A gazdagok még hitelhez is olcsóbban jutnak

2014.03.06. 16:15

Vonzó hirdetésekkel bombázzák a hitelre ácsingózókat a bankok, de az átlagember csak drágábban kaphat kölcsönt, a legjobb ajánlatokhoz eleve magas jövedelem kell. Teszteltük a legnagyobb bankokat.

Az átlagember gyakran feltételezi, hogy a hirdetésekben szereplő nagyon vonzó hitelkamatot ő biztosan nem fogja megkapni, az kizárólag a kiváltságosok számára érhető el, vagy egyáltalán nem is létezik. A Bankmonitor.hu legfrissebb piacelemzésében annak járt utána, hogy a banki hirdetményekben szereplő kamattal szemben mit kaphatunk a valóságban, ha átlagfizetés mellett egy átlagos ingatlant szeretnénk megvásárolni hitellel. Egyáltalán megkapjuk a hitelt? Friss, valós tapasztalatok a tíz legnagyobb magyarországi banktól.

Kértünk 6 milliót 20 évre

Egy 10 millió forintos ingatlant kívántunk vásárolni 4 millió forint önerővel, azaz 6 milliós kölcsönt szerettünk volna felvenni 20 évre. Az első esetben családi szinten (férj és feleség közös fizetéséből) 230 ezer forint jövedelemmel számoltunk, a második esetben egyedülállóként 300 ezer forintunk volt, ez bőven átlagon felüli keresetnek számít.

Tíz nagy bankot kerestünk fel személyesen. Minden esetben megkaptuk a hitelt a fentebb jelzett jövedelem és önerő mellett. Igaz, a 6 millió forintos hitelre vonatkozóan egyes bankok már hangsúlyozták, hogy „annak az ingatlannak tényleg 10 millió forintot kell érnie”. A tíz bankból ugyanakkor voltak bőkezűbbek is, amelyek az említett jövedelmi viszonyok mellett akár 7 millió forint hitelt is ajánlottak.

Megkapjuk a legjobb kamatot?

Vizsgálatunk elsődleges fókusza az volt, hogy a hirdetményben szereplő legjobb kamatszintet vajon megkaphatjuk-e mi is a 230 ezer forintos családi jövedelmünk mellett. Ez ugyanis a nagy magyar átlag, illetve annál egy kicsit még rosszabb is: a családfő 150 ezer forintot keres, a feleség meg 80 ezret. A válasz nem magától értetődő, hiszen a bankok egy része alapos ügyfélminősítést végez. Megnézi, mekkora jövedelemmel rendelkezünk, milyen arányt képvisel a hitel az ingatlanvásárlásunkban, hol helyezkedik el a kiszemelt ingatlan, vagy, hogy milyen régóta vagyunk alkalmazásban a jelenlegi cégünknél. Az ügyfélminősítés eredménye sok esetben oda vezet, hogy az átlagember nem kapja meg a legkedvezőbb kamatot, mert a bank a kockázatosabb ügyfelek közé sorolja, ezért többet kér a hitelért.

Próbavásárlásunk ezt többé-kevésbé alátámasztotta (lásd az ábrát is). A legjobb hitelek kamatszintje (pontosabban a thm mutató) a tíz legnagyobb bank hirdetésében átlagosan 6,77 százalékos volt. A konkrétan nekünk kiajánlott hitelek átlagos thm mutatója ezzel szemben 7,47 százalék. Mindebből az következik, hogy a 6 millió forint hitel után 20 év alatt összesen nem 10,7 milliót, hanem annál 5,9 százalékkal többet, 11,3 milliót fogunk visszafizetni. Hogy ki, hogyan ítéli meg ezt a többletet, az szubjektív, vizsgálatunk megkezdése előtt mi ennek a dupláját is elképzelhetőnek tartottuk volna.

Forrás: Bankmonitor.hu

A tíz bank ajánlata között igen komoly eltérések voltak: néhány banknál megkaptuk volna a hirdetményben szereplő legjobb hitelt, néhány banknál marginális volt az eltérés, az esetek kis részében pedig számottevő (a meghirdetett legjobb kamat és az átlagemberként megkapott kamat akár 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben is eltért).

Könnyebb a dolgunk, ha több a pénzünk

A második szituációban 300 ezer forint havi jövedelemmel egyedülállóként kívántunk hitelt felvenni. A magasabb jövedelem már kisebb eltérést eredményezett a legjobb bankok hirdetései és a ténylegesen adott ajánlat között. Az eltéréseket az alábbi ábra foglalja össze.

Forrás: Bankmonitor.hu

Tele vagyunk félelmekkel

Ha ma egy tetszőlegesen kiválasztott embert megkérdezünk a hitelekhez fűződő érzelmeiről, akkor minimum 30 perces egybefüggő monológra kell felkészülnünk. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes bankokban mennyire kap az ember valós válaszokat a hitel kockázatairól. A tájékoztatás első szintje tökéletes: megtudhatjuk, hogy igen, emelkedhet a havi törlesztő, ha nő a kamatszint. Helyenként viszont némi elbizonytalanodást éreztünk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mégis milyen kamatszint növekedése esetén nő a mi törlesztőrészletünk. Egy-két bankban említették például a Magyar Nemzeti Bank alapkamatát, de lehet, hogy azért, mert a BUBOR-t, a budapesti bankközi kamatlábat csak az emberek töredéke ismeri, és jobban tudja azonosítani a jegybanki alapkamatot. (A hitelek többsége viszont a BUBOR-t alkalmazza, mint referencia-kamatlábat.)

Pontos és jól hangsúlyozott figyelmeztetést kaptunk arra vonatkozóan, hogy „ha nő a kamat, akkor nő a hiteltörlesztés”. Igen ám, de konkrétan mennyivel? Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy például 2 százalékpontos kamatemelkedésnél mennyivel nő a havi törlesztőrészletünk, akkor arra már csak a banki ügyintézők kevesebb mint a fele tudott jó választ adni.