SZÉP kártyák: még négy napunk van a 2012-es keretre

Aki tavaly is használt már Széchenyi Pihenőkártyát, szombat estig költheti el a 2012-ben arra feltöltött összeget. A május 31-én éjfélkor lejáró határidőt követően a kártyákon maradt pénzek visszavándorolnak a munkáltatók számláira.

Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. ügyvezető igazgatója arra hívja fel a felhasználók figyelmét, hogy ha egy hétvégi úton akarja elkölteni azt az összeget, amelyet szombaton lehet utoljára, semmiképp ne vasárnap fizessen a szálláshelyen. Június elsején már csak a 2013-ban és idén felhalmozott keret költhető.

A 2012-es maradék felszámolására jó lehetőség az előrefizetés a szálláshelyfoglalásnál, de fontos, hogy a kártyáról még májusban fizesse ki az előleget – mondja Lehoczky László. A szálláshelyen túl a 2012-es juttatások mindhárom alszámlán lévő egyenlegéből egyaránt fizethetőek például fürdőszolgáltatások, akár az egész család számára. Az alacsonyabb összegek pedig növény- vagy állatkerti belépőkre, esetleg sétahajókázásra is fordíthatók.

Jelen pillanatban átlagosan fejenként 8,5 ezer forint szorult be. Az elmúlt napok fokozódó költési intenzitásából kiindulva azonban Lehoczky László arra számít, hogy az MKB SZÉP Kártyára 2012-ben befizetett összeg 2,5 százalékára rúgó maradék (250 millió forintnál valamivel több) a héten jelentősen tovább csökkenhet.

„Kártyabirtokosaink a www.mkbszepkartya.hu weboldalon egyszerűen és folyamatosan nyomon tudják követni a jelenlegi egyenlegüket, illetve a lejárót is, elkülönített módon. Ügyfeleink naprakészen és különböző keresési feltételek megadásával könnyen tájékozódhatnak a számukra megfelelő szolgáltatásokat nyújtó partnereinkről a honlapunkon” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az év elejétől május végéig egyébként a munkáltatók által befizetett 5,5 milliárd forint 10 százalékot megközelítő bővülést jelent a bázishoz képest. A belső arányok nem változtak számottevően: 70 százalékban a vendéglátás-, 15-15 százalékban a szálláshely- és szabadidő-alszámlákat használták a fogyasztók. Az első négy hónapban kifizetett összegek 41 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el, ezt egyformán 10 százalék körüli részesedéssel követte Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország.