Így működik az új gyógyszer a lakáshitelre

2014.05.12. 16:27

Bár idéntől már elérhető, várhatóan jövőre futhat fel a kormány adósokat segítő egyik új lépése, amely lehetővé teszi, hogy a munkaadó is beszálljon a hiteltörlesztésbe. A segítség nagyvonalú, de a munkaadó cég nyakába zúdul a feladat, hogy a dolgozója körmére nézzen.

Elvileg január 1-je óta a munkaadó jelentős összeggel segítheti a dolgozót abban, hogy törlessze a hitelét. Gyakorlatilag viszont a munkavállalók az idénre már felosztották a béren kívüli juttatásra szánt keretet, és a részletszabályok is – amelyekből kiderül, hogy miként is lehet élni ezzel a kecsegtető lehetőséggel – csak áprilisban jöttek ki a Nemzetgazdasági Minisztériumból.

Tavaly év végén több mint 710 ezer lakossági lakáshitel-szerződés volt (ez ennél is több, mintegy egymillió adóst jelent), a magyaroknak pedig összesen több mint 3200 milliárd forint tartozásuk volt a lakáshiteleikből eredően. Ennek csak a kétharmada számít problémamentesnek a jegybanki besorolás szerint, ezért legalább 1000 milliárd forint olyan lakáshitel-tartozás van, amelynek törlesztése kisebb-nagyobb mértékben nehézséget okoz.

Számukra (és tulajdonképpen a problémamentesen törlesztő kétharmadnak is) nagy segítséget jelenthet, ha a munkaadó is beszáll a törlesztésbe. Ez valamennyire a cégek érdeke is, mert a támogatást ötévente 5 millió forintig adómentesen adhatják, vagyis több pénzt adhatnak a dolgozónak így, mint ha bérként fizetnék ki. Ha a cég bérként kifizet 100 forintot, abból csak 51 marad, mire a dolgozóhoz ér. Ha hagyományos cafeteriaként (Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya) teszi, akkor alig több mint 73 forintot kap a dolgozó, ha viszont ugyanezt a 100 forintot törlesztéshez kapja, akkor 100 forinttal csökkentheti a lakáshitel-tartozását.

Nem teljesíthetetlen feltételek

A támogatás igen nagy segítség lehet, fordítható a hiteltőkéhez, a kamathoz, a késedelmi pótlékhoz, a végrehajtási díjhoz és több más a hitelhez kapcsolódó díjra, és ezért cserébe az adómenteséghez csak néhány, nem túl szűkre szabott feltételnek kell megfelelni:

  1. Öt egymást követő évben összesen nem lehet több a támogatás, mint ötmillió forint. Vagyis lehet akár egyben ötmilliót odaadni a dolgozónak törlesztésre, de utána legközelebb öt év múlva kaphat újra. Sokan dolgoznának szívesen olyan cégnél, amelyik ezt megteszi, de valószínűbb, hogy havonta kisebb, néhány tízezer forintos összegeket kapnak majd a dolgozók.
  2. A támogatást csak lakáscélú hitel törlesztésére lehet fordítani, ami lehet vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre felvett hitel, vagy lakáscélú hitel kiváltására felvett hitel, illetve az árfolyamgát miatt gyűjtőszámlahitel. Fontos szempont, hogy a felsorolásban korszerűsítés szerepel, ami lehet szigetelés, ajtó-ablak csere, kazáncsere, de az olyan felújítás, mint például egy kifestés vagy a lakás szépészeti átalakítása, nem.
  3. A munkavállaló a lakásban tulajdonos vagy haszonélvező kell, hogy legyen, vagy az ingatlant zárt végű lízinggel kellett szereznie.
  4. A támogatás nem lehet több, mint a hitelre megvett vagy épített ingatlan bekerülési értékének vagy a korszerűsítésnek a 30 százaléka. Adásvételnél a vételár könnyen megállapítható, de például építésnél vagy korszerűsítésnél a teljes költséget tudni kell bizonyítani.
  5. A támogatást csak bankon keresztül lehet adni, vagyis házipénztárból készpénzben nem.
  6. A legbonyolultabb feltétel talán az, hogy a lakásigény "méltányolható" legyen. Egy vagy két embernek 1–3, három embernek 1,5–3,5, négy embernek 2–4, minden további embernek plusz fél-fél szoba számít méltányosnak, és ehhez párosítva adják meg, hogy mennyi lehet legfeljebb a lakás ára vagy az építési költsége. Például egy egyszobás budapesti lakásnál ez 10,5 millió forint, egy kétszobás vidéki háznál 14 millió forint. Az adósnak nyilatkoznia kell a szobaszámról és a benne lakók számáról. Utóbbihoz elég a lakcímkártya, előbbihez pedig egyszerűen elég kézzel lerajzolni a lakás alaprajzát, és beleírni a szobaméreteket.

A cégekre borul az adminisztráció

Az adósnak a segítséget nem a banktól kell kérnie, hanem a munkaadójától. Ezt egy nyilatkozattal teheti meg, amelyben az adószáma megadásán túl azt is meg kell mondania, hogy melyik számlájára utaljon a cég. Ez a számla lehet a dolgozó folyószámlája, hitelszámlája vagy az a központi elszámoló számla is, amelyről a törlesztéseket vonja le a hitelező bank. A törlesztést igazolni kell, de csak utólag, így nem kizárt, hogy egy-egy munkavállaló visszaél majd a munkahelye segítségével.

Ha a hiteltörlesztési számlára kerül a pénz, akkor nagy baj nem lehet, ekkor külön igazolni sem kell, hogy a törlesztés megtörtént. Viszont a szabályok lehetővé teszik, hogy az egyszerű folyószámlára kérjék a pénzt, és ha odakerült, akkor a felelőtlen dolgozó akár sörre és lóversenyre is költheti az egészet. Viszont tudni kell, hogy a nem törlesztésre költött támogatásért büntetés jár. Például, ha a cég egy évben ad 1,2 millió forintot törlesztésre (havi 100 ezer), de a dolgozó abban az évben csak 200 ezer forintot törlesztett a hiteléből, akkor a különbözetet, egymillió forintot büntetésként fel kell szorozni 20 százalékkal, és abból úgy adózni, mintha bérként fizette volna ki a cég. Vagyis a példánkban szereplő dolgozó adóként visszafizet 414 ezer forintot, a munkáltató pedig 342 ezer forintot.

Ez a rendszer azt is jelenti, hogy ha van egy naiv cég, amelyik odaad havi 100 ezer forintot a dolgozójának, aki viszont elkótyavetyéli az összeget, akkor a cég még ezen felül plusz büntetést is fizet, a dolgozó meg a büntetéssel együtt is jól jár. A gyakorlatban valószínűtlen, hogy ilyen naivak lesznek majd a munkáltatók, de a példa rávilágít a hiteltámogatás egyik fontos jellemzőjére: a munkaadó cégre hárul a feladat, hogy átlássa és működtesse a rendszert. Ráadásul, ha a dolgozó munkahelyet vált, és az új helyen igényli (és meg is kapja) a támogatást, akkor a feltételeknek való megfelelést újra kell végezni.

Egy kérelmező alkalmazott esetében még belátható feladatnak tűnik a dolgozó felmérése, hogy megfelel-e a feltételeknek. Ez kiegészül azzal, hogy kommunikálni kell a cég számlavezetőjével és a hitelező bankkal, illetve az adómentesség miatt az adóhatósággal. A dolgozótól be kell gyűjteni az igazolást, hogy a támogatás törlesztésre ment-e. Ez lehet például a 12 havi folyószámla-kivonat. Az viszont már más kérdés, hogy a cég képes-e több száz támogatást kérő dolgozóval bánni.

