A tőzsdét nem sokáig érdeklik a háborúk

Bár valamelyest csillapodtak ma a kedélyek az orosz-ukrán helyzet kapcsán, érdemes megvizsgálni, vajon a tőzsdék hogyan reagáltak a múltban a hasonló háborús feszültségek kirobbanására, vagy éppen a különböző piacot érő sokkokra. 

Az S&P Capital IQ vezető stratégája szerint ugyanis egyáltalán nem okoztak a hasonló események pánikot a múltban. Sam Stovall összegyűjtött jónéhány pánikeseményt a múltból, és azt találta, hogy a befektetők legfeljebb az első egy-két napon ilyednek meg, aztán villámgyorsan visszatérnek a korábbi szintekre.

Ezzel szemben a piaci okokra visszavezethető pánikok már jókora nyomot hagynak a tőzsdéken, például a Lehman Brothers csőd, vagy éppen a Fekete hétfő 1987-ből. Pusztán fegyverropogástól tehát csak ideig-óráig ijedtek meg a befektetők a múltban.

Az S&P viselkedése a múltbeli nagyobb pánikok idején. Forrás: S&P Capital IQ, Investor.hu

A séma lényegében mindig a következő volt:

• Először pánik, heves eladói nyomás másnap. (medián: 2,5 százalékos esés)
• Aztán a pánik elmúlik, pár nap alatt kiheveri az esést az S&P 500. (medián: 14 nap)

Ráadásul a táblázatban több geopolitikai kockázattal járó esemény sem szerepel, mivel egész egyszerűen nem tudott hatást gyakorolni az amerikai piacokra. Ilyen például az:

• orosz-grúz konfliktus 2008-ból,
• az arab-tavasz 2011-ből,
• vagy éppen a szíriai konfliktus tavaly augusztusból.

Ezzel persze nem azt állítom, hogy az orosz-ukrán (megoldódó?) konfliktus nem okozhat nagyobb lejtmenetet a tőzsdéken, pusztán a múltbeli adatok alapján következtethetünk arra, hogy a befektetőket annyira nem viselik meg a háborús feszültségek. Na, majd meglátjuk.