Így lesz 1200 forint egy csésze kávé

2014.04.22. 13:22

Megnéztük, hogy egy kis budapesti kávézónak mennyiért kellene adnia a feketét, hogy feketézés nélkül tisztes megélhetést nyújtson az alkalmazottainak, de az üzleti terv sehogy sem akart összeállni. Ezen még az ipari rezsicsökkentés sem segít.

Budapest egyik külső kerületében, egy hipermarketben járunk. A környék pont annyira szokványos, mint maga az üzlet, a vásárlók benzinkutat, barkácsáruházat és még néhány hasonló kiskereskedelmi egységet is találhatnak a közvetlen szomszédságban. A hipermarket üzletsorán az ide járó vásárlók pénztárcájára apellál többek között egy kisebb kávézó is, amely 260 forintos feketével csalogatja az arra sétálókat.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy ilyen, feltételezhetően az átlagosnál jobb forgalmat hozó helyen mennyire éri meg manapság egy kávézót üzemeltetni, ezért megkerestük a tulajdonost, és megkértük, hogy avasson be az üzlet részleteibe. Elkértük tőle a havi fix költségeket és a kávékészítés alapadatait, utána pedig számolgatni kezdtünk.

A 40 négyzetméteres kis kávézóban ketten dolgoznak, napi 12 órát visznek felváltva, mindketten elvégeztek egy barista tanfolyamot. A bérfizetés részleteit szándékosan nem firtattuk, a számolásnál abból indultunk ki, hogy a felmérések szerint egy hasonló helyen a felszolgálók átlagosan havi bruttó 118 ezer forintra vannak bejelentve.

Aranybánya lehetne, ha...

A kávé első megközelítésben egyébként igen jó portékának tűnik, mert egy csészébe mindössze 7 grammot kell rakni, és számításaink szerint az átlagosnak mondható bruttó 260 forintos csészeárral 66 százalékos hasznot lehet elérni. Ez úgy jön ki, hogy a kis kávézó egy jófajta olasz márkát használ, amelyet 3 kilogrammos kiszerelésben vásárol bruttó 37 ezer (nettó 29,13 ezer) forintért, vagyis egy ilyen zsákból 428 csészét tud lefőzni, egyenként nettó 68 forintos költséggel. Ezt adja tovább nettó 205 forintért. A hozzáadott vizet és a kávégép által fogyasztott áramot a rezsibe számoltuk be, a főzővel pedig nincs külön költség, mert azt a kávémárka forgalmazója díjmentesen helyezi ki.

Az aranybányával kapcsolatos remények azonban hamar szertefoszlanak, ha a két legfontosabb költségelemet, a bérleti díjat és a fizetéseket kezdjük számolni. A kérdéses üzletsoron ugyanis a kávézónak havi nettó 354 ezer forintot kell kifizetnie a helyért. „Ez meglehetősen sok, de ha olyan helyen akar üzletet nyitni az ember, ahol valóban járnak emberek, akkor ez a szint a jellemző” – mondja a tulajdonos. Budapest belvárosában, vagy egy plázában is hasonló költségekre kell készülni, máshol pedig hiába alacsony a díj, a vásárló is csak olyan gyakori manapság, mint a fehér holló. Az alkalmazottak bruttó 118 ezres fizetésére a tulajdonosnak személyenként 151 ezer forintot, azaz összesen 302 ezer forintot kell fordítania, és a borravalót szokás szerint náluk hagyja.

A tapasztalatok szerint a hipermarket kuncsaftjai manapság egyre kevésbé akarnak kávézni, eléggé pang a piac. A tulajdonos azt mondta, havi átlagban három zsák kávét tud biztosan eladni, azaz összesen 1286 csészét. Ezzel a forgalommal egyáltalán nem elégedett, de a hely nemrég indult, és abban bízik, hogy ha jobban megismerik, talán felfuttatható lesz.

Az erősen leegyszerűsített, de azért a valóságot jól tükröző alábbi számolásból az látszik, hogy a kávézónak jelenleg havi közel 600 ezer forintos veszteséget kell elkönyvelnie. (Az egyéb kiadásokba számoltuk a szalvétát, a tejszínt és a hasonló szükséges kellékeket.)

