A helyzet pozitív, de korántsem kielégítő

2014.02.25. 17:02

Optimizmussal és bizalommal zárta 2013-at a feldolgozóipar. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. kutatása szerint a tavalyi utolsó negyedévben szinte minden konjunktúra-indikátor magasabb sávba mutat, mint a június-augusztus időszakban, a kapacitáskihasználtság úgy 70 százalék körül mozog. Ugyanakkor sem a rendelésállomány, sem a foglalkoztatási kilátások nem javultak érdemben.

Vakhal Péter tudományos munkatárs, a kutatás gazdája úgy véli, a magyar munkaerőpiac rendkívül rugalmatlan. „Ezért rövidtávon – ami esetünkben éven belüli változást jelent – csekély mértékű javulás várható csupán” – mondja. Egy középtávon beálló trendfordulóhoz már adópolitikai beavatkozások és támogatáspolitikai reformok szükségesek, véli a szakember. „A belföldi piac láthatóan élénkül, így a világgazdasági konjunktúra emelkedésével várhatóan javulni fognak a fenti mutatók is.”

Jelentős eltérések

A belföldi piac élénkülése biztató jelenség, egyben aszimmetrikus. Az élelmiszeripar és járműipar az ágazat megszokott zászlóshajói, a textilipar és az elektronikai ipar pedig továbbra is gyengélkedik, és a gyógyszeripar is nehéz periódust él át. „A gyógyszeripar hanyatlása 2012-ben kezdődött, amit 2011-ben erőteljes emelkedés előzött meg” – meséli Vakhal Péter. „Az ágazat azóta nem tért magához. A háttérben meghúzódó okok sokrétűek, egyrészt mind a hazai, mind a nemzetközi kereslet visszaesett, másrészről a költséges kutatás-fejlesztés kiadások sem mindig hoznak azonnal eredményt. Ezen kívül a hazai szakpolitika által bevezetett „vaklicit eljárás” sem kedvez a vállalatoknak – bár a betegeknek kétségkívül hasznos.”

Hasonló jelenségek figyelhetőek meg az exportpiaci kilátások esetében is. A legtöbb ágazatban kifejezetten jók a külpiaci értékesítési prognózisok, ugyanakkor az elektronikai, valamint a papíriparban már több vállalat akad, ahol inkább az exportkereslet lanyhulásáról számoltak be.

Szokatlanul kevés a panasz

Bár a felmérés januárban és februárban készült, amikor éppen jelentősen gyengült a forint, a vállalatvezetők jellemzően nem panaszkodtak a gazdasági környezet bizonytalanságára és a keres­let­hiányra. Egyöntetűen úgy ítélik meg, a magyar gazdaság rövid távú kilátásai alapvetően pozitívak, ugyanakkor jelenlegi helyzete még korántsem kielégítő – habár sokkal jobb, mint néhány negyedévvel korábban. A támogatási rendszerekkel azonban – mind a hazai, mind az uniós forrásokkal – elégedetlenek, alacsony hatékonyságúnak tartják őket. Ez pedig érzékelhető keresletcsökkenést eredmé­nyez mind a hazai, mind a külföldi piacokon. „Fontos megjegyezni, hogy a mostani felmérés egy nagyon mély depresszív időszak után készült, és a kérdőíves kutatásokban rendkívül szignifikáns a pszichológiai faktor. Már maga az a tény, hogy a gazdasági kilátások nem olyan rosszak, mint egy éve voltak, önmagában elegendő ahhoz, hogy kitörő optimizmust mérjünk” – tájékoztat Vakhal Péter.

"...elég, ha csupán 2-3 nagyvállalatnak visszaesik a termelése, azt a kicsik képtelenek felhúzni..."Forrás: AFP/Damien Meyer

Húzó- és lehúzó részletek

A felmérés szerint stagnálás várható a gyógyszergyártásban, a textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermék-előállításban, és bár a villamos berendezések felfuthatnak az idei első negyedévben, az év egészében nem érdemes nagy eredményeket várni abban a szegmensben.

Húzóágazat lehet a feldolgozóipar mellett a vegyi anyagok, termékek előállítása, a fémalapanyag-feldolgozás, és a járműgyártás. Sokat várhatunk a gépi berendezések tortaszeletétől, amely épp a tavalyi negyedik negyedévben még lefelé tartott.

Az összesítés meglepetése a számítógépek, elektronikai és optikai termékeket előállító szegmens, amely minden vizsgált időszakban a negatív tartományban található: mind a tavaly őszi-téli adatok szerint, mind az idei első negyedévben, illetve az előrejelzések szerint 2014 egészében is. Különösen akkor zavarbaejtő a stabilan lefelé tartó ív, ha figyelembe vesszük a startupalapítási lázat, azt a tényt, hogy Magyarországon egyre szélesebb korosztályi merítésben is egyre több a számítógép-felhasználó, illetve hogy egyre komolyabban veszik az informatikát az oktatásban. „ A magyar gazdaságra a nyugat-európai országoktól eltérően az a jellemző, hogy a termelést zömmel a 250 fő feletti nagyvállalatok adják” – magyarázza Vakhal Péter. „Ezekből azonban, összehasonlítva a kkv-k és a mikrovállalkozások számával, megdöbbentően kevés van. Ennek eredménye pedig az, hogy elég, ha csupán 2-3 nagyvállalatnak visszaesik a termelése, azt a kicsik képtelenek felhúzni. A Nokia bezárása, az Intel, a HP, és az egyéb gyártósorral is rendelkező magyarországi székhelyű IT nagyvállalatok a 2000-es évek végén kezdődő technológiai forradalomban nem tudtak tökéletesen alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. Ezen kívül folyamatos a keletre vándorlás ebben a szektorban, és a magánfogyasztás visszaesése sem tett jót, mivel ezek a vállalatok meglehetősen rugalmas fogyasztási cikkeket állítanak elő, és ez az irodaszerekre is vonatkozik.”

A szakember azonban derűlátón tekint az előttünk álló évre: „Összességében 2014 határozottan kedvező évnek ígérkezik a magyar feldolgozóipar számára. Az ágazat ipari termelésének volumenét éves átlagban 6-8 százalék körüli értékre becsüljük.”