Az Európai Bizottság szerint Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány van, de nem tartozik azok közé, ahol a hiány túlzó mértékű. Brüsszel számos aggodalmat fogalmazott meg a most megjelent vizsgálati eredményében, és úgy véli, hogy nem tudjuk tartani az úgynevezett középtávú költségvetési célt.

A bizottság felhívja a figyelmet, hogy az egyensúlyhiány okaira határozott szakpolitikai választ kell adni. A 17 országra kiterjedő európai vizsgálat eredményei szerint javul, de továbbra is erőteljesen negatív Magyarország nettó nemzetközi befektetői pozíciója, magas az állami és a magánszektor eladósodottsága, és törékeny a pénzügyi szektor. Emellett Brüsszel úgy látja, hogy a magyar export teljesítménye romlik. Ezen kívül a bankok működési környezetének javítását tartanák kívánatosnak, annak érdekében, hogy a gazdaság finanszírozása fenntartható módon helyreálljon.

"A magas államadósság szintén aggodalomra ad okot" - jegyzi meg a bizottság, amely arra is kitér, hogy bár a strukturális pénzügyi mérleg lényegesen javult, a forint gyengülése, az alacsony növekedési potenciál és a magas finanszírozási költségek megakadályozták az adósság csökkenését.
A brüsszeli testület előrejelzése szerint Magyarország nem fogja elérni az úgynevezett középtávú költségvetési célt, amely jelenleg a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiányt jelentene. A bizottság szerint Magyarország strukturális mérlege 2014-ben romlani fog.

A bizottság a 17 vizsgált tagállam közül csak háromban, Dániában, Luxemburgban és Máltán nem talált makrogazdasági egyensúlytalanságot. Túlzónak minősítette viszont a hiányt Horvátország, Olaszország és Szlovénia esetében.