A kávézó havi eredménye a nettó adatokkal számolva, havi 9 kilogramm kávét eladva:

  Kiadások
Bérleti díj          354 000
Rezsi             94 500
Bér és járulék          302 000
Kávé             87 400
Egyéb             20 000
Összesen           857 900
  Bevétel
Kávéeladás          263 600
Eredmény         -594 300

Ezek után megelőlegeztük a hely felfutását, és megnéztük, hogy négyszer annyi kávé eladásával nyereségbe lehet-e fordítani az üzletet (a rezsi- és egyéb költséget kismértékben megemeltük a nagyobb forgalom miatt). A számok azonban még így is havi 110 ezer forint veszteséget mutatnak, ami elég kilátástalanná teszi a helyzetet. Ráadásul a kávézó beindítása, a berendezések és bútorok beszerzése több millió forint egyszeri befektetést igényelt, amelyet így aligha lehet kitermelni.

A kávézó havi eredménye a nettó adatokkal számolva, havi 36 kilogramm kávét eladva:

  Kiadások
Bérleti díj            354 000
Rezsi               118 100
Bér és járulék            302 000
Kávé             349 600
Egyéb               40 000
Összesen           1 163 700
  Bevétel
Kávéeladás         1 053 700
Eredmény           -110 000

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hány kávét kellene eladni 260 forintos áron a nyereséges működéshez. Kiderült, hogy körülbelül a 4 ezredik eladott kávé után fordul át az üzlet a pozitív tartományba, havi 42 kilogramm, azaz 14 zsák kávé értékesítésével pedig szerény 8 ezer forintos nyereség érhető el. Ez azonban 4,6-szorosa a jelenlegi átlagos forgalomnak.

A kávézó havi eredménye a nettó adatokkal számolva, havi 39 kilogramm kávét eladva:

  Kiadások
Bérleti díj            354 000
Rezsi               118 100 
Bér és járulék            302 000
Kávé             407 800
Egyéb               40 000
Összesen           1 221 900
  Bevétel
Kávéeladás          1 230 000
Eredmény                  8 100

Jön a fagylalt, az talán menni fog

A számolások azt erősítették meg, hogy az üzlet eredményét a magas bérleti díj jócskán megterheli, de sokkal nagyobb problémának látszik, hogy a bérhez kötődő kiadásokon mennyire lehetetlennek tűnik a változtatás. Amint a tulajdonos szeretne elmozdulni a méltányosnak egyáltalán nem nevezhető havi bruttó 118 ezres, azaz nettó 77 ezres bértől, a költségek pillanatok alatt az egekbe emelkednek.

Ha például a vállalkozó szeretne havi nettó 160 ezer forintot adni a két alkalmazottjának, akkor hasonló számolások alapján – a jelenleg eladott kávémennyiségnél maradva – közel 1200 forintra kellene emelnie egy csésze fekete árát, és akkor még semmit sem keresne az üzleten. A másik lehetőség, hogy havi 9 ezer csésze, azaz napi 300 adag kávét adjon el 260 forintért, ami jelen pillanatban legalább ennyire lehetetlennek tűnik.

A valóság természetesen eltér a bemutatott számolásoktól, mert a különböző tejes-habos kávékon nagyobb lehet a haszon, illetve a kávézó ásványvízzel, üdítővel és süteménnyel is kiegészíti a portfólióját, de mégsem tud sokat lendíteni magán, mert ezeken az áruféleségeken nincs a kávéhoz hasonló 66 százalékos árrés. A tavasz indultával ezért betolnak még egy fagylaltpultot is (ami használtan is több száz ezer forintba kerül, újonnan pedig milliós tétel), és szeptemberig megpróbálnak azzal aratni.

A számolások alapján az is nyilvánvaló, hogy a kormány által beharangozott ipari rezsicsökkentés vajmi keveset segíthet az ilyen típusú kisvállalkozásokon. Sem a tulajdonos, sem az alkalmazottak nem lesznek előrébb, ha akár 10-20 százalékkal csökken a villany- és vízszámla, mert a vállalkozó legfőbb problémája a béreket terhelő költségekkel és az alacsony kereslettel van.