A felhőalapú szolgáltatások csak a második lépés a kisvállalkozókkal való együttműködésben, mondja Lakatos Péter, a Telekom kis- és középvállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki szerint az első az informatikai alapok lerakása.  

Nemrég telt el az első éved a Telekomnál. Mik voltak az első év legnagyobb sikerei?

Komoly sikereink vannak a vállalati informatika területén is– úgy gondolom, hogy amit most kínálunk a kkv-szektor számára, az összhangban van az elvárásaikkal és az igényeikkel. Ezeknek az elvárásoknak azonban hosszú távon is meg kell felelnünk,hisz a Telekom célul tűzte ki, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kulcsfontosságú üzleti partnere lesz hosszú távon Magyarországon.

 Nagyon sok energiát fordítottunk az ügyfélélmény javulására: az elmúlt évben jelentősen, mintegy 30-40 százalékkal javult minden, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos mutatónk. Akár a várakozási időről, akár az új szolgáltatások létesítésének átfutási idejéről beszélünk, mindenhol látványos a javulás.

Lakatos Péter, a Telekom kkv-üzletágért felelős vezérigazgató-helyetteseFotó: Balla Zsolt

Teljes mértékben átalakítottuk ezen kívül az árazási stratégiánkat, aminek a sikerét jelzi, hogy alig néhány hónap után a kisvállalati ügyfeleinknek már csaknem a negyede az új tarifacsomagjainkat veszi igénybe.

Legnagyobb sikerként egyértelműen a csapatom felállítását érzem. Szakmailag is egy nagyon erős csapat állt össze, és attitűdjét tekintve is jó a társaság.

Mik voltak eközben a legnagyobb tanulságok?

Amikor az ember gyökeres változásokat akar, akkor hiába tudja, hogy mennyire sok energiát kell rászánnia, a végén mindig túl optimistának bizonyul.

Körülbelül fél évvel ezelőtt azt mondtad, hogy pozitív változások előjeleit látod a kkv-szektorban. Beigazolódtak az akkori várakozásaid?

Igen. Az akkor megindult trendeket – a perchasználat emelkedése, az új technológiák iránti növekvő érdeklődés – változatlanul érezzük. Tulajdonképpen bármelyik területet nézzük, a mobilinternettől kezdve az informatikáig mindenhol növekedést látunk. Ezekből kiindulva én optimista módon továbbra is úgy látom, hogy a kkv szegmensben pozitív irányú folyamatok indultak meg.

Szintén tavaly ősszel kezdett körvonalazódni az új stratégia, hogy a kis- és középvállalatokat nem a csúcstechnológiával, hanem alapvető informatikai szolgáltatásokkal szólítjátok meg. Ez bevált?

Mindenképpen. Egy telekommunikációs cég esetében magától értetődő, hogy a portfóliója felépítésekor azokra a technológiákra – esetünkben a felhőalapú szolgáltatásokra illetve a mobil-megoldásokra – összpontosít, amelyek kapcsolatban állnak a telekommunikációval.

A vásárlóinkkal beszélgetve azonban azt láttuk, hogy az ő informatikával kapcsolatos problémáik sokkal alapvetőbbek. Szeptember óta mi ezekre a problémákra is kínálunk megoldásokat, sőt, elsősorban ezeket az alap-problémákat szeretnénk megoldani.

Egy közelmúltban végzett felmérésünk rámutatott arra, hogy az ügyfeleink körülbelül felénél a géppark átlagéletkora több mint öt év. Az ötéves gépek néha elszállnak, a rajtuk futó szoftverekre már nemigen van támogatás, ezeknek az ügyfeleknek a többségénél az adatmentés a CD-írást jelenti – egyszóval tehát az infrastruktúra alapjaival vannak gondok.

Mik a fő okai ennek az elmaradottságnak?

Csak a klasszikusok: nincs rá idő, és nincs rá pénz. A pénz tekintetében a mobilkommunikációban már jól bevált részletfizetési konstrukciókat tesszük most hozzáférhetővé az informatika területén is: miközben az eszközök az első pillanattól kezdve az ügyfelek tulajdonába kerülnek, azokat csak huszonnégy hónapos részletekben kell kifizetniük – ezzel a konstrukcióval gyakorlatilag mentesülnek az egyszeri, komoly beruházás kényszere alól.

Az időhiányra pedig az a válaszunk, hogy velünk egy félórát kell eltölteniük, és utána mi mindent megoldunk, amire csak szükségük van. Minden fejfájást, macerát, utánajárást megspórolunk az ügyfeleinknek.

Az előbb idéztél egy kutatásból, amit a Telekom nemrég végzett a kkv-szektor szereplői között. Mi volt számodra a kutatás legmeglepőbb következtetése?

Maguk a vállalkozók is nagyon komor színben látják a saját maguk infrastrukturális helyzetét. A kutatásból például kiderül, hogy a 10-50 főt foglalkoztató magyar cégek szkeptikusa, a vállalatvezetők úgy gondolják, a felhőalapú szolgáltatásokra épülő irodára ma még nem érett a cégük: a döntéshozók fele véli úgy, hogy ezt cégüknél csak nehezen lehetne kivitelezni.

A másik terület, ahol én optimistább voltam, mint amit az eredmény később visszaigazolt, az az, hogy mennyire érzik a vállalkozók fontosnak az informatikát. A félelmek jelentős része persze bizalmatlanságon alapul: a döntéshozók háromnegyede alapvetően ellenállással fogadta, hogy például a rendszer-üzemeltetés felelősségét ki kellene adni egy harmadik személynek vagy szolgáltatónak.

Az előbb említettem, hogy a két alapprobléma a pénz és az idő hiánya. Valójában egy harmadikat is hozzá kell tennünk: a prioritáslistának az informatika sokszor csak a legvégén szerepel.

Egy vállalkozás a teljes költésének ma átlagosan 1,8 százalékát költik informatikára. Ez jó, ha arra elég, hogy lecseréljék az elfüstölt gépeket vagy néha frissítsék a számlázószoftvert.

A kutatás kimutatta, hogy a felhőalapú szolgáltatások terjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy nincs megfelelő bizalom ezekkel a szolgáltatásokkal szemben. Hogyan tud egy technológiai cég megközelíteni egy bizalmi problémát?

A bizalom valóban kulcskérdés. A most végzett kutatásból kiderült többek között, hogy a kisvállalati ügyfeleink kétharmada ingyenes email-szolgáltatást használ. Amikor azonban elmondjuk nekik, hogy ezek felhőszolgáltatások, akkor azért eléggé meglepődnek.

Úgy látjuk, hogy a félelem és a bizalmatlanság nagy része egyszerűen a tájékozatlanságból adódik. Nekünk tehát ott van szerepünk, hogy információval szolgáljunk, és edukáljunk, amivel „demisztifikáljuk” ezeket a szolgáltatásokat.

Ha nem technológiai oldalról közelítünk, hanem onnan, hogy ezek a megoldások milyen szolgáltatásokat nyújtanak, akkor általában sokkal nagyobb nyitottságot tapasztalunk.

Sok múlik a hozzáálláson, de szerintem ez főleg idő kérdése.