A Rystad Energy ábrájából jól látszik, hogy a közel-keleti, hagyományos olajlelőhelyek gyakorlatilag fele annyiért tudnak olajat kitermelni, mint a technológiailag már bonyolultabb feltételeket igénylő észak-amerikai lelőhelyek. Az érdekesség, hogy a 100 dollár feletti olajár mellett még az igen drága sarkvidéki területek olajkészleteit is megéri a felszínre a hozni.
Mit jelent ez az olajárra nézve? Nagyjából azt, hogy tartósabban nem esik majd 70 dollár alá az árfolyama, hiszen ott már egyre jelentősebb mennyiség kitermelése kérdőjeleződik meg a gazdasági racionalitás szempontjai szerint. A felső korlát az ábra szerint valahol 100 dollárnál kell, hogy legyen, de a Brent például jó ideje efelett tartózkodik. Ebben többek között olyan prémiumok alkalmazása is szerepet játszhat, mint amit a geopolitikai feszültségek, vagy az ideiglenes kitermelés kiesések jelentenek.