Alig egy hónapja, március elején nyílt meg Budapesten a Brit Kereskedelmi Központ (British Business Centre). A kezdeményezés ötletgazdája Jonathan Knott, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. Mint az Üzletrésznek elmondta, azért, mert eddig kiaknázatlan maradt az angol-magyar kisvállalkozói együttműködésben rejlő potenciál.

„Londonban szinte rohan a vállalkozó után a tapasztalat és a pénzügyi támogatás..."Fotó: Hajdú D. András - Origo

Összefoglalva a Központ lényegét, gyakorlatilag bármelyik kisvállalkozó besétálhat, ott kézen fogják, lépésről-lépésre segítik, mindent megtesznek azért, hogy partnert, tőkét, piacot találjon. Erre szokták azt mondani, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. 

Ezt örömmel hallom, de megnyugtatom a vállalkozókat, higgyenek csak a szemüknek. Jó ideje meggyőződésünk volt, hogy nem elég fejlett az üzleti kapcsolat a két ország vállalkozói között. A brit üzletemberek, vállalkozók nem ismerik a magyar lehetőségeket, a magyar cégek nincsenek tisztában mindazzal, amit a brit vállalkozói környezet nyújthat nekik. Korábban a támogatás nem volt olyan koncentrált, mint lehetett volna. Elhatároztam, hogy változtatok ezen.

Első hallásra úgy működik, mint egy társkereső oldal.

Pontosan. És a kiterjedt kapcsolati háló mellett fantasztikus adatbázisunk van. Sok cég éppen most keresi, hogyan fejlődhetne, hol találhat új piacot, ahogy mi azokat a magyar kis- és középvállalkozókat, akik készen állnak a bővülésre, az exportra. Amelyik magas, barna angol céget keres, hogy maradjunk a társkereső hasonlatnál, azt bemutatjuk egynek, jöhet az első randevú. Eddig ugyanis feltűnően nem próbálkoztak egymással. A sikert nem tudjuk garantálni, ahogy az életben sem biztos, hogy két összehozott ember boldog lesz. De okosan és felkészülten csináljuk, ezért jó esélyt látunk a sikerre.

Mit adhat a mi piacunk az angol vállalatoknak?

Bármelyik kisvállalatba vérfrissítést hozhatnak új beszállítók, termékek, alapanyagok, szolgáltatások. A globalizált világban kevés az olyan vállalat, amely boldogul egyedül, megbízható és tapasztalt partnerekre mindenkinek szüksége van. Ezek a logikus gondolatok. De amit a legjobban szeretünk a Kereskedelmi Központban, hogy a gyakorlat azonnal igazolta az elméletet. Március elején közel negyven kis- és középvállalatot hívott meg a Brit Nagykövetség kereskedelmi csapata az Egyesült Királyságból. Két cég már a megnyitó napján szerződött, és több mint száz névjegykártya cserélt gazdát. Sok hazámbeli vállalkozás bemelegítésnek tekintette az első utat, ők vissza akarnak jönni, mert látják a lehetőséget. Szinte alig tudnék olyat említeni, aki üres kézzel távozott volna.

Mi alapján szelektálták a magyar vállalatokat?

A csapatom végignézte mind a negyven angol vállalat profilját, és összegezték, ki passzolhat hozzájuk. De ennek hatalmas munkáját most már átadjuk a Brit Kereskedelmi Központnak. Ez lesz a feladata, méghozzá full time, és az egyetlen.

„Sok hazámbeli vállalkozás bemelegítésnek tekintette az első utat, ők vissza akarnak jönni, mert látják a lehetőséget..."Fotó: Hajdú D. András - Origo

Ez a harmadik éve Magyarországon. Mik az általános benyomásai a szektorról?

A kisvállalkozásokat nagyon nehéz egy kalap alá venni. A makrokondícióktól függetlenül számukra abban rejlik a siker kulcsa, mit nyújtanak. A negyven angol vállalat mindegyike olyan terméket állít elő, amelynek szerintünk ezen a piacon van esélye. Elsősorban B2B kapcsolatokra gondolunk, de semmi akadálya a B2C értékesítésnek. Úgy tapasztaltam, az elmúlt években a kisvállalkozások tőkehiánnyal küszködtek. A brit cégek jobban hozzáférnek a forrásokhoz, hála annak, hogy pompás állapotban van a gazdaságunk, és annak, hogy London az európai bankrendszer központja. Napóleon szatócsnépnek nevezett bennünket. Sértésnek szánta, de mi bóknak vettük. Valóban jó érzékkel üzletelünk, ez a túlélési stratégiánk. A Központ működésének második alappillére a minél konkrétabb együttműködés. A harmadik az lesz, hogy bátorítjuk a felkészült, gyorsan növekedni vágyó magyar cégeket, jöjjenek ki az Egyesült Királyságba. Úgy véljük, az ottani infrastruktúra nagyon kedvez a gyors növekedésnek, a nemzetközi piacra lépésnek, szinte az üzlet profiljától függetlenül. Ennek a projektnek részben az az üzenete, nem biztos, hogy ugyanazokra a beszállítókra és partnerekre kell támaszkodnunk, akikre az elmúlt 15 évben. Nem állítom, hogy a mi alternatívánk minden esetben kedvezőbb, de biztosan érdemes összehasonlítani. Annál is inkább, mert a Központ szolgáltalásai ingyenesek. Nagykövetként a hazám virágzását, jólétét tartom szem előtt. Márpedig a működő kereskedelem mindkét oldalnak jót hoz.

