A vállalat hírneve épp olyan valós eleme a portfoliójának, mint a tőkéje és az eredményei. Sokan mégis csak akkor kezdenek foglalkozni vele, amikor megsérül. Olyan ez, mintha csak akkor vennénk észre az egyik szobát a házunkban, amikor kigyullad. Érdemes komolyan venni, hogyan foglalkozzunk eleget és jól a vállalkozásunk nimbuszával.

A napokban publikált Hírnévmenedzsment című kötet egyszerre szól vállalkozóknak, cégvezetőknek, és gazdasági tanulmányaikat végző hallgatóknak. Annál is inkább, mert a Révai Digitális Kiadó gondozásában napvilágot látott kötet egyik szerzője dr. Szeles Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense. Szerzőtársai dr. Szűcs Tamás, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, valamint Varga Zsolt, az e-Benchmark ügyvezető igazgatója.

A hírnév immateriális jószág - de attól még megkerülhetetlen tényező a vállalat működésébenForrás: Origo

A hírnév immateriális jószág, láthatatlan, és a vállalkozók masszív többsége elköveti azt a hibát, hogy ezért nem is vesz róla tudomást, kezdi lapunknak dr. Szeles Péter. Pedig ez a tudatlanság versenyhátrányba hozza a céget. Még aki esetleg számon tartja sem gondozza igazán, nem méri, nem tekinti szakterületnek. „Általában csak akkor válik fontossá, amikor baj van, amikor már pereskedésre kerül a sor” – így a docens. Elmesélte, hogy találkozott olyan milliárdos cégvezetővel is, aki a magyar gyakorlatnak megfelelően elhanyagolta a céges reputációt, és csak akkor kezdte kapizsgálni, mekkora mulasztás ez, amikor ő a beszélgetésben rávilágított a többi kézzel nem fogható szellemi tulajdonra: a cég kapcsolati hálójára, a stratégiai partnerek és a visszatérő ügyfelek számára, azok elégedettségére, a brandépítésben elért eredményekre. „Az egyik probléma a láthatatlanság, a másik az ismeretek hiánya” – hangsúlyozza dr. Szeles Péter –, „holott a reputáció egzakt fogalom.”

Dr. Szeles Péter úgy véli, a tudásalapú társadalomban és gazdaságban az új ismeretek válnak a legértékesebbekké, csak ezek biztosíthatják a versenyelőnyt. A hírnév megértése és tudatos, szakszerű menedzselése egy cég életében pontosan ezt jelenti. „A hírnév a jövő egyik legjelentősebb értékű és hatású formálója” – mondta.

Absztrakt vagy sem, a hírnév mérhető. Ennek módszertanára egész fejezetet szántak a szerzők, a nemzetközi standardot kiegészítették egy saját fejlesztésű paraméterrel, a hitelességgel. Kérdésünkre a BGF docense elmondta, a méréssel a vezető valójában stratégiai sorvezetőt kap. „A reputáció védelméhez nem elég kiválóan teljesíteni a cégnél, a stratégiának funkciók felett kell átívelnie. Fontos, de önmagában nem elegendő, hogy a vezetés és a menedzsment minősége kifogástalan legyen. Ugyanígy elengedhetetlen, hogy a menedzsment szakemberként és vezetőként egyaránt elismert munkatársakból álljon. Minden azon múlik, milyen munkahelyi környezetet tudnak megteremteni, hogyan biztosítják, hogy az alkalmazottak egészsége ne károsodjon, mennyire törődnek a humán tőkével” – így a szerző.

A Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezető docense tájékoztatott, fejlett országok multinacionális vállalatainál a hírnév-gondozás önálló szakterület. Annak, aki ezzel foglalkozik, CRO áll a névjegykártyáján: chief reputation officer. Sajnálatos módon ez a magyar nagyvállalatoknál egyelőre ismeretlen fogalom. „Jó volna, ha minél több döntéshozó belátná, a láthatatlan tőke elhanyagolása komoly anyagi kárt okozhat a vállalatoknak” – mondta még el dr. Szeles Péter.