Különös cégügyek az állami kaszinóbiznisz hátterében

2014.05.08. 07:09

Andy Vajna kormánybiztos öt, Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat volt tulajdonosa két kaszinókoncessziót kap. A koncessziókat nyilvános pályázat nélkül osztotta ki a nemzetgazdasági minisztérium, erre a szerencsejáték-törvény lehetőséget ad a tárcának. A döntésnek mindkét kedvezményezettnél vannak különös részletei.

Kedden délután közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az országosan kiosztható 11 kaszinókoncesszió közül hétnek gazdát talált. A Budapesten és Pest megyében kiosztható öt jogosultság mindegyikét a fővárosban most is működő Las Vegas Casino üzemeltetői kapták, a Kelet-Magyarországon kiadható három helyből pedig kettőt vitt az Aranybonusz 2000 nevű kft. Mindkét cég jól járhat a döntéssel, a magyar szerencsejáték-piacon ugyanis évi többmilliárdos hasznot is el lehet érni, ráadásul 2012 októbere óta az egész országban csak három kaszinóban lehet nyerőgépeken játszani, tehát a konkurencia is kicsi.

A döntésnek azonban Vajna és Szima esetében is van egy-egy érdekes részlete. A hatályos szerencsejáték-törvény szerint kétféleképpen lehet Magyarországon kaszinót nyitni, nyilvános pályázat elnyerésével vagy megbízható szerencsejáték-szervezőként. Ha egy szerencsejáték-szervező az utóbbi kategóriába esik, akkor pályázat nélkül is tehet nem nyilvános ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek, Varga Mihály pedig dönt, hogy ad-e koncessziót a kérelmezőnek. Most a Las Vegas Casino és az Aranybonusz is így, úgynevezett megbízható szerencsejáték-szervezőként kapott kaszinókat.

Luxemburgi átláthatóság

Csakhogy a szerencsejáték-törvény szerint – sok egyéb megkötés mellett – az a cég lehet megbízható szerencsejáték-szervező, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható, illetve nem volt adóhátraléka. Márpedig az öt közép-magyarországi és fővárosi koncessziót elnyerő Las Vegas Casino nem feltétlenül az átlátható tulajdonosi szerkezetéről híres.

Ki a megbízható szerencsejáték-szervező?

- Legalább 10 éven keresztül, jogszerűen folytatott Magyarországon szerencsejáték-szervezői tevékenységet
- Nem volt 500 ezer forintnál nagyobb adóhátraléka
- Sosem késett 90 napnál többet az 500 ezer forintot meghaladó adóbefizetéseivel
- Egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás.

2014. február 25. előtt szigorúbb szabályok voltak érvényben. Az 500 ezer forintnál kisebb adóbefizetésekkel sem lehetett késni, és a 90 napos késedelem helyett is csak 30 nap volt engedélyezett. Ezeken a szabályokon még az előtt lazított a parlament, hogy bárki kaszinókoncessziót kapott volna.

A Magyarországon elérhető, nyilvános cégadatok szerint a cég egy luxemburgi vállalkozás, a Las Vegas Casino S.a.r.l. tulajdona. Bár Andy Vajna kormánybiztos sosem tagadta, hogy ezen a cégen keresztül a kaszinó is az ő érdekeltségébe tartozik, sőt, tavaly az Origónak külön is elismerte ezt, tény, hogy a luxemburgi cégek tulajdonosi szerkezetéről nem kell olyan mértékben tájékoztatni a luxemburgi cégbíróságot, mint egy magyar cégénél a magyart. Elegendő, ha a cég igazgatójának adatait és a cég címét adják meg.

Vajna és Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén a Millenáris TeátrumbanFotó: Tuba Zoltán - Origo

Vajna nem most vág bele a szerencsejáték-szervezésbe: a Las Vegas jelenleg Magyarország legjobban menő kaszinója. 2012-ben 3,9 milliárdos forgalommal 581 milliós adózott eredményt produkált, bár ennek oka az is, hogy a játszani vágyók 2012 októbere óta csak három kaszinóba mehettek, Budapesten a Las Vegasba és a Tropicanába (ebben Vajna luxemburgi cégének szintén volt üzletrésze, amit aztán 2011-ben vett meg 245 millió forintért a Szerencsejáték Zrt.), valamint a Casino Sopronba.

Kellett egy megfelelő cég

Ami a másik koncessziónyertest, Szima Gábort illeti, a szerencsejáték-törvény szerint a Dunától keletre lévő megyékben – Pest megyét és a fővárost leszámítva – összesen legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető, ezek közül kettő, egy debreceni és egy nyíregyházi koncesszió került most az Aranybonusz 2000 Kft. kezébe.

A kft. azonban nem Szima cégeként indult. 1997-ben alakult a Hajdú-Bihar megyei Kabán, és eredetileg nem is szerencsejáték-szervező vállalkozás volt. Az Opten szerint 1997 és 2000 között „egyéb pihenő-szórakoztató tevékenység” volt a főtevékenysége, ezt váltotta fel 2000-ben a szerencsejáték és a fogadás. A cég ügyvezetői és tulajdonosai a Kabán élő Kiss Gábor és Pálfi László voltak, egészen 2013 novemberéig.

A cég beszámolói alapján 2008-ban 39,6, 2009-ben pedig 30,4 milliós árbevételük volt, néhány százezer forintos adózott eredménnyel. A kisebb szerencsejáték-szervező cégeknél ez abban az időben átlagosnak volt mondható. A nyerőgépekre kivetett játékadó emelése után viszont megtört a lendület, 2011-ben és 2012-ben már veszteségesek voltak, költségeiket csak viszonylag nagy tartalékukból tudták kigazdálkodni.

Ez így ment 2013 novemberéig, amikor Szima Gábor, a DVSC volt tulajdonosa – úgy tudjuk, a csapat nemrég a fia birtokába került – megvette a vállalkozást, majd azon keresztül tett ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek kaszinókoncesszióra. Kiss Gábor és Pálfi László nem akart nyilatkozni az Origónak az adásvételről.

Szimának korábban is voltak szerencsejáték-szervező cégei, sőt, vagyonát az elmúlt 20 évben nagyrészt ebben az ágazatban alapozta meg, ezért is hozhatta nehéz helyzetbe a nyerőgépek 2012. októberi betiltása. Az üzletember az Origónak azt mondta, hogy 2012 júniusában az összes szerencsejáték-szervező cégét eladta, mert pénznyerő automaták szerveralapú üzemeltetésében kívánt részt venni, az ebben az időben hatályos jogszabályok pedig nem tették lehetővé, hogy valaki egyszerre birtokoljon szerencsejáték-szervező cégeket és automaták szerveralapú-üzemeltetésében részt vevő vállalkozásokat.

„Szerintem egyértelmű, hogy azért vettem meg az Aranybonusz 2000 Kft.-t 2013 novemberében, hogy legyen egy cég, amivel megbízható szerencsejáték-szervezőként igényelhetünk koncessziót. A szerencsejáték-szervező cégeim 2012. júniusi eladása miatt nem a volt tulajdonomban ilyen, ezért vettem egyet” – mondta az üzletember. „Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó cégeim a mai napig működnek, egy sem került felszámolásra, bár azóta tevékenységi körük megváltozott. Az elmúlt 20 évben ezek a cégek több mint 10 milliárd forint játékadót fizettek az államkasszába” – mondta az Origónak.