Kúria: Tisztességtelen az árfolyamrés

2014.06.03. 11:52

Döntött a Kúria a Kásler Árpád kontra OTP ügyben, és megállapította, hogy az árfolyamrés érvénytelen. A bírónő indoklásában kifejtette, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok  helyes ítéletet hoztak. A bírónő szerint azért is tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem érthető.

Az ítélet indoklása szerint nem világos az árfolyamrés árképzése, gazdasági indoka, és az átlagos fogyasztó számára nem követhető. Nyelvtanilag ugyan egyértelmű, és nem kisbetűkkel szerepel, ez a szerződéses kikötés mégsem felel meg a világos és egyértelmű szabályozás követelményének.

Az első és másodfokon eljáró bíróságok azt a megoldást választották, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének kiküszöbölése végett egységesen vételi árfolyamot írtak elő a két különböző árfolyam alkalmazása helyett. A Kúria ítélete szerint viszont ez nem helyes, mert a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellett volna előírni. Vagyis folyósításkor és törlesztéskor is az MNB aktuális devizaárfolyamát kell használni.

Az OTP szerint az adósnak értenie kellett az árfolyamrést, és emiatt amúgy sem lehet egy kölcsönszerződés érvénytelenségét vizsgálni, Kásler Árpád szerint viszont soha nem történt konverzió, és a bíróság évek óta nem tartatja be a szabályokat.

A per félórás késéssel, fél 11-kor kezdődött a Kásler Árpád kontra OTP Bank per a Kúrián. Az árfolyamrést támadó per évek óta húzódik (az előzményekről itt olvashat bővebben), de várhatóan ma lezárul. A tárgyalás az előzmények ismertetésével kezdődött, majd az OTP ügyvédje beszélt röviden. 
A Szegedi Ítélőtábla 2012 áprilisában hozott jogerős határozatával kapcsolatban megismételte a bank álláspontját, amely szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége, mert az alapvető tárgya és nem járulékos eleme a szerződésnek. Amellett is érvelt, hogy az adósnak tisztában kellett lennie a deviza vételi és eladási árfolyamok közötti különbséggel, mert az OTP-s szerződése két korábbi szerződést váltott ki, amelyeknél szintén volt árfolyamrés.

Az OTP jogi képviselője hangsúlyozta, hogy nem ítélhető meg a kérdés sommásan. Ami ebben az egyedi ügyben történik, az nem jelent semmit a piacon lévő többi devizahitel-szerződésre vonatkozóan, vetette fel az ügyvéd. Szerinte önmagában az árfolyamrés nem tisztességtelen, legfeljebb a mértékével kapcsolatban lehetne felvetni a jó erkölcsbe való ütközés kérdését, de mivel az OTP által alkalmazott árfolyamrés sok bankénál alacsonyabb volt, ez sem állná meg a helyét.

Ezután Kásler Árpád kért szót, de mivel ügyvéddel érkezett, erre elvileg nem lett volna lehetősége. A bírónő két percre mégis szót adott neki, de hogy hosszabban beszélhessen, visszavonta a jogi képviseletét. Mint mondta, öt éve azt kifogásolja, hogy a hatóságok, ideértve a Kúriát is, nem tartatják be a hatályos jogszabályokat, ezért ennek jóvátételét kéri most a bíróságtól. 

Úgy érvelt, hogy semmilyen konverziós szolgáltatás nem volt az OTP-vel kötött szerződésében, és a bank soha semmilyen konverziós bizonylatot nem tudott neki felmutatni. „Ez az ügy már régen nem a Kásler-ügy, nagyon sok család vált földönfutóvá, amióta zajlik” – fogalmazott az időközben politikai pártot is alapító Kásler.

Hangsúlyozta, „most vizsgázik a magyar jogállamiság”, mire a teremben óriási taps tört ki. A bíró kijelentette, hogy ez nem színház, és a hallgatóság közül senki nem jogosult véleményt nyilvánítani. Ezt követően a tárgyalást berekesztette, majd a bírák visszavonultak, hogy meghozzák az ítéletet.