Már a rezsicsökkentés sem a régi

Vágólapra másolva!
Az alapdíjakhoz nem nyúlt a kormány, a mérőóracsere költsége pedig az áram- és gázcégeket nem fogja földhöz vágni. A csomag a vízközmű társaságoknak fájhat jobban.
Vágólapra másolva!

Az eddigi rezsicsökkentési fordulók közül a szerdán bejelentett csomag tűnik a legkevésbé izmosnak. Pedig Lázár János még néhány nappal ezelőtt is arról beszélt, hoyg szerdán nehéz napjuk lesz a közműszolgáltatóknak.

Az elmúlt napokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is arról beszélt, hogy az energiaszámlákban lévő havi fix díjak alapos csökkentése, esetleg teljes eltörlése következik, erről – egyelőre – nem döntött a kormány. Az alapdíjakat a szerdán bejelentett intézkedések nem érintik, pedig azokon évi akár 100 ezer forintot is megspórolhatna egy-egy család.

A piacon ezzel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, mert a szolgáltató cégek nem tudják, hogy csak halasztást kaptak, vagy a kormány visszakozott, és nem nyúl az alapdíjakhoz. „Mi azt sem tudjuk, hogyan került be az ötlet, azt meg végképp nem, hogy most miért került ki” – fogalmazott az egyik szolgáltató névtelenséget kérő munkatársa.

Eddig is ingyenes mérőórák

A kormányülés után tett bejelentések között szerepelt, hogy a mérőórákkal kapcsolatos költségeket teljes egészében a szolgáltatókra terhelik. Ez tűnik a legfontosabb új lépésnek, de a legtöbb társaságnál ez sem okozott óriási riadalmat. „A gáz- és villanyórák eddig is a szolgáltatók tulajdonában voltak, és a hitelességi idő lejártakor a fogyasztónak semmit sem kellett fizetnie a cseréért” – mondja Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.

A fogyasztóknak csak akkor kell fizetniük, ha valamilyen okból nem várják ki a lejárati időt. „Ha például valaki pékséget nyit a garázsában, és megnő a gázfogyasztása, akkor órát kell cserélnie, és ez eddig természetesen nem járt alanyi jogon” – mondja egy szakértő. A jövőben várhatóan ezt a terhet is a szolgáltatók állják, de elképzelhető, hogy meg kell majd indokolni a csere jogosságát. Hiszen a szolgáltató nem tudna mit kezdeni azzal, ha mondjuk az ügyfél minden hónapban új gázóra felszerelését igényené.

Az új szabály kellemetlenül érintheti a vízközmű szolgáltatókat, ezek ugyanis eddig a fogyasztóval fizettették ki az óracsere költségét.

Átvilágítások és osztalék

A kormány elrendelte a Főgáz teljes fogyasztóvédelmi átvilágítását. Németh Szilárd fideszes képviselő, a rezsicsökkentő munkacsoport vezetője azt mondta, itt az ideje megmutatni, hogy a cégnél minden tekintetben, minden körülmények között betartják az összes fogyasztóvédelmi szabályt és törvényt, és jóhiszeműen járnak el a fogyasztókkal szemben. A Főgáz 49 százalékát az állami tulajdonú MVM most vásárolja meg korábbi tulajdonosától, a német RWE-től, az ügylet még nem zárult le. A szolgáltatót azonban az elmúlt években sem magánbefektetők, hanem a főváros kontrollálta, hiszen 50 százaléka plusz 1 részvénye Budapest tulajdonában volt.

Az Origo megkérdezte a Főgázt arról, hogy álláspontjuk szerint az elmúlt időszakban - fővárosi cégként - milyen fogyasztóvédelmi törvényeket nem tartottak be, illetve milyen esetekben nem jártak el jóhiszeműen az ügyfeleikkel szemben. „Társaságunk jelenleg nem rendelkezik pontosabb információkkal annál, mint ami a hírekben megjelent, ezért a feltett kérdésekre nem tudunk válaszolni” – mondta Bálint Norbert szóvivő.

A vizsgálatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen végzi majd el, és az eredményeket a kormány elé terjeszti.

A másik név szerint is említett cégcsoport a még jelenleg is az RWE-hez tartozó ELMŰ-ÉMÁSZ volt. Ez a társaság szokatlanul korai időpontra, március 21-re időzítette éves közgyűlését, amely lehetőséget ad a tulajdonosainak arra, hogy még a választások előtt a lehető legnagyobb osztalékfizetést szavazzák meg. A piaci szereplők szerint egyértelműen ez volt a most bejelentett intézkedések kiváltó oka, mert a kormány nem akarja kiengedni az országból az osztalékot, vagyis az egész szektorral akarja az összeget visszafizettetni.

Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ szóvivője azt mondta, korai konkrétumokról beszélni: a közgyűlést még nem tartották meg, de még az osztalék összegére sem tett javaslatot a menedzsment.

Németh Szilárd azt mondta, a társaság azért került a kormány látókörébe, mert lépései akár az ellátásbiztonságot, illetve az élet- és vagyonbiztonságot is veszélyeztethetik.

Gíró-Szász András szerint viszont azt kell megakadályozni, hogy a tulajdonosok a karbantartásra félretett összegekből fizessenek osztalékot. Boross erre reagálva az Origónak azt mondta, a csoport idén is minden tervezett karbantartási munkát elvégzett, és azok költségeit is állta.