Vannak preferált ágazatok?

Eredetileg kiválasztottam néhányat, de azt gyorsan elvetetttük. Kkv-król szólván abszolút nincs. Itt olyan diverz volt a felhozatal – őrzővédelem, vegyipar, gyógyszeripar, energia, ruházat, állateledel –, hogy nem kis fejfájásba került csoportosítani őket. Tulajdonképpen bolondság is volna ezt leszűkíteni. De ennél fontosabb, hogy mindenkinek segítünk, ez a missziónk. Lehet, hogy lesz, akire több időt kell szánnunk, mert nem tudunk róla eleget, de mi készen állunk arra, hogy bárkivel szóba elegyedjünk.

 

Ha elképzeljük a tipikus kisvállalkozó egy napját, nagyon kicsi az esély, hogy volna ideje nyelvet tanulni.

A Brit Kereskedelmi Központban kétnyelvű csapat fogadja őket, ott mindenki beszél magyarul. Ha az az együttműködés feltétele, mi szervezünk tolmácsot. Még javaslataink is vannak, hogyan kell kommunikálni egy angol cégvezetővel. Azért fektettünk be ebbe az intézménybe, mert hiszünk benne, hogy valami történni fog, hogy jó sül ki belőle. De ha két üzletember találkozik a világon, azok meg fogják érteni egymást. A különbség a vonzerő egyik eleme. Ha két cég egyforma, nincs miről beszélgetnie. Minden üzlet azt keresi, amivel kiegészül.

Kérem, meséljen kicsit a harmadik pillérről.

Egy magyar kisvállalat nagyon nehezen kapna hitelt az Egyesült Királyságban. Miért érdemes mégis odamennie? Mert a legtöbb vállalat innen közelíti meg az Uniót, továbbá a világ bármely más pontját. Sehonnan nem lehet olyan hatékonyan bevenni az Egyesült Államokat, mint Londonból. Tavaly a külföldi befektetések száma 22 százalékot emelkedett az Egyesült Királyságban, eközben 41 százalékot esett az Unióban. Nekünk mindenkivel van kapcsolatunk, Londonban pedig szinte rohan a vállalkozó után a tapasztalat és a pénzügyi támogatás. Ez igazi kitörési pont lehet. A brit kormány két kézzel támogatja, hogy vállalkozásai vonzó, minőségi cégekbe fektessenek be. Nálunk 24-48 órába, és mintegy 5000 forintnak megfelelő összegbe kerül felállítani egy céget. Mi pedig a 2015-ös év Prezijét keressük – egyébként a cseh és a lengyel piacon is. Nem is kell, hogy az IT-szektorban működjön. Elég, ha az ötlet hatalmas.

Milyennek látja a magyar startup szektort?

Van benne potenciál, de nagyon kevés példáját láttam annak, hogy egy startup túljusson az ötleten, esetleg az angyalbefektetőn. A Prezi, a Graphisoft, a Thales Nano kivételek, ők szinte a sorssal dacolva nőttek nagyra.

A mezőgazdasági vállalatoknak is van esélyük?

Sok brit farmon teljesen új eszközökkel kísérleteznek a minőség javításán, és most nem a génmódosításról beszélek. Tudom, hogy minden magyarnak a szíve csücske az agrárium, a vérükben van, de azért Magyarország nem csak a mezőgazdaságról szól. Európa kellős közepén fekszik, nagyszerű adottságai vannak arra, hogy a szolgáltatásokban remekeljen, ezt szolgálják a shared services centre-ek is. Jelentős az autóipar, még ha a nagy márkák hozták is magukkal a technológiát, mert a beszállítók helyiek. Szerintünk a gépipar a következő nagy dobás. Az Egyesült Királyságban jelenleg több autót gyártanak, mint a hetvenes években, holott akkor voltunk a legiparibb nemzet, eltekintve persze az ipari forradalomtól. Szóval behozhatjuk a konkurenciát. Jó volna ezt együtt kidolgozni. Ha egy dolgot kell üzennem a magyar vállalkozóknak, azt mondom, támaszkodjanak bátran a Brit Kereskedelmi Központ segítségére. Mert ami eddig csak jó volt, azt együtt szuperré tehetjük.