2014-ben a NAV kiemelt célja a jellemző csalás-szerkezeteket feltárni, megtalálni az ilyen ügyekben érintetteket, az adóminimalizálókat, a fiktív számlákkal operáló vállalkozásokat, valamint fokozott figyelemmel vizsgálja ki az áfát érintő belföldi összesítő jelentéseket. Tavaly az adóhiány tetemes része, 86,5 százaléka (2012-ben ez az adat 83,6 százalék) származott áfacsalásból.
Ami a társasági adót illeti, az ellenőrzés fókuszába kerül a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-képzés, és a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, vagy profitkimentése, főleg ha a hazai cég papíron veszteséges. A 71 országban jelenlévő könyvvizsgáló és adótanácsadó kitér arra, hogy NAV nem fog elsiklani a nemzetközi cégcsoportok agresszív adótervezése felett, ahogy fontos témája lesz az is, mennyire helytállóan számoltak el a cégek a beruházásnak számító tételekkel, és mi a helyzet az adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségekkel.
Az adóellenőrzés kiterjed arra, mennyire szabályosan vették igénybe a cégek a különböző adókedvezményeket, így a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt. Hasonlóképpen fontos téma az ellenőrzésben a szándékosan eltitkolt jövedelem kérdése: ha a vállalkozás nem tudja igazolni, hogy vállalkozási céllal vett fel jelentős összeget a céges számláról.
A NAV jobban figyel majd a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel. Fontos vizsgálati terület továbbá a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó. Tüzetesen megvizsgálják a munkaerő-kölcsönzést és kiszervezést, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét.
2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.
A MAZARS összefoglalója rámutat, hogy a kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható. Kiemelt figyelemre számíthatnak a székhelyüket gyakorta váltó cégek, illetve a nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódó címen bejelentett vállalkozások. Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, csak kézbesítési adatokat adott meg, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat. Fontos változás továbbá, hogy a NAV idén már az interneten nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során, aminek kiemelt jelentősége lesz a webáruházak szempontjából.
2014-ben kiemelt figyelmet kap a mezőgazdasági szektorban a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás, hústartósítás, és a malomipari termékek gyártása. A kereskedelemben a gépjárműjavítás, - karbantartás és a gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, illetve a cukor, az édesség, a zöldség és gyümölcs, és az élőállat nagykereskedelme kap figyelmet. De emellett a reklámügynöki, a munkaerő-kölcsönzést és a személybiztonsági tevékenységet folytatók is számíthatnak ellenőrzésre.
A lista nem lehet teljes a pénztárgépek említése nélkül. A kötelezettségek nem teljesítése magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében esetben 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.