Mindent felhasznál a NAV, amit a neten talál a cégről

Vágólapra másolva!
A MAZARS közleményben listázza, hogy az idén mire fókuszál kiemelten az adóhatóság. Áfacsalás, transzferárakkal zsonglőrködés, szabálytalanul igénybe vett kedvezmény, agresszív adótervezés, és még számos részterület mind szigorú ellenőrzés tárgya lesz.
Vágólapra másolva!

2014-ben a NAV kiemelt célja a jellemző csalás-szerkezeteket feltárni, megtalálni az ilyen ügyekben érintetteket, az adóminimalizálókat, a fiktív számlákkal operáló vállalkozásokat, valamint fokozott figyelemmel vizsgálja ki az áfát érintő belföldi összesítő jelentéseket. Tavaly az adóhiány tetemes része, 86,5 százaléka (2012-ben ez az adat 83,6 százalék) származott áfacsalásból.

Ami a társasági adót illeti, az ellenőrzés fókuszába kerül a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-képzés, és a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, vagy profitkimentése, főleg ha a hazai cég papíron veszteséges. A 71 országban jelenlévő könyvvizsgáló és adótanácsadó kitér arra, hogy NAV nem fog elsiklani a nemzetközi cégcsoportok agresszív adótervezése felett, ahogy fontos témája lesz az is, mennyire helytállóan számoltak el a cégek a beruházásnak számító tételekkel, és mi a helyzet az adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségekkel.

Az adóellenőrzés kiterjed arra, mennyire szabályosan vették igénybe a cégek a különböző adókedvezményeket, így a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt. Hasonlóképpen fontos téma az ellenőrzésben a szándékosan eltitkolt jövedelem kérdése: ha a vállalkozás nem tudja igazolni, hogy vállalkozási céllal vett fel jelentős összeget a céges számláról.

A NAV jobban figyel majd a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel. Fontos vizsgálati terület továbbá a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó. Tüzetesen megvizsgálják a munkaerő-kölcsönzést és kiszervezést, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét.

2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

A MAZARS összefoglalója rámutat, hogy a kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható. Kiemelt figyelemre számíthatnak a székhelyüket gyakorta váltó cégek, illetve a nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódó címen bejelentett vállalkozások. Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, csak kézbesítési adatokat adott meg, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat. Fontos változás továbbá, hogy a NAV idén már az interneten nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során, aminek kiemelt jelentősége lesz a webáruházak szempontjából.

2014-ben kiemelt figyelmet kap a mezőgazdasági szektorban a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás, hústartósítás, és a malomipari termékek gyártása. A kereskedelemben a gépjárműjavítás, - karbantartás és a gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, illetve a cukor, az édesség, a zöldség és gyümölcs, és az élőállat nagykereskedelme kap figyelmet. De emellett a reklámügynöki, a munkaerő-kölcsönzést és a személybiztonsági tevékenységet folytatók is számíthatnak ellenőrzésre.

A lista nem lehet teljes a pénztárgépek említése nélkül. A kötelezettségek nem teljesítése magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében esetben 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.