Rámozdul az OTP

Az OTP Bank ezt a piaci rést fedezte fel magának, és hétfőn előállt egy új szolgáltatással, amelyet OTP Adlaknak neveztek el. Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese arra számít, hogy a 710 ezer hitelszerződésből 500 ezer érintett lehet, vagyis egy óriási piacon szerezhetnek maguknak ügyfeleket. A lakáshitelek piacán 30 százalék körül van a bank piaci részesedése, vagyis a támogatási ügyintézésben elég nagy tapasztalata van. A szolgáltatást azok a munkaadók kérhetik, akik a dolgozóik törlesztéseit akarják támogatni – vagyis a bank új ügyfeleket is szerezhet a vállalkozói világban.

Az alapcsomag lényegében egy online felület, ahol a támogatáshoz szükséges adatszolgáltatást kezelhetik a cégek. Ezért a bank a juttatás összegének 3,9 százalékát kéri el, ami önmagában soknak tűnik, de összehasonlítva a hagyományos cafeteria 35,7 százalékos terhével, a díj már nem olyan magas. A második szintű szolgáltatásnál a bank végzi el a dolgozó minősítését, ő kéri be az adatokat, és az alapján megállapítja (a korábban felsorolt hat pont alapján), hogy a dolgozó támogatása lehetséges-e adómentesen, vagy sem. Ez néhány tízezer forintba kerül a cégeknek, de a támogatás utalását ugyanúgy maguk végzik. A harmadik csomagban gyakorlatilag minden feladatot átvesz a bank. Ekkor 3-5 százalékos díj fejében a felmérés és az adatkezelés mellett a támogatás kiutalását is az OTP végzi.

A többi cafeteria bánhatja

A hiteltörlesztési támogatás olyan, mint a cafeteria, mivel a béren felül adhatja a cég. A NAV ellenőrzi, hogy a támogatást ne a bér csökkentésével adják a munkaadók. Ugyanakkor arra nincs megkötés, hogy béren kívül mennyit ad a cég. 2013-ban 250 ezer forint körül volt az átlagos cafeteriakeret, vagyis ennyit oszthattak fel a dolgozók a felkínált elemek között. A törlesztés támogatása viszont jogilag nem cafeteria, mert ez utóbbiból törvény szerint 500 ezer forintnál nem lehet többet adni, de a törlesztés ebbe a félmilliós szabályba nem tartozik bele.

Jogilag tehát nem ütközik a támogatás és a cafeteria, de a gyakorlatban valószínűleg a cégek nem fognak még több pénzt felkínálni a dolgozóknak, hanem a béren kívüli juttatásra szánt (tavaly átlagosan 250 ezer forint) összeget lehet majd szétteríteni úgy, hogy abból ételutalványra, nyugdíjtámogatásra, utazásra és most már törlesztésre is jusson. A legnépszerűbb juttatások az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya ételvásárlásra fordítható alszámlája, ezek elsőségét aligha fogja veszélyeztetni a hiteltörlesztési támogatás. A többi cafeteriaelemből viszont sokat elvehet az új támogatási forma a lakáshitelesek körében, mert az adómentessége miatt sokkal jobban megéri, mint például a 35,7 százalékos adóval terhelt SZÉP-kártya belföldi utazásra fordítható alszámlája. Ez az átrendeződés a legkorábban jövőre lesz látható, az idén már aligha variálják át a cégek a béren kívüli juttatásaikat.

Amennyiben a hiteltörlesztési támogatás ebben a kedvező formájában sokáig fennmarad, hozzájárulhat a válságban padlóra került hitelezés élénkülésére. Ha az átlagosan 250 ezres cafeteriakeretet teljesen hiteltámogatásra kéri az alkalmazott, az azt jelenti, hogy átlagosan havi mintegy 21 ezer forinttal többet fordíthat a hiteltörlesztésre. Bár jelenleg a magyar családok nagy adósságon ülnek, ennek kifutásával bátrabban vehetnek majd fel lakáshitelt.