Két devizás pert nyert az OTP

2014.04.16. 13:55

Két jogerős ítéletet hozott az OTP Bank javára a Debreceni Ítélőtábla – tudta meg az Origo. Mindkét ügyben a több száz másik adóst is képviselő Léhmann György siófoki ügyvéd járt el. Az ügyfeleknek a perköltséget és a fellebbezési illetéket is állniuk kell.

Az egyik perben a bank ügyfelei közel hatmillió forint hitelt vettek fel az OTP Banktól még 2007-ben, nem sokkal a válság kitörése előtt, árfolyam-garanciát nem kértek, törlesztési biztosítást sem kötöttek. A részletes kockázatfeltáró nyilatkozat aláírásával a hitelfelvevők elismerték, hogy az árfolyamváltozás komolyan befolyásolhatja a majdani törlesztőrészleteket. A közjegyzői okirat szerint a szerződést a feleknek felolvasták, tartalmát megmagyarázták, átolvashatták.

A deviza-lakáshitelt öt éven keresztül fix törlesztőrészletekkel fizették, de a szerződésben vállalták azt is, hogy a fix törlesztős periódus lejártával a bank az időközben bekövetkezett változásokat érvényesíti. A hitelfelvevők ügyvédje keresetében kérte a szerződés semmissé nyilvánítását, illetve azt próbálta bizonyítani, hogy ügyfeleire nézve nem jelent kötelezettséget az egyoldalú szerződésmódosítás következménye, véleményük szerint ugyanis túlságosan nagymértékű volt a bank által meghatározott törlesztőrészlet a fix időszakot követően.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, ugyanis a felek a szerződés feltételeit egyedileg megtárgyalták, illetve az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklista még a szerződéskötést követő időszakban született jelentősen szigorúbb törvényi előírásoknak is megfelelt. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, ám a Debreceni Ítélőtábla sem találta jogosnak a kérelmüket. Mindenben helytállónak ítélte az elsőfokú ítéletet, semmisségi okot nem észlelt.

A Debreceni Ítélőtáblán tárgyalt másik perben Léhmann György ügyfelei 2008-ban kötöttek 20 éves hitelszerződést több mint 10 millió forintról. Az elsőfokú bíróság külön kiemelte, hogy lehetőségük lett volna fix törlesztésű forinthitel felvételére is, illetve árfolyam-garancia igénybevételére is, ám ezt nem tették meg. Az előző esethez hasonló módon a bíróság megállapította, hogy a felperesek részletesen megismerték a szerződés egyes pontjait, módosítási javaslatuk az aláírást megelőzően nem volt. A felperesek kérték a bíróságot, hogy az árfolyamrés miatt szerintük érvénytelen szerződést nyilvánítsa érvényessé, illetve, hogy szintén nyilvánítsa érvényessé a szerintük egyoldalú szerződésmódosítás miatt tisztességtelen és semmis szerződést.

Az elsőfokú bíróság érvényessé nyilvánította a kölcsönszerződést úgy, hogy a devizavételi és eladási árfolyamot mint költséget 1 százalékban határozta meg. Ezt meghaladóan azonban a felperesek kérelmét elutasította a bíróság, azt nem találta megalapozottnak, ugyanis a kölcsönszerződés megtámadott kikötéseit a felek egyedileg megtárgyalták, ezt a felperesek nyilatkozatokban is elismerték. Az árfolyamrés 1 százaléktól való eltérése miatti pluszköltség egyébként nem érte el a 37 ezer forintot. A Debreceni Ítélőtábla ezt a döntést is teljesen megalapozottnak találta és helybenhagyta.

Jogtechnikai, szakmai érdekesség, hogy az Ítélőtábla megállapította, Léhmann egy más típusú, más jogszabály alapján indítható perben előadott érvelést alkalmazott, amit épp ezért nem tudott figyelembe venni a bíróság.