A központi kormányzat adóssága a GDP 82,7 százalékára nőtt. Az Államadósság Kezelő Központ szerint ez átmeneti, mert a március végi dollárkötvény-kibocsátás csak a júliusi és novemberi törlesztésig növeli az adósságot. Sőt, az önkormányzatoktól átvett adósság úgy növeli a központi adósságot, hogy a teljes adósság ettől nem változik. Igen ám, de a két szám még nem magyarázza az adósság ilyen nagy mértékű növekedését.

Április 18-án a központi költségvetés adóssága az előzetes adatokhoz képest 24 440,1 milliárd forint volt. Ez 2441,5 milliárd forinttal több, mint 2013 végén – közölte honlapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A GDP-hez mérve a központi kormányzat adóssága a GDP 82,7 százaléka volt.

A központi költségvetés adóssága nem azonos az uniós módszertan szerint számított államadósság-szinttel, így a 82,7 százalékos arány sem azonos az általánosan használt adósságrátával. A központi költségvetési adatból így nem lehet kiszámítani a teljes államadósságot, de az alapösszefüggésből az tudható, hogy az uniós módszertan szerint számított adósság nagyobb, mint a központi költségvetés adóssága, hiszen az utóbbihoz még hozzáadódik például az önkormányzatok adóssága, illetve néhány állami vállalat adóssága is.

Tavaly év végén a központi költségvetés adóssága 21 998,6 milliárd forint volt, az uniós módszertan szerinti pedig 23 068 milliárd, vagyis durván 1000 milliárd jött még rá a központi költségvetés adósságára. Ez az 1000 milliárdos különbözet csökkenhetett azóta, mert ennek egy része olyan önkormányzati adósság, amelyből a kormány átvállalt egy részt.

A központi költségvetés adósságát pedig növelte a március végén kibocsátott 3 milliárd dollárnyi devizakötvény (több mint 600 milliárd forint). Ezt az ÁKK átmenetinek nevezte, mert ebből az összegből a júliusban és novemberben lejáró devizakötvényeket fogják finanszírozni. "Így éves szinten nem emeli az adósságot" – írta az ÁKK.

A két számból kikövetkeztethető, hogy a több mint 2400 milliárd forintos növekedést nem magyarázza az önkormányzatoktól átvett adósság és a dollárkötvény együtt sem, mivel az előbbiről tudható, hogy kevesebb mint 1000 milliárd, az utóbbi pedig 600 milliárd. A maradék több mint 800 milliárd magyarázata részben az lehet, hogy az állam elkezdte feltölteni a tavaly év végére leapasztott tartalékait.

Tavaly év végén ugyanis úgy lett 79 százalék az uniós módszerrel számított adósság, hogy ehhez több apró rásegítés is kellett. Egyrészt a forint árfolyama december 31-ére pont erősödött, másrészt a Portfólió.hu szerint a Mol néhány napra visszaadott egy részt a nála lévő eurókötvényekből, így néhány napra csökkentve az államadósságot, harmadrészt pedig az állam minimálisra csökkentette a tartalékait év végére, hogy ne kelljen adósságot felvenni. Ez utóbbi, vagyis a tartalékok visszaépítése magyarázhatja elsősorban a hiányzó legalább 800 milliárdos összeget.