Tőzsdére megy a Wizz Air Londonban

A magyar alapítású, de jó ideje már svájci székhelyű légitársaság 60 milliárd forintnak megfelelő tőkét tervez bevonni, a tranzakció pár héten belül lezárulhat. A tőzsdei jelenlétre és a pénzre főleg azért van szükség, hogy kedvezőbb feltételekkel jusson hozzá az újonnan érkező repülőkhöz, és legyen forrása arra, ha hirtelen valahol – a Malév csődjéhez hasonlóan – piaci rés keletkezik, amelyet gyorsan le akar fedni.

A Wizz Air hivatalosan is bejelentette, hogy bevezetné a részvényeit a londoni tőzsdére, beteljesítve a régóta terjengő találgatásokat. A magyar alapítású fapados légitársaság vezérigazgatója, Váradi József szerint öt-hat héten belül lezárulhat a tranzakció.

Az Origo kérdésére Váradi azt mondta, bár nagyon büszkék a magyar gyökereikre, a társaságnak olyan likvid (azaz nagy forgalmú, pénzügyi szempontból állandóan pörgő) piacra van szüksége, ahol hozzáfér a szükséges tőkéhez. Londonban a Wizz Air Holdings Plc. nevű vállalat részvényeivel lehet majd kereskedni, tehát nem a magyar cég, hanem 100 százalékát tulajdonló anyavállalata jelenik meg a tőzsdén. Ehhez a céghez tartozik a magyar mellett az ukrán leányvállalat is. A Wizz Air Holdings székhelye 2010 tavasza óta Genfben van, a fapados társaság akkor az adó optimalizálásával indokolta a formális költözést, valamint azzal hogy nemzetközi, nyugat-európai márka kíván lenni, amely a genfi központba könnyebben tud nemzetközileg is elismert felső vezetőket csábítani.

A cég 200 millió euró, azaz körülbelül 60 milliárd forint értékben kíván új részvényeket eladni. A tulajdonosi szerkezet át fog alakulni, de nem lehet tudni, pontosan hogyan. Váradi József ugyan azt jelezte, hogy nem kíván a saját papírjaiból eladni (venni pedig a nemzetközi szokásoknak megfelelően a felső vezetés tagjaként egy bizonyos ideig nem is tud), de lesznek olyan jelenlegi tulajdonosok, akik csökkentik a részarányukat.

A társaságnak a 2014. márciussal záródott pénzügyi évében 1 milliárd euró, azaz mintegy 300 milliárd forint bevétele volt, flottája jelenleg 50 Airbus repülőből áll, és Kelet-Európában 38 százalékos piaci részesedésével vezetőnek számít. A fapados cég 2004-ben indult el Budapestről, annak kapcsán, hogy az Európai Unió akkori keleti bővítésével megnyílt a lehetőség arra, hogy bárki bárhonnan bárhova repüljön ebben a régióban is. A társaság még időben ült rá a kontinens keleti felében keletkező szabad piaci résekre, és ki tudta használni a kelet–nyugati forgalom élénkülését. Jelenleg 35 ország 96 célállomására repül, gépeit 9 ország 17 bázisán tartja, tavaly 13,9 millió utast szállított összesen.

A tőzsdére kerülő cég EBITDA (amortizáció és egyéb leírások nélküli) profitja tavaly 241 millió euró volt, vagyis a bevétel 24 százaléka. Az adózás utáni nettó eredmény 89 millió euró volt, vagyis megháromszorozódott 12 hónap alatt. A repülők átlagosan 85,7 százalékos töltöttséggel repülnek, és naponta 12,4 órát vannak levegőben.

A bevezetést a Barclays, a Citi, a JP Morgan és a Nomura bankok menedzselik. Váradi József azt mondta, a pénzre nem a napi készpénzáramlás biztosítása miatt van szüksége a légitársaságnak. A beáramló 200 millió euró és a tőzsdei megjelenés elsősorban a társaság hitelminősítését javíthatja, és így kedvezőbb finanszírozást tud elérni a repülőgép-beszerzéseknél. A tőke akkor is jó szolgálatot tehet, amikor a Malév csődjéhez hasonló helyzet áll elő valahol a régióban, vagyis nagyon gyorsan kell lecsapni a megnyíló lehetőségekre. A vezérigazgató konkrét várakozások említése nélkül csak annyit mondott, hogy konszolidációt vár a piacon, és minden lehetőséget folyamatosan mérlegel.