Miben reménykedhetnek még a devizahitelesek?

2014.06.10. 07:02

A Kúria döntése után sokat tisztult a kép, és már az is sejthető, hogy milyen irányban léphet a kormány az őszre ígért újabb adósmentő akció részeként. Az adósok lassan tarthatják a markukat.

A Kásler Árpád és felesége által indított OTP-vel szembeni perben a Kúria végre tiszta helyzetet teremtett: helybenhagyva az első- és másodfokon eljáró bíróságok határozatait, kimondta, hogy az úgynevezett árfolyamréssel kapcsolatban az adósnak van igaza.

Az ítélet szerint az OTP tisztességtelenül járt el akkor, amikor a hitel törlesztésekor devizavételi árfolyamot alkalmazott, a törlesztések meghatározásakor pedig eladási árfolyammal számolt. A Kúria szerint a két különböző árfolyam helyett a kölcsön folyósításánál és a törlesztéseknél is a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kellett volna alkalmaznia a banknak, így most ennek megfelelően újra kell számolni Káslerék szerződését.

Az OTP hozzávetőleges számítása szerint ugyan nem óriási összegről van szó – Káslerék a teljes 14 millió forintos tartozásnak kevesebb mint 1 százalékát, legfeljebb 140 ezer forintot kaphatnak vissza –, ám a per tanulságai ennél messzebbre vezetnek. Ennek több oka van.

1.    Az árfolyamrés – a lakáshitel-szerződésekre vonatkozó 2010-es felügyeleti szabályozásig – minden hazai devizahitel-szerződésben benne volt.

2.    Az árfolyamrés miatt már nagyon sok pert indítottak az adósok, sok ítélet is született már, de mivel ezek egymásnak ellentmondóak, a Kúria jogegységi döntésre készül. Ez akár már június 16-án megszülethet, és befolyásolja a folyamatban lévő, illetve a jövőben elinduló pereket.

3.    A kormány is nagyon várja a Kúria jogegységi döntését és az Alkotmánybíróság határozatát, hogy jogszabályban rendezhesse a devizahitelesek helyzetét. Ez az összes devizahitelest érintené.

Mindennek fényében a Kásler-ügy nem egy, hanem több mint 700 ezer – még nem lezárt – devizahiteles szerződésről szól: közel félmillió jelzáloghiteles, és majdnem 250 ezer egyéb devizahitel sorsáról. Sőt, a már kifutott szerződéseket is érinti, hiszen az adósok egy számukra kedvező jogegységi döntés birtokában akár vissza is perelhetik az árfolyamrés miatt felszámított összegeket.

A kölcsön azért visszajár

A Kúria jogegységi döntését nyilván nem lehet pontosan előrevetíteni, de azt Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője is elismerte, hogy nagyon valószínű, hogy a Kásler-döntéssel azonos határozat várható az árfolyamrésről, és az minden fogyasztói szerződésre vonatkozik majd. „Ez nem jelenti azt, hogy az adósoknak ne kellene visszafizetniük a kölcsönt” – hangsúlyozta Wellmann, aki szerint általában ez az irreális várakozás munkál a hitelesekben. Ez még akkor sem merülhetne fel, ha teljesen érvénytelen lenne egy szerződés, tette hozzá.

Az árfolyamréssel kapcsolatban azonban hamarosan kiderülhet, hogy széles tömegeknek igazuk van a bankjuk ellenében, ez pedig több százezer embernek jelenthet anyagi kárpótlást. Kásler Árpád szerint összesen akár 600-700 milliárd forintot kaphatnak vissza az emberek, más, szakmai becslések ennél kisebb számokról szólnak. A Portfólió.hu előzetesen közel 100 milliárd forintot számolt, és nagyjából ezt becsülte az Origo korábbi kérdésére Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke is.

Hogy ez mennyire lesz automatikus, és mi lesz a menetrendje, az ma még nem egyértelmű. Ha meglesz a Kúria jogegységi döntése, akkor az a további pereknél kvázi kötelező a bíróságokra nézve, de ettől még egyénileg meg kell minden pert indítaniuk az érintett adósoknak, a bíróságoknak pedig le kell folytatniuk a tárgyalásokat. Ezért van jelentősége a kormány, illetve a parlament döntésének, hiszen csak akkor válik automatikussá a tisztességtelenül felszámított árfolyamrés visszafizetése, ha ezt törvény vagy valamilyen jogszabály írja elő a bankoknak. Ebben az esetben már felesleges lesz egyénileg a bíróságra menni, a bankok át fogják számítani az eredetileg folyósított kölcsön összegét és a tartozásokat, és el kell számolniuk az adósokkal.

Maradtak még nyitott kérdések

Nem az árfolyamrés az egyetlen dolog, amelyről a jogegységi tanácsnak döntést kell hoznia, és amely nagy tömegeket érint. Tavaly decemberben hat kérdésben már meghozta határozatát a testület, de az árfolyamrés mellett az egyoldalú kamatemelések jogszerűsége vagy tisztességtelensége még nem dőlt el. Erről is sok, egymásnak ellentmondó ítélet született az elmúlt években: bizonyos bíróságok szerint a bankok elég részletesen és érthetően felsorolták, hogy mikor és miért emelhetik a kamatokat, más bírák szerint az úgynevezett oklista hiányos vagy értelmezhetetlen volt.

Ehhez ad némi támpontot a luxembourgi Európai Bíróság legutóbbi ítélete is, amely kimondta, hogy a tájékoztatás megítélésénél nem pusztán a nyelvtani értelmezhetőségre kell a bíróságoknak tekintettel lenniük, hanem arra is, hogy egy átlagos felkészültségű ügyfél mennyire tudja értelmezni a leírtakat, és fel tudja-e mérni, hogy ez mit jelent a számára.

A Kúria továbbá azt is vizsgálni fogja, hogy a devizahitelek árfolyamkockázatára vonatkozó tájékoztatás miatt tisztességtelenek-e a szerződések, miközben azt egyébként már decemberben kimondta, hogy úgy általában véve a jó erkölcsbe nem ütköznek, nem uzsorás és nem színlelt szerződések.