Elő a vénákkal és a pupillákkal!

VANCOUVER, BC - OCTOBER 29: A user scans a QR code on their smart phone, allowing bitcoins to be transferred into their digital wallet, while using the world's first bitcoin ATM at Waves Coffee House on October 29, 2013 in Vancouver, British Columbia, Canada. The ATM, named Robocoin, allows users to buy or sell the digital currency known as bitcoins. Once only used for black market sales on the internet, bitcoins are starting to be accepted at a growing number of businesses. David Ryder/Getty Images/AFP

Több millió jelszót kellett lecserélni csak Magyarországon egy biztonsági rés miatt. A kóddal működő banki rendszerek épp olyan kiszolgáltatottak, mint egy levelezőrendszer. Az ujjlenyomatos vagy pupillaszenzoros azonosítás futurisztikusnak hangzik, érdekes módon mégis a világ legszegényebb országaiban népszerű. Hamarosan azonban Európát is elárasztják a vénaellenőrző bankautomaták.

Épp néhány nappal ezelőtt derült fény egy súlyos biztonsági hibára, ami miatt a számítástechnikai szakértők Magyarországon is mintegy kétmillió embernek melegen ajánlották a jelszavaik lecserélését. Bizonyos webes szolgáltatások – elvileg akár a netbanki rendszerek is – sérülékennyé váltak, és bár a lapunknak nyilatkozó bankok többsége szerint ez nem érintette a hazai ügyfeleket, ráirányította a figyelmet a jelszavak és kódok általi azonosítás biztonságának a kérdésére.

A globális banki trendek egyik iránya régóta a biztonság növelése, hiszen nincs az a titkos jelszó, amit ne lehetne megszerezni, és nincs az a kütyü (bármilyen speciális kártya vagy token), ami ne kerülhetne illetéktelen kezekbe. Kellő gondossággal persze nyugodtan lehet használni a netbanki rendszereket, de abban elég nagy az egyetértés a bankbiztonsági szakértők között, hogy a legnagyobb garanciát az adja, ha a jelszót nem memorizálja vagy zsebben hordja az ember, hanem ha ő maga, illetve valamely testrésze a kód.

Pénzfelvétel tenyérrel vagy tekintettel

A biometrikus azonosítás többféleképpen képzelhető el. Például úgy, hogy az ember bemegy a bankba, odasétál az ügyintézőhöz vagy az ATM-hez, és nem a személyijével vagy a bankkártyájával azonosítja magát, hanem mondjuk egy tenyérvéna szkennerrel. Egy kis leolvasó fölé helyezi a tenyerét (azt, amelyiket egy korábbi regisztrációkor már beolvastatott a bankkal), és hagyja, hogy a gépezet néhány másodperc alatt infravörös sugárzással leolvassa a véna mintázatát. Nem is kell hozzáérni a leolvasóhoz, csak elég közel kell tenni a tenyeret, hogy a gép érzékelni tudja a vénákban áramló vért. (Ez már meg is válaszolja azt a morbid, ám elég tipikus kérdést, hogy vajon valaki más levágott kezével át lehet-e verni a rendszert: ha nincs élet, véráram és pénz sincs.)

A tenyérleolvasós ATM beszkenneli az ereketForrás: AFP/David Rydermiddle

Egy másik irány a pupillát körülvevő szivárványhártya, vagyis az írisz alapján történő azonosítás, amelyet az ATM-ek a hozzájuk szerelt távcsőszerű eszközzel végeznek el. Az ember odalép az automatához, belenéz a gépbe, és mivel sehol a világon nincs még egy ember, akinek ugyanolyan redőzetű lenne az írisze, mint az övé, azonosíttatni tudja magát, hogy hozzáférjen a számláján lévő pénzhez. Vannak olyan automaták, amelyek ezután még pin kódot is kérnek, de erre valójában nincs szükség, hiszen a teljesen egyedi biometrikus azonosítók lényege pont az efféle jelszavak kiváltása.

Ezek a módszerek egyáltalán nem olyan futurisztikusak, mint amennyire talán sokaknak tűnnek. Egy 2012-ben összeállított lista szerint már két éve 121 bank használt a világon valamilyen biometrikus azonosítót – ujjlenyomat-olvasót, a már említett vénaszenzort tenyérre vagy ujjra, hang- vagy arcfelismerést, néhol pedig írisz-azonosítást. Japán eléggé vezeti a statisztikákat, csak itt 15 millióan használják így a bankokat, és nem meglepő, hogy itt a legfejlettebb vénás azonosítás terjedt el. Közel-Keleten – például Jordániában, Libanonban, Jemenben – továbbá Törökországban és Egyiptomban gyakran írisz-ellenőrzéssel lehet hozzáférni a pénzhez. Itt ez a legpraktikusabb, hiszen így a burkát viselő, és csak a szemüket szabadon hagyó muzulmán nők is igénybe tudják venni a bankok szolgáltatásait.

