Megváltoztathatják a devizahiteles szerződéseket

Kivételes esetekben megváltoztathatja a Parlament a devizahiteles szerződéseket, derült ki az Alkotmánybíróság által a kormány devizahitelesekkel kapcsolatos indítványára adott állásfoglalásból.

• Jogszabály kivételes helyzetben megváltoztathatja a korábban kötött szerződéseket - áll az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn hozott határozatában. A devizahitelezés első olvasatra beleesik a kivételesnek nyilvánított feltételekbe.
• Ha a parlament át akarja írni a devizahitel-szerződéseket, akkor köteles bizonyítani, hogy megfelel ezeknek az alkotmányos feltételeknek.
• A leendő törvényben érdekegyensúlyra kell törekedni, mindkét fél érdekét figyelembe kell venni.
• Az Alkotmánybíróságnak nem feladata a fogyasztóvédelmi szabályok alkotmányos vizsgálata, vagyis visszadobta a hozzá irányuló kérdést, miszerint az alkotmányból levezethető-e olyan fogyasztóvédelmi szabály, ami szerződés alkotményellenességét jelentené.
• A „rendes bíróság” feladata megállapítani, hogy a szerződés megfelel-e a fogyasztóvédelmi szabályoknak.
• A bejelentés főleg az OTP-t érintheti a magyar tőzsdei cégek közül, miután a kormány jövőben folytatandó devizahiteles politikája nagymértékben függ a mai állásfoglalástól, valamint a Kúria hónapokon belül várható jogegységi döntésétől.
• Az OTP árfolyama 3 580 forint közeléből 3 530 forintig esett a bejelentés után, ám innen minimális korrekciót mutatott.

Az Alkotmánybíróság döntéséből egyelőre nehéz pontos következtetést levonni a bankokra nézve, az mindenesetre pozitív lehet, hogy a devizahiteles szerződéseket módosítani csak úgy lehet, hogy közben érdekegyensúlyra kell törekedni. Ez arra enged következtetni, hogy legalábbis az alkotmánybíróság bezárná a kaput újabb jelentős banki veszteségeket eredményező döntések előtt. A fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos vélemény szintén ebbe az irányba mutat, nem lehet kijelenteni, hogy a devizahitel szerződések alkotmányellenesek lennének, vagyis egy lehető legrosszabb szcenáriót ütött ki ezzel az AB.

Fontos persze megjegyezni, hogy a kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a devizahitelek kivezetése (kommunikációs szinten legalábbis mindenképp), márpedig annak tervezett módja továbbra is bizonytalanságot jelent a bankok számára. A Kúria, majd most az AB döntése mindensetre arra engednek következtetni, hogy a legrosszabb szcenáriókat talán elfelejthetjük a probléma kezelése kapcsán.