Vágólapra másolva!
A cigaretta feketepiaca nehezen számszerűsíthető. Korábban főként ukrán márkákat terítettek a csempészek.
Vágólapra másolva!

Budapesten is egyre több helyen látni Jin Ling, illetve Fest márkájú cigarettásdobozt: az itthon a feketepiacon beszerezhető termék Fehéroroszországból jön, ahol legálisan gyártják, írja a Napi Gazdaság. Korábban nem volt jellemző a fővárosban ez a cigarettamárka, inkább az ukrán Prilukit terítették a feketézők, ebből is inkább vidékre, a kelet-magyarországi városokba jutott. Budapest nem volt szennyezett fehérorosz termékkel, és a a lap szerint itt az átlagnál valamivel azért kisebb a feketepiac, mert futja legális vágott dohányra.

A Jin Ling dobozához a fehérorosz piacon 40−50 dollárcentért (90−110 forint) lehet hozzájutni, itthon pedig bőven 500 forint felett lehet értékesíteni. A szerint a gyártója időnként a feketepiacra is termel és feltételezhető, hogy az ott előállított mennyiség extrém sok a fehérorosz cigaretta fogyasztásához képest.

Az illegális cigarettaforgalom a piac 12 százaléka körül mozog (ezt a GfK az eldobott dobozok alapján méri), ami a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számításai szerint - a csökkenő cigarettafogyasztás miatt - ma már kevesebb mint egymilliárd szál évente.

A gyártói visszajelzések szerint a feketepiac méretének megállapítása nem ilyen egyszerű, és azt sem lehet pontosan kiszámolni, hogy hány szál cigaretta fogy Magyarországon. A legális hagyományos füstszűrős termék forgalma hozzávetőleg tízmilliárd szál alatt van, és egy szálba jellemzően 0,8 milligramm dohányt töltenek a gépek. Ám piaci adatok szerint a vágott vagy sodrós dohány a teljes fogyasztás (ideértve a hagyományos cigit is) 53 százalékát teszi ki. Egy szálba a fogyasztók csak 0,5-0,7 mg dohányt sodornak: a hüvelyt ennyi is kitölti, főleg, ha az új technológiával előállított expandált, pattogtatott dohányt használják. Ez zavarja meg a magyar piaci szálankénti számítást, és emiatt a feketepiac sem számszerűsíthető egyértelműen.