Kijev megfenyegette Moszkvát, hogy leállítja a haditechnikai eszközök szállítását. Az orosz és az ukrán hadiipar együttműködése ugyanis a válság ellenére folytatódott. Olyan szorosan összefonódtak, hogy az ukrán alkatrészek nélkül Oroszország le sem tudná rohanni Ukrajnát. Szétszakíthatja-e a válság a kölcsönösen hasznos együttműködést?

Az orosz haderő – a Moszkva által gyakorlatnak nevezett művelet során – a legkorszerűbb eszközeit vonultatta fel az ukrán határ közelében. A gépesített lövészcsapatok és a különleges egységek mellett Oroszország helikoptereket is telepített a térségbe. A cél nyilvánvalóan az ukránok elrettentése.

Ha azonban a határ közelében járőröző, orosz felségjelű Mi-24-es helikopterek valamelyike meghibásodna – és erre mindig van esély –, akkor azt Ukrajnából importált alkatrészekkel javítanák meg. Az orosz helikopterekbe ugyanis az ukrajnai Zaporozsjében gyártott hajtóműveket építenek be.

De nem csak a helikopterek számára fontos az ukrán hadiipar. Az R-27-es közepes hatótávolságú légiharc-rakéták egy része – és számos alkatrésze – is Ukrajnában készül az orosz légierő számára. Az orosz szállító repülők egyes alkatrészeit a kijevi Antonov gyártja. Dnyipropetrovszkban tervezték és gyártják az SS-18-as interkontinentális ballisztikus rakétákat (a karbantartást is az üzem munkatársai végzik), az innen kikerült alkatrészeket pedig az orosz űrprogramban is használják. Ukrajna szállítja az orosz repülőkben használt hidraulikus berendezéseket és a vadászgépet lefékező ejtőernyőket is.

Legalábbis a közelmúltig fennakadás nélkül szállította az ukrán állami hadiipari cég, az Ukroboronprom. Ám Kijevnek állítólag az a szándéka, legalábbis Vitalij Jarema szerint, hogy beszünteti a hadiipari együttműködést. Azt az ukrán kormányfő-helyettes is elismerte, hogy az együttműködést nem lehet hirtelen abbahagyni, mert az súlyos veszteséget okozna az ukrán gazdaságnak, jelentette az MTI. Az ukrán hadiipari export 90 százaléka ugyanis Oroszországba irányul, írta a Christian Science Monitor.

Továbbá a radikális szakítás valószínűleg túlságosan is felbőszítené az oroszokat: Vlagyimir Putyin szerint a hadiipari együttműködés megszüntetése végzetes lenne Ukrajna számára. Az orosz elnök szerint Moszkva ki tudná váltani az eddig Ukrajnából importált hadiipari termékeket – másfél-két éven belül. Ez a határidő azonban túlságosan is rövidnek tűnik, ugyanakkor meg jelentős kiesést okozhat Oroszországnak.

Bevételkiesés

Az orosz-ukrán együttműködés okai a történelemben keresendők: a Szovjetunió felbomlása után a szovjet hadiipar mintegy harmada maradt a mai Ukrajna területén. Amíg Kijev stabilan orosz érdekszférának számított, ez nem különösebben érdekelte Moszkvát. Az együttműködés zavartalan volt, és jelenleg az Oroszországba irányuló ukrán export 40 százalékát teszik ki a hadiipari eszközök.

Most viszont, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok nyíltan ellenségesek lettek, Moszkva komoly problémával szembesült. A válság megakasztja az orosz fegyveres erők – meglehetősen ambiciózus – korszerűsítésének tervét. Közel 500 milliárd eurót költenének a haderő korszerűsítésére, és 2015-ig a hadsereg 15 százalékát, 2020-ra pedig 70 százalékát szerelnék fel korszerű, úgynevezett intelligens fegyverekkel. A tervek között szerepel 1000 új harci helikopter hadrendbe állítása is: mindegyik Mi-24-es két hajtóművel rendelkezik, tehát a bővítéshez 2000 hajtóművet kellene leszállítson az az Ukrajna, amelyik jelenleg éppen egy orosz inváziótól tart.

Ám az ukrán együttműködése megszakítása nem csak azért lenne kellemetlen Oroszország számára, mert így nehezebben tudná lerohanni Ukrajnát vagy valamelyik másik szomszéd államot. Moszkva számára egy ilyen fordulat jelentős bevételkiesést is okozna. A fegyverexport presztízs, de jövedelem is Oroszország számára. A világ második legjelentősebb fegyverexportőre tavaly, a Roszoboronexport adatai szerint, 13 milliárd dollár értékben adott el haditechnikai eszközöket. A stockholmi SIPRI intézet szerint 2009 és 2013 között Oroszország bonyolította a világ fegyverkereskedelmének 27 százalékát.

Az orosz eszközök legfőbb vonzereje még mindig a nyugatiakhoz képest alacsony áruk. A tavalyi szerződések közel 40 százaléka repülők és repülőtechnikai eszközök szállításáról szól – az orosz termékek közül a Szu-30-as a legkeresettebb. A vásárlókat a légvédelmi rendszerek is érdeklik, a szerződések negyede ilyen eszközök szállításáról szólt.

Az indiai kormány például aláírt egy finanszírozási megállapodást Moszkvával: Oroszország indiai pénzen fogja fegyverekkel és egyéb felszerelésekkel ellátni az afgán hadsereget. Az egyezmény szerint Moszkva gránátvetőket és tüzérségi eszközöket szállít majd Afganisztánnak, végső soron azonban harci helikopterek és páncélozott harcjárművek szállítása is elképzelhető. Ezekhez pedig szükséges lesz, hogy az ukrajnai gyárak zavartalanul működjenek és időben szállítsanak.

Áttelepülés

Oroszország még egy dolog miatt aggódhat. Washington a büntető intézkedésekkel az orosz hadiipart is célbavenné, mondta Tony Blinken, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese. Ez is komoly csapás lenne az oroszok számára: ha a nyugati államok felfüggesztik a hadiipari együttműködés, az rontaná az orosz fegyverexport esélyeit. Az orosz fegyverekbe ugyanis nyugati cégek – a Safran, a Thales Optronics, a Sagem, a Finmekanika, az EADS – is szállítanak alkatrészeket. A világpiacon keresett Szu-30 kijelzőit a Thalestől veszik, akárcsak a harcjárművek célzóberendezéseit. Az exportra szánt vadászrepülők navigációs rendszereit a Sagem gyártja.

Moszkvának tehát fontos lenne, hogy ez az együttműködés ne álljon le. Az ukrán kapcsolatot azonban akár be is áldozhatja: bár egymásra vannak utalva, Kijev veszíthet többet. Ha ugyanis nem szállítana többé Oroszországba, akkor kénytelen lenne új piacokat találni hadiipara számára. Jelenleg azonban nem látszik, hol vannak azok az országok, amelyek azonnal és nagy tételben vennének Mi-helikopterekbe szánt hajtóműveket, ex-szovjet repülőalkatrészeket vagy interkontinentális ballisztikus rakétákat.

A moszkvai reakciókból úgy tűnik: az ukrán válság felgyorsíthatja az orosz kapacitások bővítését és kiépítését. A haderőkorszerűsítési programban eleve mintegy 60 milliárd eurót költenének a hadiipari gyárak korszerűsítésére és feljesztésére, ez pedig, a mostani válságnak köszönhetően, még fontosabb lett.

Putyin az orosz hadiipar korszerűsítésekor az ukránokra is számít. Az ukrán szakemberekre: az orosz elnök szerint szívesen látják a konstruktőröket, a mérnököket és munkásokat, és készek versenyképest bért és lakást biztosítanának számukra. Putyin szerint egyébként a folyamat elkezdődött, és "nem egy család" már áttelepült Oroszországba.