Nincs vége Hernádi ügyének

2014.03.04. 10:38

Horvátországban megváltozott a jogi környezet, ezért a korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészségnek újra döntést kell hoznia arról, hogy kiadja-e a letartóztatási parancsot Hernádi Zsolt ellen. Bár a horvát ügyészség nem jelezte egyértelműen, mindez összefüggésben lehet azzal, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója nemrég lekerült az Interpol körözési listájáról, az ügye ott is felülvizsgálat alatt van.

Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját azzal vádolják, hogy tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajtársaság irányításában. Amikor tavaly a szeptember 25-i határidőig nem jelent meg Zágrábban a gyanúsítotti kihallgatásán, a helyi bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. A Mol-vezér ezután felkerült fel az Interpol körözési listájára is, sőt, mivel Horvátország júliustól az Európai Unió tagországává vált, a zágrábi hatóságok európai elfogatóparancsot is kiadtak ellene.

Az Interpol hivatalos oldaláról azonban nemrég lekerült az elnök-vezérigazgató neve, a szervezet az Origo kérdésére azt mondta: Hernádi esete jelenleg felülvizsgálat alatt van. Amíg ez tart, addig az Interpol nem akar további információkkal szolgálni. A vizsgálat idejére a horvátok javasolhatnak olyan átmeneti intézkedéseket, mint például az ügyre vonatkozó információk blokkolása az Interpol adatbázisában. A testület a vizsgálat befejezése után dönt arról, hogy törli, feloldja vagy pedig módosítja-e az adatokat az Interpol adatbázisában. A Hina horvát hírügynökség azonban azt írta, hogy Hernádi ügyében a megváltozott horvát jogi környezet miatt kell újra döntést hozni, és ha ismét kiadják az előzetes letartóztatási parancsot, akkor a magyar vállalatvezető fellebbezhet.

A vesztegetési ügyben korábban a magyar Központi Nyomozó Főügyészség már folytatott egy eljárást, amelyet bűncselekmény hiányában megszüntettek. Erre hivatkozva utasították el a horvát kérést is, amelyben Zágráb Hernádi Zsolt kiadatását kérte. A Mol mindvégig visszautasította a vádakat.
A bíróság korábban nem foglalkozott a letartóztatást elrendelő végzés ellen benyújtott magyar fellebbezéssel. Az indoklás szerint ugyanis ezt a horvát jogszabályok szerint csak akkor tehette volna meg, ha a vádlottat kiadják Horvátországnak. Hernádi ügyvédei ezt kifogásolva beadványt nyújtottak be a horvát alkotmánybíróságnak.

Időközben a horvát Jutarnji list azt írta, hogy a nullával egyenlő az esélye annak, hogy a Rosznyefty vagy más orosz vállalat megvásárolja az INA részvényeit, mivel az Egyesült Államok, a NATO és az EU kemény politikai és gazdasági szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt. Márpedig a Mol és a horvát kormány közötti vita pont az INA privatizációja és hosszú távú sorsa miatt folyik. A Mol – a vádak tagadása mellett - az utóbbi időben rendre azt jelezte, hogy szeretne megállapodni az INA jövőjéről, akár annak árán is, hogy kiszáll a horvát leányvállalatból, és felmerült az orosz vevő színre lépése is.

A magyar cég ugyanakkor meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Hernádi Zsolt korábban egy interjúban azt mondta, legalább megindultak az egyeztetések, és ez pozitívum, mert a magyarok éveken át készen álltak arra, hogy az INA jövőjéről tárgyaljanak, de a horvát kormány nem. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.