az eset miatt Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő írásbeli kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek „Mikor mentik fel Bendzsel Miklóst, a szabadalmi hivatal elnökét?” címmel. A Btk.-ra hivatkozva Gaudi-Nagy a kormányfőnek írt kérdésében azt is felveti, hogy minősített adat, vagyis államtitok hozzáférhetővé tétele miatt is kellene vizsgálatot indítani, mert akkor is visszaélésről van szó, ha nem szándékosan hozták létre a biztonsági rést. Ugyanakkor minősített adattal való visszaélés miatt csak az adat minősítésére jogosult személy tehet feljelentést, aki ebben az esetben maga a hivatal vezetője. Vagyis Bendzsel Miklósnak kéne feljelentenie saját magát, vagy ha leváltják, akkor a kijelölt utódja teheti ezt meg.