Matolcsyék már látják a célszalagot

Vágólapra másolva!

Húsz hónap kamatcsökkentése után bejelentette a jegybank, hogy lassan itt a kamatvágások vége. Ha szerencsésen alakulnak a külpiaci feltételek, akkor beleférhet még egy kamatvágás, de a célszintet már így is elérték, úgyhogy az sem baj, ha nem lesz több csökkentés. A forint közben tartósan gyengélkedik, de ez már a kormányt se nagyon zavarja.

Jankovics Soma

Vágólapra másolva!

MNB gazdaság plusz devizapiac jegybank alapkamat

Kedden a huszadik egymást követő hónapban csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot, amely 2012 nyara óta 7 százalékról 2,6 százalékra csökkent. Ez a kamatmérték messze a legalacsonyabb a rendszerváltás utáni Magyarországon.

A lépés nem lepte meg a piacot, bár már a jegybankon belül is felerősödött az óvatosságra intők hangja. Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja azt nyilatkozta, hogy minden vágással exponenciálisan növekednek a kockázatok. Balog Ádám jegybanki alelnök pedig azt mondta, hogy "újra kell értékelni a helyzetet, komoly munka folyik ezzel kapcsolatban, és ez már látszani fog március-április-májusban".

A jegybank a délután három órakor kiadott közleményében óvatosan kitűzte a kamatcsökkentési ciklus végét, de úgy, hogy nyitva hagyták a lehetőséget még egy utolsó vágásra. Azt írták, hogy "a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre". Ugyanakkor a közlemény következő mondatában már az áll, hogy "az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet", ami az inflációs cél elérését és a gazdaság ösztönzését biztosítja. Ha romlana a pénzpiaci környezet, akkor arra az esetre a tanács "nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására".

Mindez nagyjából azt jelenti, hogy a monetáris tanács elérte azt a kamatszintet, amit szeretett volna, de ha jól alakulnak a külső feltételek, akkor egy utolsó csökkentés még beleférhet. Ha a környezet nem támogatja az újabb vágást, akkor sincs gond, mert nagyjából már ott van a kamat a kívánt mértéknél.

Mit ért el a jegybank?

A 2,6 százalékra leszállított alapkamat több hatással is járt, így például lejjebb vitte a céges hitelek kamatát. A jegybank a gazdaságot szeretné pörgetni az olcsó hitelekkel, hiszen a cégek olcsóbban jutnak így forráshoz, amiből fejleszthetnek. A hatás látható: 2012 januárjában még 9 százalék fölött volt a céges, változó kamatozású forinthitelek átlagkamata, az idén januárban viszont már csak 4,6 százalék, vagyis a kamatcsökkentéssel párhuzamosan megfeleződött a hitelek kamata.

Ugyanezen időszak alatt a céges hitelállomány növekedett ugyan körülbelül 200 milliárd forinttal, de ez nagyrészt az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhető. Hiába feleződött meg a céges hitelek kamata, ha közben legfeljebb 2,5 százalékért is kapnak kölcsön. A tavalyi első programban 750 milliárd forint hitelt osztottak ki, de ennek egy igen nagy része a korábbi hitelek kiváltására ment el, így nem a teljes összeg növelte a hitelállományt. Az azóta elindított új hitelprogram iránt jóval kisebb az érdeklődés, Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint március közepéig 85 milliárd forintot osztottak ki. Vagyis a kamatcsökkentés olcsóbbá tette a hiteleket, de ez önmagában alig növelte a cégek hitelállományát.

Az alacsonyabb kamat nemcsak a céges, hanem a lakossági hitelek kamatát is leszállította. (A forintlakáshitelekét átlagosan 10,6 százalékról 7 százalékra. Más hiteltípusoknál más mértékű volt az elmozdulás.) A magyarok azonban még mindig inkább szabadulnának az adósságaiktól, ezért szinte az összes hiteltípus esetén csökkent a háztartások hitelállománya – vagyis olcsó hitel ide vagy oda, nem kérnek a magyarok a hitelekből.

Nem ártana készülni

A jegybank és Matolcsy György jegybankelnök többször is említette korábban, hogy az inflációt tartja elsődlegesnek, vagyis amíg az infláció alacsony, addig a kamatot is lehet csökkenteni. Az áremelkedés pedig januárban 0 százalékra esett, és februárban is csak 0,1 százalék volt. A jegybanki tanács februári kamatdöntési közleményében még kifejezetten úgy fogalmazott, hogy lát teret a további csökkentésre.

Az alapkamat azonban nemcsak a hitelkamatokra és az árakra gyakorol hatást, hanem az ország pénzügyi stabilitására is. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az alacsony infláció és a mérsékelt GDP-növekedés ugyan megengedi az alapkamat csökkentését, de közben figyelni kell arra is, hogy a feltörekvő piacokon (idetartozik Magyarország is) folyamatosan romlik a befektetői hangulat. Ez tőkekiáramlással jár, és ez veszélyezteti Magyarországot is Horváth szerint.

A rossz hangulathoz több tényező is hozzájárul. Horváth István szerint az ukrán–orosz konfliktus, a rossz kínai makrogazdasági adatok és az amerikai jegybank pénznyomtatásának visszafogása mind a feltörekvő piacok ellen dolgoznak. A befektetési szakértő szerint ez "leginkább azokra az országokra nézve járhat súlyos következményekkel, amelyek nem készülnek fel időben a tőkekivonási hullámra". Ebből a szempontból Lengyelország és Magyarország ellentétes irányba mozog, mivel Varsó a kamat emelését készíti elő, a magyar jegybank viszont a lazítás irányába halad.

A jegybank az alapkamattal a magyarországi kamatkörnyezetet is befolyásolja. Egy külföldi, például amerikai befektető azért hozza Magyarországra a pénzét, mert itt nagyobb hozamot tud elérni. Ha nem kap nagyobb hozamot, akkor nem fogja felvállalni a magyarországi befektetéssel járó kockázatot. Ha pedig eladja a forintban vezetett befektetéseit, akkor azzal gyengíti a forintot. Ez a hatás is hozzájárult ahhoz, hogy márciusra tartósan 310 forint fölé került az euró (kedden délután 311 forintnál volt).

Nem zavar a gyenge forint

A gyenge forint újabban már nem különösebben zavarja a kormányt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádióban azt mondta, hogy rövid távon az árfolyamváltozás csak pillanatnyi előnyt tud adni az exportáló magyar cégeknek, de "hosszú távon, ha egy gyengébb árfolyam alakul ki, akkor abban kell gondolkodni, hogy a mostani 2-3 ezres kis- és középvállalkozói kör helyett, akik exportálni tudnak, egy jóval nagyobb kör alakulhat ki, akik részben importot tudnak kiváltani, részben meg tudnak jelenni a külső piacokon. Gazdaságfejlesztésben kell gondolkodni."

A miniszter megemlítette a devizahiteleseket is, akiknek a forint gyengülése húsba vágó lehet. Varga megismételte, hogy arra kell törekedni, hogy ez a rendszerkockázat megszűnjön. Ezzel visszautalt az Alkotmánybíróság múlt heti döntésére, amely után Gulyás Gergely a Fidesz nevében a devizahitelek kivezetésére tett ígéretet.

Varga Mihály szavai összességében azt jelzik, hogy a kormány nem bánja, ha gyengül a forint. Bő egy hónapja a miniszter hozzáállása még alapvetően más volt. Február közepén még azt remélte, hogy a monetáris tanács felelősen értékeli, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek.