Amióta a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja beindult, számos kis- és közepes vállalkozás vezetője gondolta újra a finanszírozási stratégiáját. Az Origo néhány kisvállalkozás megkérdezésekor azt tapasztalta, hogy az MNB hitel sokak fejében keveredik az Eximbank exporthitelével, pedig a két konstrukció eltérő célokat szolgál.

Míg a növekedési hitelprogram olcsó forinthitelt biztosít, a külföldön kereskedők számára az exporthitel lehet a jobb megoldás, mert az devizaforrást jelent.

„Nagyon nem szeretnék most eladósodni, de ha mindenképpen tőkére lenne szükségem, a növekedési hitellel próbálkoznék” – mondja egy Svájcban már aktív magyar kisvállalkozás, amikor arról kérdezzük, hogy tervez-e exporthitelt felvenni a közeljövőben. Ez a vállalkozó annak ellenére sem mozgott otthonosan a rendelkezésre álló hitelfajták között, hogy régóta kereskedik a termékével az alpesi országban.

Az exporttevékenységet végző vállalkozások számára ugyanakkor a korábbinál jóval nagyobb központi keretből tud pénzt folyósítani az Eximbank. A forrást nemrég emelték meg 1 milliárd euróra, azaz több mint 300 milliárd forintra, és a további bővítésnek elvileg nincs felső határa.

Az Eximbank középlejáratú, 2-5 éves futamidejű hiteleket olyan kis- és közepes cégeknek nyújt, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 15 milliárd forintot. Az összeg minimum 40 ezer, de legfeljebb 10 millió euró lehet a devizakölcsönnél. A forrás jelenleg 21 pénzintézetnél érhető el, lényegében az összes vezető magyar nagybank kínálja.