Milyen befektetési alapokat keresünk majd idén?

A 2000-es évek elején népszerű ingatlanalapokat megrengette a 2008-as válság, egyben világossá vált, hogy az ingatlanalap likviditását sem lehet előre biztosítani: az eladhatatlan házhoz kapcsolódó befektetési jegy maga is eladhatatlan lesz. Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója az alapblog.hu-n kitér a 2014-es év várható slágertermékeire a befektetésben.

Bilibók Botond szerint jelentős változásokra számíthatunk. Mivel a kamatok alacsonyak, a hosszú lekötések helyett sokan választják a befektetési alapokat, amelyek biztonságosak, ám a hozamok nagyon változóak. Tavaly a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége szerint több mint ezermilliárd forint került befektetési alapokba. Népszerű megoldás volt pénzpiaci- és rövid kötvény alapokba tenni a megspórolt sok ezreket, részben mert a kockázat alacsony, részben mert a vásárlás pillanatában a visszatekintő hozamuk magas volt. „Gyakran teszik fel a kérdést, hogy egy-egy adott alapnak mekkora volt a hozama az elmúlt egy/három évben. A visszatekintő hozamból azonban nem szabad a következő évekre következtetni és érdemesebb körültekintő szakmai segítséget kérni” – hangsúlyozza Bilibók.

Mára a kamatok esésével mindkettő hozama csökken, alig tér el a bankbetétek kamatától. A szakember szerint az innen távozó pénz a kockázatos eszközökbe fog visszaáramlani, hiszen azoknak magas a visszatekintő hozama és hosszú távon magasabb a hozamelvárás velük szemben.

Bilibók Botond három variációt valószínűsít az évre. Az abszolút hozamú alapok tavaly nagyon népszerűek voltak (239 milliárd forint beáramlás), ez azonban sérülhet azon, hogy kevés igazán hozzáértő befektetés-kezelő ügyködik a piacon, márpedig ez a kulcs. A második lehetőség a vegyes alapok, mikor isa pénz egy részét – jellemzően átlagosan a felét – kockázatos eszközökben, zömmel részvényekben tartják. Tőzsdei áremelkedések idején jó eredményük van, árfolyameséskor viszont ezeknek az alapoknak az értéke is csökken. Végezetül a kockázatos alapok jöhetnek szóba,ahol a pénz nagy részét hosszú kötvényben, részvényben, nyersanyagban tartják. Itt minden az adott eszközök árfolyammozgásán múlik.

Az ügyfél választ, ugyanakkor elvárja, hogy szakmai segítséget kapjon. Nem ért hozzá, de ő dönt – ez feloldhatatlan dilemmának tűnik, s így térünk vissza az abszolút hozamú alapokhoz. Itt az alapkezelő szakember dönti el, hogy mikor milyen mértékben vállal kockázatot, az ügyfél azonban egy „fekete dobozba” teszi a pénzét, nem tudja, hogy pénzének mekkora része számít kockázatos befektetésnek. Ráadásul a kezelő szakember is hibázhat (nagyon kevés a hosszú távon sikeres, azaz eredményes alapkezelő). Az abszolút hozamú alapok ma divatosak, ám a divat egyik velejárója, hogy egyre több ilyen alap jön létre, így közülük sok nem fog kimagasló eredményt elérni. De a jól teljesítő alapok, amelyek alapkezelő menedzserei nem változnak, fennmaradnak. És az ügyfeleik elégedettek lesznek.