A kormány benyújtotta a paksi hitelszerződést a parlamenthez

2014.05.28. 16:43

A kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be az Országgyűléshez a paksi bővítés finanszírozásáról szóló hitelszerződés tervezetét. A dokumentumban nincs újdonság, ugyanezt a szöveget fogadta el márciusban az Orosz Föderáció kormánya is. Ők feltették az elfogadott változatot a honlapjukra is, onnan elsőként a Vs.hu szemlézte a fontosabb pontokat.

Összesen 10 milliárd euró

Ha ezt a tervezetet módosítás nélkül fogadja el a parlament, akkor az Orosz Föderáció 10 milliárd eurós állami hitelkeretet biztosít a két új paksi erőműblokk tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére. Ez csak hitelkeret, nem kötelező az egészet felhasználni.

Orosz hitelből csak az építkezés 80 százaléka fedezhető, a másik 20 százaléknak saját forrásnak kell lennie. A magyar kormányzati politikusok azon kijelentése, hogy a magyar forrásokat csak az építkezés végén kell felhasználni, azonban nem igaz, a szerződés ugyanis kimondja, hogy minden egyes számlán külön-külön 80-20 százalékban osztozik az orosz és a magyar fél.

A hitelkeret 2014 és 2025 között lehívható, évente kell megállapodni a következő időszakban lehívandó hitelkeret nagyságáról.

21 év törlesztés

A törlesztés az erőműblokkok átadásához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én kezdődik, de legkésőbb 2026. március 15-én. A törlesztés első 7 évében a felhasznált összeg 25 százalékát kell visszafizetni 14 egyenlő részletben (minden év március és szeptember 15-én), a következő hét évben 35, a harmadik hét évben pedig a maradék 40 százalékot. A törlesztés teljes ideje így 21 év, de bármikor lehetősége van a magyar félnek előre törleszteni, ekkor ez a 21 év rövidülhet.

A kamat 2014 és 2026. március 15. között 3,95, a törlesztés első hét évében 4,5, a második hétben 4,8, a harmadik hét évben pedig 4,95 százalék. Ilyen kedvező kamatozással, és ilyen futamidőre valóban nem kaphatott volna Magyarország piaci hitelt.

Ha késünk, az kínos

Ha bármely törlesztési határidő után 15 nappal sem fizet a magyar fél, a követelt összeget az adott időszakban érvényes kamatláb 150 százalékának megfelelő késedelmi kamat terheli. 180 napos késedelem esetén pedig az Orosz Föderáció akár egy összegben is követelheti a hitelt.

A késedelmes fizetés szigorú szabályozása akkor érintheti különösen rosszul a magyar felet, ha az új blokkok nem készülnek el 2026-ra, mert akkor úgy kell megkezdeni a törlesztés, hogy az új blokkok még nem termelnek bevételt.

Felelősség mindenek felett

Önmagában persze egyáltalán nem rossz, ha egy szigorú szerződésnek kell eleget tenni minden költségvetési évben, pénzügyi szakértők szerint ugyanis az ilyesmi általában felelősebb költségvetési tervezésre és megfontoltabb gazdálkodásra ösztönzi az államot.