Már nagyon úgy nézett ki tavaly év végén, hogy a pénznyelőként titulált Kashagan olajmezőn megindul az olajkitermelés, de most megint gondok vannak, mivel a szélsőséges körülményeket az eszközök nem bírják. A legfrissebb hírek szerint 2016-2017-re csúszhat a kitermelés beindulása.
A legnagyobb problémát most az jelenti, hogy a kitermelés során meglehetősen sok szennyező gáz jön ki az olaj mellett, magas a hidrogén-szulfid aránya, ami a mérnököknek óriási fejtörést okoz. A gondot az okozza, hogy a hidrogén-szulfid miatt a csövek nagyon intenzíven korrodálódnak, így a csővezetékben sérülések alakulnak ki.
A mostani tervek szerint az 55 mérföld hosszúságú csővezetéket kicserélik egy speciális nikkel ötvözetre, de ez nagyjából 2 évig is eltarthat.
A kitermelésnek eredetileg 2005 körül kellett volna beindulnia a mezőn, de még alig termeltek ki valamit, pedig több százezer hordónyi olajat akarnak naponta felszínre hozni. Eddig nagyjából 50 milliárd dollárt fektettek a vállalatok a mezőbe, de sokan feladták már az egészet és korábban kiszálltak.
Miért olyan érdekes ez a Kashagan projekt?
A Kashagan olajmező a világ egyik legnagyobb nyersolaj lelőhelye. Becslések szerint 10 milliárd hordónyi olaj fekszik több mint 3600 méter mélyen a tengerben. A kitermelés azonban nem egyszerű, egyrészt a mélység miatt, másrészt a tenger évente befagy néhány hónapra, ami rendkívül megnehezíti a nyersanyag felszínre hozását, mivel ilyen körülmények között nem szoktak fúrótornyokat építeni.
Nagyon jól szemlélteti ez a projekt is, hogy az energiaszektornak milyen kihívásokkal kell megküzdenie. Nem elég, hogy sok esetben politikailag bizonytalan országok kezében elképesztő mennyiségű olaj van, illetve sokszor olyan helyről kell kitermelni a "fekete aranyat", ahol komoly infrastrukturális beruházásokra is szükség van, még a környezet kihívásaival is meg kell küzdeniük a szakembereknek.
Amikor a Kashagan projekt elkezdődött, akkor még attól tartottak leginkább, hogy elfogy a kőolaj (ami a jelenlegi technológiák mellett még mindig végesnek számít), emiatt pedig komoly kutatásokba kezdtek a cégek. Attól függetlenül, hogy több mint 10 éve vágott bele a projektbe az olasz Eni, az amerikai Exxon Mobil, a francia Total, a kazah KazMunaiGas, a norvég Statoil, a brit BP, a brit-holland Royal Dutch Shell és a brit BG Group továbbra is komoly potenciállal rendelkezik a terület.