Az ujjlenyomattal történő azonosítás a világ legfejletlenebb országaiban népszerű. Vagy azért mert, nagyon alacsonyak a számítástechnikai ismeretek, vagy, mert nem tudtak elterjedni a bankkártyák, vagy olyan magas az analfabetizmus vagy funkcionális analfabetizmus aránya, hogy ki kell váltani valamivel az aláírásokat és a jelszavak beírását. Ebbe a körbe tartozik például Nigéria, Dél-Afrika, vagy India – csak az utóbbiban 14 bank az ujjlenyomatot ellenőrzi, mielőtt ATM-jei kiadnák a pénzt. Mivel egyszersmind ezek a világ legnépesebb országai közé tartoznak, arányaiban az ujjlenyomatos megoldás a legszélesebb körben használt biometrikus kontroll. Annak ellenére, hogy egyébként ez a legtöbbet vitatott is. Kritikusai pont az általa nyújtott biztonságot érzik kevésnek, mondván, ha egy ember megfog egy poharat, arról perceken belül le lehet szedni az ujjlenyomatát, és reprodukálni is lehet.

Európában nem szeretik az adatgyűjtést

Európa e tekintetben le van maradva, Lengyelország szinte az egyetlen kivétel, ahol a bankok és ügyfeleik szeretik, és évek óta használják a biometrikus berendezéseket. Néhány napja ugyan a japán Fujitsu bejelentette, hogy egy spanyol céggel együttműködve öt éven belül 245 ezer vénaszenzoros ATM-et fog Európában üzembe helyezni, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az egyébként kontinens-szerte komoly gondokkal küzdő bankoknak igen mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk. Pont emiatt, és a nálunk nemzetközi viszonylatban is kiugróan szigorú adatvédelmi korlátok miatt Magyarországon 5-6 éven belül aligha lesznek ilyen újfajta készpénz-automaták vagy POS-terminálok, és – ahogy Amerika több államában is – valószínűleg az is hátráltatja ezeknek a megoldásoknak a terjedését, hogy az emberek ódzkodnak az efféle adatgyűjtésektől.

Sokat számít az is, hogy az egyes országokban hogyan szabályozzák a banki visszaéléseket. Ha egy országban a bankok nyakába varrják a kártyacsalások és más visszaélések költségét, az nagy lökést ad a minél biztonságosabb rendszerek kiépítésének. Amikor Japánban ilyen szabályozást vezettek be (2006-ban), és a bankok onnantól kezdve nem háríthatták át a fogyasztókra a csalásokkal okozott kárt, és nem építhették be ennek költségét a díjaikba, rögtön telepítettek 80 ezer biometrikus ATM-et az országban.

Okostelefonok és konténeres mobilbank

A rugalmasság, a gyorsaság, a kisebb költségek és a nagyobb kényelem legalább olyan hajtóerő, mint a biztonság, ha a banki innovációkról van szó. Ez utóbbi szempontból már a magyar bankok is érdekes újításokat tudnak felmutatni, csak ezek még olyan frissek, hogy sokszor a banki alkalmazottak sincsenek képben. Amikor egy OTP-fiókban érdeklődtem a már beharangozott, de még éppen tesztelés alatt álló okostelefonos applikációjuk felől, amely azért érdekes, mert például a számlaszámot sem kell tudni az átutaláshoz, csak az ismerősünk telefonszámát, ha küldeni akarunk neki pénzt, akkor a kérdésemet is alig értette a fiókban ülő alkalmazott. Tesztfázis van még az AXA-nál is egy nagyjából ugyanolyan okostelefonos applikációra, viszont az Ersténél már elindult, és állítólag egyre népszerűbb is a fiatalabb, és a netbankot eddig is aktívan használó ügyfelek körében.

A mobilvécékhez hasonló, konténerben bárhová leszállítható mobilbank is egy olyan fejlesztés, amely a rugalmasságot és a kényelmet tartja szem előtt, és amely – nem Magyarországon – de évek óta létező megoldás. Ezeket az akkumulátorral működtetett építményeket például olyan távoli, elmaradott infrastruktúrájú vidékeken lehet felállítani, ahol az ott élőknek amúgy esélyük sem lenne hozzáférniük a banki szolgáltatásokhoz. Remekül bevethetők természeti katasztrófák után is, erre volt már több példa. Amikor Új-Zéland második legnagyobb városát, Christchurch-öt szinte porig rombolta egy 2011-es földrengés, rengeteg lakóház és intézmény összedőlt, áram és falak nélkül a bankfiókok sem tudtak üzemelni, akkor nagy szolgálatot tettek ezek a konténerek. 29 négyzetméteres – akadálymentesített – dobozokban az összes szükséges banki műveletet végre lehetett hajtani, igaz, egy ilyen konténer belekerült vagy 150 ezer dollárba (33 millió forintba).