Pörögnek a médiasztárok

Nagy menetelésen van túl az USA két meghatározó szórakoztató ipari vállalata, a Viacom és a Walt Disney. A részvények árfolyama rendkívül fontos szinteknél mozog, kedvező esetben pedig ismét lendületbe jöhetnek, és új csúcsokat hódíthatnak meg.

Viacom: Erős támaszokról ugorhat

Impozánsan fest a Viacom szórakoztatóipari óriás napi grafikonja. Az árfolyam a hosszú távú emelkedő trendvonal és a 100-as Fibonacci szint találkozásánál található, ami kifejezetten erős szintnek számít.

Innen jó esély van rá, hogy el tud rugaszkodni a részvény, és megindul új csúcsok felé. Optimizmusra ad okot, hogy a trendvonal a múltban jó néhány alkalommal erős támasznak bizonyult, és fel tudott pattanni róla az árfolyam.

Persze érdemes leszögezni, hogy az év elején hosszabb időre már járt a trendvonal alatt az árfolyam, azaz teljesen biztosak nem lehetünk benne, hogy végleg nem töri le a támaszt a papír.

Ha a Viacom el tud rugaszkodni a támaszokról, akkor első körben a 123-as Fibonacci által kijelölt 97 dollárig repülhetne, utána pedig a 103 dollárnál található 138,2-es Fibonacci-szint jelenthetne megállót számára.

Ha letörné ezt a kettős támaszt, és dél felé indulna el, először az 50 napos mozgóátlag állíthatná meg az esést. Ezután a 200 napos mozgóátlag és a 76,4-es Fibonacci szint nyújthatna menedéket a papírnak.

A részvény jelenleg meglehetősen kedvező hozam-kockázat aránnyal kereskedhető. A veszteségvágó megbízásunkat az 50 napos mozgóátlag alá helyezve, valamint 97 dollár körüli célár esetén bőven 3:1-es hozam-kockázat arány adódhat.

Az indikátorok közül az RSI a semleges zónában mozog, az MACD viszont eladási jelzést adott az elmúlt napokban, ami mindenképpen óvatosságra intő jel lehet.

Viacom napi grafikon (Nasdaq) Forrás: Tradingview.com, Investor.hu

Walt Disney: Történelmi csúcsán gondolkodik

A másik nagy szórakoztatóipari cég, a Walt Disney szintén fontos szintnél mozog. Az árfolyam a 100-as Fibonacci-vonalnál, történelmi csúcsánál található, amit egyelőre nem tudott maga mögött hagyni.

Mivel a papír történelmi csúcsánál mozog, korábbi ellenállás nem állja útját az emelkedésnek, így Fibonacci szintek segítségével lehetséges meghatározni a további célszinteket.

Ha lendületbe tudna jönni a részvény, első körben 94 dollárig is száguldhatna, ahol a 123,6-os Fibonacci található. Ennek áttörése után pedig akár a 138,2-es Fibonacci-szint is következhetne.

Ha a részvény lefordulna a jelenlegi szintről, az emelkedő trendvonal, az 50 hetes mozgóátlag és a 76,4-es Fibonacci szint együttes erővel állíthatná meg az esést. Ha ezek a támaszok is elesnének, a 200 hetes mozgóátlag jelenthetne megállót a papír számára.

Az indikátorok közül az RSI a túlvett tartomány határát jelentő 70-es szintnél mozog, amire érdemes lehet odafigyelni, hiszen korábban nem sokáig tudott e szint felett ragadni az indikátor.

Walt Disney heti grafikon (NYSE) Forrás: Tradingview.com, Investor.hu

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

Mi az RSI?

Az RSI az angol Relative Strenght Index rövidítése, mely az adott instrumentum relatív erejét mutatja. Az indikátor értéke 0 és 100 között ingadozik. Az RSI kiszámolásának módja: 100-(100/(1+E/CS)), ahol az E azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző "n" napon emelkedtek, míg a CS azoknak a záróáraknak az összege, amelyek az előző "n" napon csökkentek.

Túladott egy instrumentum akkor, ha 30 alatti az RSI értéke, és túlvett, ha 70 fölött mozog. Vételi vagy eladási jelzést akkor kapunk, ha a túladott vagy a túlvett zónából kilép az indikátor.

Az RSI indikátor esetében gyakran vizsgálják a technikai elemzők, hogy az árfolyammal együtt mozog-e, vagy más utakon jár. Ha az árfolyam új lokális csúcsot ér el, de az indikátor a korábbi lokális csúcstól alacsonyabb szinten ér el csúcsot, akkor divergenciáról beszélünk, ami sokszor trendfordító szokott lenni.