A rezsi lábát is kiütné Rogán

2014.02.25. 13:03

Az áramnál minimális, a gáznál érezhető, a távhőnél óriási rezsicsökkentést jelentene, ha az alapdíjat teljesen eltörölnék. Mit jelent Rogán Antal legújabb akciója a rezsiharcban?

Nincs megtorpanás, ha rezsicsökkentésről van szó: Rogán Antal frakcióvezető hétfőn már a negyedik fordulót helyezte kilátásba, pedig még az ősztől életbe lépő harmadik akció konkrét részletei sincsenek kidolgozva. Az újabb elképzelés szerint a gáz, a villany és a távhő alapdíját nyirbálnák meg, vagy épp törölnék el, évi akár több tízezer forinttal csökkentve egy család rezsijét.

A rezsibizottságban is aktív szerepet vállaló politikus szerint az alapdíjak nem csekély kiadást jelentenek a családoknak. Hogy pontosan mennyit, az nagyban függ attól, hogy áramról, gázról vagy távhőről beszélünk, illetve attól is, hogy mekkora a háztartás fogyasztása. Rogán úgy számol, hogy az áramnál évente 2-3 ezer, a gáznál 10-15 ezer, a távhőnél pedig 57-84 ezer forintos tételről van szó. Az áramnál tehát minimális, a gáznál érezhető, a távhőnél óriási rezsicsökkentést jelentene, ha az alapdíjat teljesen eltörölnék. Ez azonban a legradikálisabb forgatókönyv. Rogán ugyanis "csökkentésről vagy teljes megszüntetésről" beszélt, és ma még nem tudni, hogy mire esik majd a választás.

Az alapdíjak hatósági árasak, ezért csökkentésük nem tűnik különösebben nehéznek, elvileg rendeletmódosítással megoldható. Ha mégis szükség volna törvényi változtatásra, akkor, mint Rogán előre közölte, a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja azt, hogy összehívhassák a parlamentet.

A távhősöknek kedvezhetnek

Hogy ne csak a frakcióvezető számaira hagyatkozzunk, megnéztük a Főtáv honlapján található, átlagosként feltüntetett fogyasztó esetét. A példa egy 52 négyzetméteres, 2,6 méter belmagasságú, vagyis 135 légköbméteres lakás kiadásait mutatja be. A Főtáv számításai szerint egy itt élő család melegvíz-fogyasztással és fűtéssel 43,1 gigajoule-t fogyaszt egy évben, amiért 13 910 forintot fizet havi átlagban. A lakás alapdíja 5733 forint havonta, ami beleesik a Rogán által említett 57-84 ezres éves díj intervallumába. Ez azt jelenti, hogy ez az átlagosnak nevezhető háztartás a távhő több mint 40 százalékát fizeti ki alapdíjként a Főtávnak.

A gázfogyasztóknál az alapdíj aránya nagyban függ attól, hogy mennyi gázt égetnek el: csak azoknál tesz ki nagy súlyt, akik alig égetnek gázt. Ilyen lehet például, ha valakinek gáztűzhelye van, amelyet ritkán használ, a fűtés pedig villanyról megy. Az ő számlája nem lesz magas, például 2000 forint, de ebből csak az alapdíj több mint 1000 forintot tesz ki. A legtöbben viszont több gázt használnak, hiszen a fűtésük is lehet gázüzemű. Az E.On tájékoztatása szerint 1145 köbméter volt a lakossági átlagfogyasztás 2010-ben, ami mai árak mellett havi 11 079 forintos számlát jelent. Ebből az alapdíj 1041 forint, vagyis nagyjából a végösszeg tizede.

Az alapdíj az áram esetében a legkisebb tétel: az úgynevezett A1-A2 díjszabás, vagyis a „nappali-éjszakai” áram esetén havonta fix 162,56 forintot jelent. Egy átlagos, 7000-8000 ezer forintos számlán ez a tétel elenyésző – akár el is törölhetnék teljesen, alig fogjuk észrevenni.

Ismét átrajzolják a számlát

A havi alapdíjakat a szolgáltatók arra hivatkozva szedik, hogy azzal fedezzék a hálózatok fenntartásának költségeit. 

Ezek olyan kiadások, amelyek akkor is felmerülnek, ha például egy lakásban átmenetileg semmilyen fogyasztást nem mérnek. Ebből – illetve a szolgáltatók szerint az egyéb bevételekből is – fedezik a szükséges karbantartásokat, és ha ez az elem kiesik, akkor a díjbevételből kellene előteremteni. A cégek szerint az alapdíj már most sem fedezi teljesen a hálózatfenntartási költségeket, díjemelésre viszont most értelemszerűen nincs mód. Sőt, az újabb rezsicsökkentéssel éppen kikényszerített csökkentés várható. 

Főleg úgy, hogy Rogán Antal „3+1” javaslatról beszélt, amelynek része lenne az is, hogy „szinkronba hozzák” a mérőórák fogyasztását a számlázással. Jelenleg ugyanis egy gázóra azt méri, hogy mekkora térfogatú gázmennyiség haladt át rajta, és ezt írja ki köbméterben. A számlákon azonban az ügyfél hiába keresi, hogy a köbméterben leolvasott adata hány forintba kerül, mert a végösszeg az elfogyasztott energia fűtőértékéből adódik (vagyis, hogy köbméterenként mekkora hőmennyiség szabadul fel). A gázmennyiséget tehát beszorozzák a köbméterenkénti fűtőértékkel, és ennek forintárával. Erre jön rá az alapdíj, majd az áfa. Ez a számítási mód az emberek többségének egyáltalán nem követhető, a Fidesz ezért is mondja azt, hogy változtatni akar rajta.

A Rogán által javasolt csomag részeként megtiltanák azt is, hogy a szolgáltatók kifizettessék a fogyasztókkal a mérőórák cseréjének költségét. Ez Rogán szerint területenként eltérő kiadás, és akár 115 ezer forint is lehet, de például a 10 évente kötelező cserékért most sem kell fizetni (nyilván nem ezekre utalt a frakcióvezető). A bekötési, bekapcsolási díjakat és a fejlesztési hozzájárulásokat az építési vállalkozókkal való tárgyalás után módosítanák.